A feltárásokat az Azeri Nemzeti Tudományos Akadémia régészeti és néprajzi intézete végzi, ez az idei a hetedik ásatási szezon. Eddig rengeteg olyan műtárgyat és használati eszközt találtak, amelyek új adatokkal gazdagították Azerbajdzsán középkori és újkori történelmét – olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon.

A dukátok „képes” felén egy páncélos lovag látható, aki jobb kezében kardot, baljában egy csomó nyílvesszőt tart, testével pedig kettéosztja a pénzérme készítésének dátumát.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Ezeket az érméket a világ minden táján elfogadták a 18. században, olyan szerepet játszottak, mint napjainkban az amerikai dollár” – hangsúlyozta Gafar Abiyev ásatásvezető régész, aki szerint a kincslelet arról tanúskodik, hogy az azeri városok élénk kereskedelmet folytattak a világ más régióival. Az ásatások során egy arany nyaklánc is előkerült.

A dukát Európa jelentős, hat évszázadot megélt aranypénze volt. A velencei eredetű pénzt 1284-ben verték először. Több ország is kiadta, köztük Magyarország és Hollandia is. Közel egyező súlya, finomsága miatt igazi európai pénz volt, változatait mindenhol elfogadták. A holland pénzverő a mai napig minden évben veret aranydukátot, így tiszteleg a legelterjedtebb aranypénz előtt.