-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Talán mindennap a szemünk elé kerülnek a „pasztőröz” és „homogénez” szavak a tejtermékek dobozán. Azt kutatjuk, honnan kerületek ezek a nyelvünkbe, és miért van nekik hosszabb igei alakjuk is.
A hétköznapi fogyasztási cikkek csomagolóanyaga mindig érdekes olvasmány a nyelvek iránt érdeklődőknek, legyen az egy müzlisdoboz vagy egy fogkrém doboza. Ezeket nézegetve összehasonlíthatjuk a különböző nyelveket vagy helyesírási hibákra vadászhatunk. Egy egyszerű tejesdoboz is érdekes lehet – még akkor is, ha nincs rajta vesszőhiba. A tejet iszogatva elmerenghetünk azon, mi lehet az a pasztörizálás. Vagy inkább pasztőrözés? És mi lehet a homogenizálás? Vagy inkább homogénezés?
(Forrás: nyest.hu)
Mind a négy szó esetében többszörösen képzett alakokkal van dolgunk. A szavak végén az -ás/-és főnévképző áll. Ez az igen gyakori képző igéből képez főnevet. Vágjuk le ezt a toldalékot, és vessünk egy pillantást az igékre!
Azt látjuk, hogy van egy rövidebb és egy hosszabb változat: a pasztőröz, homogénez szavakban a -z igeképzőt találjuk. Ez van például a fényez, hálóz szavakban. A hosszabb igékben – pasztörizál, homogenizál – az -izál végződés van. Ezt találjuk például a vulkanizál, egalizál szavakban. Miért van vajon két változatuk is a tejesdobozon található igéknek?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában (TESz.) csak a pasztőröz ~ pasztörizál szópárt találjuk meg. Eszerint a két szót nemzetközi minták alapján, elsősorban a német pasteurisieren nyomán alkották. Először – az 1800-as évek végén – a hosszabb, pasztörizál alak honosodott meg. Később, valószínűleg szándékos magyarosítási szándékkal alkották meg a rövidebb, pasztőröz alakot. Az -izál végződést ugyanis elsősorban idegen eredetű igék magyarítására használjuk, de pont ennek köszönhetően az -izál végű szavakon érződik az idegenség. A -z képző ezzel szemben mindenféle főnévhez kapcsolódhat.
A pasztörizál, pasztőröz szó töve valóban főnév, Luis Pasteur [lui pasztőr] (1822–1895) francia tudós neve. A nagyszerű kémikus és mikrobiológus volt az első, aki kísérleti úton bebizonyította, hogy bizonyos mikroorganizmusok betegséget okozhatnak. Az ő nevéhez fűződik a veszettség elleni oltóanyag kifejlesztése is. Azt is ő állapította meg, hogy a sör és bor felmelegítésével megállíthatók az ezekben az italokban végbemenő bomlási folyamatok.
Ez a felismerés vezetett el a ma is széles körben, elsősorban az élelmiszeriparban alkalmazott tartósítási eljáráshoz, a pasztőrözéshez. A módszert Pasteurék 1862-ben használták először sikeresen. Lássuk, mit jelent a pasztőrözés a gyakorlatban a tej példáján!
A pasztörizálás során a tejet forráspont alá hevítik (60-70 ºC-ra), és bizonyos ideig ezen a hőmérsékleten tartják. Ennek hatására a tejben lévő kórokozók száma annyira lecsökken, hogy már sem betegséget, sem bomlási folyamatokat nem tudnak okozni. A pasztőrözés során nem pusztul el minden tejben lévő mikroorganizmus – azt csak a még magasabb hőfokon végzett sterilizással lehet elérni. De pasztörizálás után néhány napig a tej fogyasztható marad anélkül, hogy mellékíze lenne vagy megsavanyodna.
Mi a helyzet a homogenizál ~ homogénez szópárral? A szó töve, a homogén ’egynemű, azonos elemekből álló’ nemzetközi szó. A görög homo ’azonos’ és genos ’fajta, faj’ szavak összetételéből keletkezett. Megvolt már a görögben homogenos, és a középkori latinban is homogeneus alakban.
A TESz. ezt a szópárt nem tárgyalja, de feltehetőleg itt is hasonló folyamat játszódott le, mint a pasztőröz esetében. Először a hosszabb homogenizál honosodhatott meg (e sorok írója gyermekkorában csak ezt ismerte például), és feltehetőleg később keletkezett a homogénez. A dolog szépséghibája csak az, hogy a homogénez szó töve, a homogén melléknév, nem pedig főnév. A -z képző pedig főnevekhez szokott kapcsolódni.
Ennek ellenére a szó természetesen él és virul, és remekül meg is értjük. Már ha tudjuk, hogy a homogenizálás vagy homogénezés során a tejet alaposan összekeverik, majd nagy nyomáson egy résen vagy apró lukakon kisajtolják. Így a tejben lévő zsírcseppek apró darabokra esnek szét, és állás után sem gyűlik össze a föl a tej tetején.
(Forrás: Wikimedia Commons / Saloca / CC BY-SA 3.0)
Igyunk tehát bátran pasztőrözött és homogénezett avagy pasztörizált és homogenizált tejet! A nagy francia tudós, Luis Pasteur által kidolgozott eljárásnak köszönhetően a tejben lévő mikroorganizmusok nem tudnak megbetegíteni minket. És miközben a tejet kortyoljuk, jusson eszünkbe az is, hogy cikkünk megjelenése előtt 125 évvel, 1890 április 15-én nyílt meg Hőgyes Endre vezetésével Budapesten a Pasteur Intézet, amely a védőoltások hazai elterjesztésében kulcsszerepet játszott.