-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A középkori egyetem nem is hasonlított egy maihoz: az oktatás nem sok embert befogadó egyetemi épületekben folyt, hanem kisebb házakban.
Jövő áprilisban nyílik meg a nagyközönség előtt Magyarország első egyetemének felújított épülete Pécsen – jelentette be Márta István, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) ügyvezetője szerdán a baranyai megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón. Az 1367-ben alapított, és Zrínyi Miklós téli hadjárata idején, 1664-ben lerombolt középkori egyetem feltárása 1985-ben kezdődött. A G. Sándor Mária és Gerő Győző vezette ásatások során sikerült meghatározni a székesegyházhoz közeli 35 méter hosszú és 10 méter széles épület alaprajzát, miután ráleltek a nagytermére, az aula magnára, az attól keletre és nyugatra fekvő egy-egy helyiségre, továbbá az északi oldali folyosóra.
A kutatók román kori falmaradványokat, oszloptöredékeket, szobortöredékeket, valamint egyebek mellett gótikus és reneszánsz emlékeket, faragványokat találtak, az Aranyos Mária-kápolnában pedig felfedezték az intézmény fenntartójának, Koppenbachi Vilmos pécsi püspöknek a síremlékét. Bár a feltárást követően hozzáláttak az épület helyreállításához is, a munkálatok befejezéséhez szükséges forrást a nemzeti vagyonkezelőnek 2011-ben sikerült biztosítania.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Bozóky Anita, a ZSÖK világörökségi divízióvezetője az MTI-nek elmondta, hogy az egyetemi épület rekonstrukciója befejeződött, a kápolnában és a kőtárban azonban még folynak kisebb munkák, és időre van szükség Pécs középkori, török kori és az egyetem történetét bemutató kiállítások berendezéséhez. Ezért, bár felmerült, hogy a műemlék szeptember 1-jén, a város napján megnyithatná kapuit, erre csak 2013 tavaszán kerülhet sor.
Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem középkorszakértője korábban az MTI-nek elmondta: az egykori intézmény nem is hasonlított egy maihoz. Két kezünkön meg tudjuk számolni, hány hallgatóról maradtak fenn írásos emlékek. Az oktatás nem sok embert befogadó egyetemi épületekben folyt, hanem a most feltárthoz hasonló kisebb házakban – jegyezte meg. Felidézte, hogy a hazai felsőoktatás bölcsőjeként számon tartott, jogi kart és kánonjogi fakultást működtető középkori egyetem kérészéletűnek bizonyult: a püspök 1374-es halála után sokat veszített jelentőségéből, és valamikor a XIV-XV. század fordulóján meg is szűnt.