nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kik is azok a palesztinok?

Palesztinát a filiszteusokról nevezték el, a palesztinokat pedig Palesztináról... A Közel-Keleten már több ezer éve sem voltak egyszerűek az etnikai viszonyok, a közelmúltban a politika pedig tovább bonyolított a helyzeten. Palesztinok-e például az izraeli arabok?

Takács Boglárka | 2011. október 14.
|  

A palesztinok régóta küzdenek államiságukért, a közelmúltban pedig az ENSZ elé is terjesztették elismerési kérelmüket. De kicsodák ők? Honnan ered a Palesztina és a palesztin elnevezés? Mennyire régre nyúlik vissza a közel-keleti zsidó-arab szembenállás – újkeletű harcról van szó, vagy évezredekre visszamenő ellentétről? Habár a konfliktus teljes történetét egy rövid cikkben nem tudjuk összefoglalni, azért e két szóval kapcsolatban néhány összefüggésre rá tudunk mutatni.

Palesztin kislány nemzeti zászlóval
Palesztin kislány nemzeti zászlóval
(Forrás: Wikimedia Commons / Mike Hanini)

A filiszteus őshaza

Palesztina nevének eredete az ősi homályba vész. Első fellelt említései az ókori Egyiptomból, hozzávetőlegesen i. e. 1150-ből származnak, III. Ramszesz fáraó thébai halotti templomában olvashatóak. Az Egyiptomot támadó tengeri népek felsorolásában szerepel a peleszet elnevezés – ezt a népet ma a történészek, régészek filiszteusoknak nevezik. A templom közelében megtalált nagy Harris-papirusz, a leghosszabb fennmaradt egyiptomi papirusz pedig III. Ramszesz győzelmei közt említi, hogy elpusztította a peleszet népet. Ez persze költői túlzás: a filiszteusok még évszázadokig fennmaradtak, és csak az i. e. 7. században olvadtak be a környező népekbe.

III. Ramszesz halotti templomának egyik csarnoka
III. Ramszesz halotti templomának egyik csarnoka
(Forrás: Wikimedia Commons / Steve F-E-Cameron / CC BY-SA 2.5)

A filiszteusok eredetéről nagyon keveset lehet tudni, de valószínűleg nem sémi nép voltak. Az a néhány szó, ami fennmaradt a nyelvükből, nem sémi gyökökből származik. Később ahogy beolvadtak a sémi népekbe, átvették a nyelvüket is, és egy kánaánita dialektust használtak.

A filiszteusok a héber Bibliában is számos alkalommal szerepelnek, mint Izraellel szomszédos ellenséges nép. Héber nevük *pelistim*, ’pelistiek’. Itt Pelist jelentheti azt a konkrét helyet, ahol a ez a nép élt (habár a Biblián kívül erre az elnevezésre nincsenek adatok). Viszont a p-l-s sémi gyök ’áthatol, átszel, behatol’ jelentésű, így elképzelhető, hogy a filiszteusok magukat egyáltalán nem így nevezték, hanem a környező sémi népek aggatták rájuk a ’behatoló’ nevet.

A latin Bibliákban a filiszteus szó philistinusként szerepel, de hogyan
lett ebből magyarul filiszteus? A latin ph eredeti ejtése [ph], azaz
hehezetes [p]. A latint már nem anyanyelvként beszélők viszont egyre
inkább [f]-ként olvasták a ph-val írott szavakat. Valószínűleg így vált
a philistinus a magyarban filiszteussá. (Azt talán csak Károli Gáspár
tudja, hova tűnt az [n].

Eleinte csak az öt szövetséges filiszteus városállam területére használták a Palesztina nevet – ezek a városok a Földközi-tenger partján helyezkedtek el, és a Biblia is felsorolja őket: „A Sikhórtól fogva, a mely Égyiptom felett foly, egészen Ekronnak határáig északra, mely a Kananeushoz számíttatik; a Filiszteusok öt fejedelemsége: a Gázáé, Asdódé, Askelóné, Gáthé, Ekroné és az Avveusoké.” (Józsué 13:3) Gáza, Asdod és Askelon a mai napig lakott települések, Gát és Ekron már csak régészeti lelőhelyként léteznek.

A filiszteus Gát – a képen nem látszik, de gazdag régészeti lelőhely.
A filiszteus Gát – a képen nem látszik, de gazdag régészeti lelőhely.
(Forrás: Wikimedia Commons / MathKnight / CC BY-SA 3.0)

Mindenkinek kellett

A filiszteusok ugyan eltűntek, de a földrajzi név megmaradt, sőt egyre nagyobb területet jelölt. I. e. 450-ben Hérodotosz, az ókori görög történetíró már azt írta, hogy Palesztina (Palaisztiné) a Földközi-tengertől egészen a Jordán folyó völgyéig terjed.

A vidék a történelem során egyre-másra gazdát cserélt: a zsidó királyságokat megszállták az asszír, babiloni, majd perzsa támadók. Nagy Sándor és utódai után a Római Birodalom következett. A rómaiak először Júdea (Iudæa) provinciának nevezték a vidéket, de miután Hadrianus császár leverte Bár-Kochba zsidó vezér lázadását, összevonta Szíria és Júdea provinciákat és átnevezte őket Szíria Palesztinának (Syria Palæstina).

Mohamed próféta Jeruzsálemet az iszlám szent helyei közé sorolta, a próféta i. sz. 632-ben bekövetkezett halála után pedig utódai alig néhány éven belül el is foglalták a várost, majd egész Palesztina arab kézre került. A terület római nevét megtartották, így lett az arab elnevezés Filisztin. (Az arabban nincsen [p] hang.)

A leghíresebb jeruzsálemi muszlim épület, a Sziklamecset 691-re készült el.
A leghíresebb jeruzsálemi muszlim épület, a Sziklamecset 691-re készült el.
(Forrás: Wikimedia Commons / Paolo Massa / CC BY-SA 2.5)

A keresztes hadjáratok során Palesztina 1099 és 1187 között keresztény kézen volt, majd ismét visszakerült az arabokhoz. 1516-ban elfoglalták az oszmán-törökök, akik hivatalosan nem nevezték Palesztinának, de a név a gyakorlatban továbbra is használatban maradt. Az első világháború után a terület a briteké lett, akik már korábban kinyilvánították, hogy zsidó államot látnának szívesen itt. A zsidók már a 19. század végén elkezdtek tömegesen visszatelepülni, a két világháború között pedig az arab lakosság fel is lázadt mind a britek, mind a zsidók ellen. Izrael állam végül is csak a második világháború után alakult meg. A britek korábbi támogató állásfoglalásuk ellenére korlátozták a zsidó bevándorlást, így folyamatosak voltak a fegyveres villongások. Amikor a britek végképp nem tudtak mit kezdeni a területtel, az ENSZ elé terjesztették a kérdést. Az ENSZ egy zsidó és egy arab állam létrehozását javasolta, ezt a britek elvben elfogadták, de az átalakulás levezényléséhez nem fűlt a foguk. Az arabok elutasították az ENSZ döntését, a zsidók pedig erővel kiharcolták saját függetlenségüket.

De kik a palesztinok?

Az viszonylag újkeletű jelenség, hogy Palesztina lakói magukat palesztinokként határozzák meg. A palesztin nemzeti identitás a 19. században alakult ki – ekkoriban indult számos más nemzeti mozgalom is, például a zsidó cionizmus.

Gyakori palesztin álláspont, hogy Palesztina lakossága mindig is palesztin volt, csak az aktuális politikai helyzettől függően más-más nevet viselt és vallást gyakorolt. Eszerint az érvelés szerint a filiszteusok a mai palesztinok ősei. Ez nem igazán igazolható, de genetikailag a palesztin arabok és a zsidók meglehetősen hasonlítanak egymáshoz. Tehát vagy mindkét csoport a filiszteusok leszármazottja, vagy egyik sem, mindenesetre a mai zsidók és palesztinok egymással közeli rokonságban állnak...

Palesztina lakói korábban araboknak, muszlimoknak, az Oszmán Birodalom alattvalóinak tartották magukat. 1834-ben azonban fellázadtak az oszmán-törökök ellen, mert azok a helybéli fiatal férfiak javát besorozták és elvitték Egyiptomba katonáskodni. A lázadók több várost elfoglaltak, köztük Jeruzsálemet is. A felkelést a törökök leverték, és Palesztina arab lakossága ezután nem igazán tudott azonosulni az Oszmán Birodalommal. Ekkor még nem merült fel önálló ország alakításának igénye, de miután a birodalom széthullott, ez a lehetőség is elérhetőbbé vált. A brit mandátum alatt palesztin állampolgárságot kaptak azok, akik Palesztina területén laktak – arabok, zsidók egyaránt. Ebben az időszakban indultak az első palesztin arab függetlenségi törekvések.

Brit palesztin font angol, arab és héber felirattal
Brit palesztin font angol, arab és héber felirattal
(Forrás: Wikimedia Commons)

Miután Izrael 1948-ban kikiáltotta függetlenségét, a környező arab országok közösen megtámadták. A harcok során a palesztin arabok nagy része elmenekült a későbbi Izraelből, az arab országokban élő zsidók pedig Izraelbe menekültek. Miután a modern Izrael megalakult, a korábbi brit palesztin állampolgársághoz nem tartozott állam, és érvényét vesztette. A zsidók izraeli állampolgárságot kaptak, amit az arabok is kérhettek, de ezt az új állam adminisztratív eszközökkel igyekezett akadályozni. Azokat, akik izraeli állampolgárrá váltak, ma izraeli araboknak szokták nevezni, de ők maguk nem egységesek a tekintetben, hogy minek tartják magukat: palesztinnak, arabnak, izraelinek, vagy ezek valamilyen kombinációjának. Az általunk korábban bemutatott, saját jelnyelvvel rendelkező falu, El-Szaíd lakosai is izraeli arabok.

Földönfutóvá vált arabok
Földönfutóvá vált arabok
(Forrás: Wikimedia Commons)

Palesztinoknak ma inkább azokat az arabokat szokás nevezni, akik a Gáza-övezetben és Ciszjordániában élnek, vagy pedig az 1948-ban elmenekült palesztin arabok leszármazottai. A kettő akár egyszerre is igaz lehet, mert a Gáza-övezetben és Ciszjordániában is a mai napig léteznek menekülttáborok. A palesztin menekültek nagy része azonban a szomszédos országokban kötött ki, de nem olvadtak be a helyi arab többségbe – már csak azért sem, mert nem fogadták őket tárt karokkal.
A palesztin arabok kulturálisan és nyelvileg is hasonlítanak a környező országok arabjaihoz, habár nem teljesen azonosak velük. A palesztin arab nyelv a jordániai és a szíriai arabhoz áll a legközelebb, vannak, akik nem is különítik el a jordániai arabtól. Kulturális azonosság viszont már csak azért sem lehetséges, mert a palesztin menekültek közelmúltbeli tapasztalatai eltérnek a szomszédos országok többségi helyzetben lévő arabokétól: táborokban élnek, nincs állampolgárságuk, nem vállalhatnak szabadon munkát... A megkötések országról országra különböznek, de a világon bárhol élő palesztinokat összeköti a közös közelmúlt.

A menekültek leszármazottai a legtöbb helyen még ma is nyomorúságos körülmények között élnek, népességük pedig egyre növekszik: a fél-egymillió menekült utódai mára már a négy és félmilliós létszámot is túllépték. Az egyelőre még kérdés, hogy ha a palesztin államot elismeri  az ENSZ, az változtat-e valamit a helyzetükön...

További olvasnivaló

History of the name Palestine

Déir Jászin ostromáról, magyarul (avagy miért menekültek el az arabok)

The shared genetic heritage of Jews and Palestinians

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 Krizsa 2013. május 24. 14:42

@El Mexicano: biztosan nem a görögök / latinok kezdték f-nek ejteni a P-t.

A filiszteusok minimum 500 (vajójában sokkal több évvel), a héber nyelv minimum 1500 évvel előzte meg a latinokat. S "egyes kutatók szerint" már a sumérban / akkádban is használták az F hangot - i.e. 3500. (Ami valószínű: Krizsa.)

Tehát a hehezetnek, amit a sokkal későbbi nyelvekben tételeznek fel (s a latint kort tekintve bizonyíték nélkül tételezik fel), nincs köze a P/F hangváltozáshoz.

A K/Ch hangváltozást szintén használták már a héberek, pl. az Ószövetségben. Ami szintén megelőzte a római kort.

Tehát ha az ember 1-5 ezer év mulva a Szíriuszon is megtelepszik, akkor az ottani hehezetből nem lehet VISSZAFELÉ következtetni a P/F változó hangnak

sem az eredetére, sem az eloszlására pl. a héberben (vagy a magyarban).

9 El Mexicano 2013. május 24. 13:06

"A latin ph eredeti ejtése [ph], azaz hehezetes [p]. A latint már nem anyanyelvként beszélők viszont egyre inkább [f]-ként olvasták a ph-val írott szavakat." – Ez így nem egészen igaz. Lehet, hogy kezdetben a görögül tudó, művelt római rétegek valóban hehezetes [p]-nek ejtették a görög hatására, de pontosan a _latin anyanyelvűek_ kezdték el [f]-nek ejteni (ahogy a ch-t [k]-nak és a th-t [t]-nek).

8 Krizsa 2013. május 24. 13:02

Javítás, helyesen:

fal, falu , fel, fél, 1/2, fiola, fólia, fölé, fül(e), fűl, FOLYÓ

7 Krizsa 2013. május 24. 12:53

Idézek a cikkból: "A filiszteusok eredetéről nagyon keveset lehet tudni, de valószínűleg nem sémi nép voltak. Az a néhány szó, ami fennmaradt a nyelvükből, nem sémi gyökökből származik."

1. Sémi és NEM-SÉMI gyökről beszélni, mivel a hivatalos nyelvtudomány egyáltalán nem ismeri el a mássalhangzó gyököket még az indoeurópai nyelvészet szerint is tudománytalan .

2. A gyöknyelvészet szerint pedig nincs olyan, hogy sémi és nem sémi gyökök, mert elvileg a világ nyelveinek összes gyöke közös eredetű. A még ma is azonosíthatóan közös értelmű gyökök részaránya, a nyelvektől függően, 40-80%.

Nézzük meg ezt magyarban-héberben: a

P/F-L/Ly gyök közös értelme folyamatos, megosztó.

Magyar gyökszavai: pálya, Pál, pele, puli (tevékenyek), póló, pólya,

fal, falu , fel, fél, 1/2, fiola, fólia, fülé, fül(e), fű, FOLYÓ.

A P/F- L/Ly-S/Sz váz héber-magyar gyökszavai

pilus = átjáró - FOLYOSÓ

poles = átjár, betör, beözönlik - POLOSKA, FELESLEG

pilász= egyegetett, vízszintezett, pelesz = mérleg - PULISZKA (piláf).

Sémi és nem-sémi gyökökről beszélni tehát mindenféle értelemben tudománytalan dolog.

6 majtos 2011. október 17. 12:28

@Agyagtábla, papirusz: köszönöm a választ a filiszteus égei kultúrák párhuzamra

@prezzey: köszönöm itt is, azért gondoltam, mert Kardos G. György és Amos Oz is az írásaiban felelőssé teszi a briteket, mint akik a mandátum idején a palesztinok mellett (és ellen) lándzsát törve szították az ellenségeskedést. ám lehet hogy ezek szubjektív benyomások, történelmi tényeket bevallom nem vizsgáltam az ügyben.

5 prezzey 2011. október 17. 04:35

@majtos: az 1-ről már szó volt, a 2-höz annyit, hogy a konfliktust az is gerjesztette, hogy mindkét fél nekiállt lelkesen betelepülni és a másikat kiszorítani (arabok is sokan költöztek be a környező országokból). A britek inkább csak nem tudtak mit kezdeni a helyzettel. Kis túlzással akár azt is lehetne mondani, hogy a magyarok gerjesztették a konfliktust, mert Herzl Tivadar, a modern cionizmus megalapítója magyar zsidó volt. (A cionizmus alatt szigorúan az eredeti jelentését értve, tehát egy olyan mozgalom, ami arra irányul, hogy a zsidók költözzenek Izraelbe.)

@Agyagtábla, papirusz: a linket és a megjegyzéseket köszönöm, viszont az a probléma, hogy én már angolul is alig merek linkelni valamit, mert azt kapom vissza, hogy az olvasók magyarul szeretnének olvasni. A német nyilván még problémásabb (habár én megértem). Saját blogposzt esetleg a kérdésről? :]

A "Biblián kívül"-t a konkrét "Pelist" formára írtam, ezer bocsánat, ha ez félreérthető volt. Hasonló formák vannak máshol is, az a cikkben is szerepel.

3 Agyagtábla, papirusz 2011. október 15. 12:53

Két pontosítás az ókori részhez:

1. III. Ramszesz pontos uralkodási évein megy a vita, de az mindig is világos volt, hogy jóval 1150 előtt halálozott el (a Wikipédia, ahonnan ez az 1150 származik _nem_ releváns forrás továbbra sem, fogalmam sincs miért kell belinkelgetni ezt egy igényes portálon). Jelenleg 1187-1157 közé datálják, az eseményeket meg inkább az 1180-as évekbe. Ez nem pusztán kákán csomó, a történeti körülmények gyökeresen eltérőek.

2. Az, hogy a Biblián kívül nem szerepel e név (mármint nyilván félretéve az egyiptomi és asszír forrásokat :D), valószínűleg ma már nem igaz. Újonnan talált (és régi, de csak most megértett) luvi nyelvű feliratok szerint az i.e. XI. (X.?) században ugyanis Északnyugat-Szíriát egy Pala/istin (vagy Wala/istin) nevű királyság uralta, amiről ma még roppant keveset tudunk, de valószínűleg itt is ugyanazon bevándorlókról van szó, mint a filiszteusokról, csak északon.

És egy válasz Majtos 1. kérdésére:

Filiszteus = égei civilizáció azonosítás nem volt, helyesen úgy szólt a megállapítás, hogy a filiszteusok anyagi kulturája (és itt ez elsősorban kerámia) égeikumi eredetű. Ez mind a mai napig igaz, és ha szigorúak akarunk lenni, ez az összes biztos, amit tudunk a filiszteusok eredetéről.

A filiszteusokhoz a Wikipédia helyett: www.bibelwissenschaft.de/nc/wibilex/das-bibellexikon/details/quelle/

2 doncsecz 2011. október 14. 17:50

Nem egyedi eset, ha egy nép eltűnik, de a neve a területen fennmarad és az oda érkező új nemzet felveszi. Gondoljunk csak a poroszok és Poroszország esetére. Arról mindenkinek a legkeményebb és legszerencsésebb németek jutnak az eszükbe, pedig a porosz valójában egy balti nép volt, ami indoeurópai mivoltjában volt csak rokon a némettel. Bár érdekes Pannónia neve nem ragadt rá a magyarságra.

1 majtos 2011. október 14. 12:15

két kérdésem lenne:

1/ a filiszteus - Égei civilizáció azonosítás már megdőlt?

2/ a palesztin - izraeli konfliktus az angolok által mesterségesen gerjesztett volta csak írói túlzás?

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X