nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
El Amaneser
Amikor erősen sötétedik, közel a hajnal?

A törökországi szefárd zsidók egykoron virágzó közösségének nyelve, a ladino a mai Törökország területén egyre inkább eltűnőben van. Ladino nyelven több sajtótermék is megjelent az Oszmán Birodalom idején, de ma vajon milyen lehetőségei vannak a nyelvnek a fennmaradásra, ha mindössze egyetlen havilap jelenik meg e nyelven? Van-e a ladinónak jövője a mai Törökországban vagy akár azon kívül?

Horváth Krisztián | 2015. július 30.
|  

Kuando muncho eskurese es para amaneser – tartja az optimizmust sugárzó szefárd közmondás, melyet talán úgy lehetne visszaadni: amikor erősen sötétedik, közel a hajnal.

Az Oszmán-török Szefárd Kulturális Kutatóközpont nevű szervezet tíz évvel ezelőtt vállalkozott arra a nemes feladatra, hogy a szefárd zsidók nyelvén, az elmúlt évtizedekben egyre inkább a kihalás felé sodródó ladino nyelven havilapot indítson. A 10 évvel ezelőtt, először 2005 tavaszán megjelent lap címében is szimbolikus: az El Amaneser (A Hajnal) című újság jelenleg az egyetlen ladino nyelvű havilap a világon, melynek célja a ladino nyelv megőrzése és fenntartása.

Az El Amaneser 2015 januári címlapja
Az El Amaneser 2015 januári címlapja
(Forrás: http://esefarad.com)

Ladino sajtó egykor és ma

Az 1492-ben az akkor a Katolikus Királyok uralma alatt egyesített Spanyolországból kiűzött és a Mediterráneum főként keleti részén, az egykori Oszmán Birodalom területén új otthonra lelt szefárd zsidók nyelve, a ladino évszázadokon át sikerrel maradt fenn.

Amikor az Oszmán Birodalomban a 19. században kezdett elterjedni a nyomtatott sajtó, a ladino nyelven megjelenő sajtótermékek száma messze felülmúlta a más nyelvi kisebbségek nyelvein megjelenő lapok számát, állítja Eliezer Papo, a Ben Gurion Egyetem balkáni zsidó történelemmel foglalkozó kutatója. Állítása szerint ekkoriban 8-9 ladino nyelvű kiadvány is létezett.

A Hajnal allegóriája
A Hajnal allegóriája
(Forrás: Wikimedia Commons / William-Adolphe Bourguereau)

Napjainkban azonban Törökországban (és minden bizonnyal azon kívül is) nagyon kevesen vannak, akik ladino nyelvű újságból értesülnek először valamilyen hírről. Ennek legfőbb oka pedig az, hogy a ladino nyelven értők száma az elmúlt időszakban drámaian csökkent: a szefárd családokban a ladino legjobb esetben is csupán az egyik a beszélt nyelvek közül.

A mintegy 2000 (ebből 300 tengerentúli) olvasóval rendelkező El Amanser így nem kis feladatra vállalkozott. Az újság olvasóinak létszámából arra is lehet következtetni, hogy nem éppen profitorientált vállalkozásról van szó: a lap kiadásában és terjesztésében segítséget nyújt az ugyancsak Isztambulban megjelenő Şalom, a törökországi zsidó közösség hetilapja. A Şalom a maga mintegy 4500 olvasója közt terjeszti az El Amaneser havilapot: a dolog különös érdekessége, hogy a törökországi zsidó sajtótörténelem matuzsálemének tekinthető, 1947-ben alapított Şalom eredetileg szintén ladino nyelven jelent meg, ám az évek múlásával a törökországi ladino nyelvű olvasóközönség létszáma fokozatosan csökkent. Talán nem véletlen, hogy 1984-ben a Şalom legfőbb nyelve a török lett, csupán egy oldalt hagyva meg a ladino nyelvű híreknek. Napjainkban a ladino beszélőinek számát világszerte kb. 110 ezerre becsülik, ebből nagy többségük (100 ezer) Izraelben él.

Kuando muncho eskurese es para amaneser – a Hagia Sophia (Ayasofya) esti megvilágításban
Kuando muncho eskurese es para amaneser – a Hagia Sophia (Ayasofya) esti megvilágításban
(Forrás: Horváth Krisztián)

Lesz-e ladino hajnal?

A Központ vezetője és egyben az újság főszerkesztője, a korábban angoltanárként tevékenykedő Karen Gerson Sarhon 2003-ban alapította a Központot a szefárdok több évszázados törökországi kulturális örökségének megmentése érdekében.

Az 1958-ban született Sarhon saját bevallása szerint a Központ és az El Amaneser szinte lehetetlen feladatra vállalkozik: a főszerkesztő úgy látja, az ő nemzedéke az utolsó, mely még megtanulta, használja és beszéli a ladinót Törökországban. Azt, hogy ez mennyire igaz, sajnálatosan tanúsítja Sarhon személyes példája: elmondása szerint saját lánya sem beszéli már a ladinót, otthonukban a török és az angol dívik.

Az énekesnőként is működő Sarhon a Los Pasharos Sefaradis (A szefárd madarak) nevű együttesével a szefárd zene megmentéséért is ügyködik: számos alkalommal lépnek fel Törökországon kívül is. A zenei hagyományok megmentése mellett a Központ más sikerrel is büszkélkedhet: 2012 őszén, 8 évnyi munka után megjelent az első ladino-török szótár mintegy 15000 szócikkel.

Naplemente a Boszporusz felett. Lesz-e hajnala a ladinónak Törökországban?
Naplemente a Boszporusz felett. Lesz-e hajnala a ladinónak Törökországban?
(Forrás: Horváth Krisztián)

Szintén érdekes, hogy a spanyol parlament 2015-ben törvényt fogadott el arról, hogy a 15. században Spanyolországból elűzött szefárdok ma élő leszármazottai – ha igénylik – megszerezhetik a spanyol állampolgárságot anélkül, hogy lemondanának mostani állampolgárságukról vagy Spanyolországba kellene költözniük. Hogy mindezek az erőfeszítések és gesztusok mennyiben segítik elő a ladino megőrzését és újjászületését, majd elválik.

Források

Aprobada definitivamente la nacionalidad española a los sefardíes

El Amaneser

El Diksyonaryo Judeo-Espanyol – Turko ya salio!

Escribir, cantar, preparar café

Kuando muncho eskurese es para amanecer

Turkish Jewish scholar promotes Ladino

Turkish Paper Struggles To Save Ladino Language

World’s Only Ladino Monthly Flourishes in Istanbul

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 |Emese| 2015. július 30. 14:03

Mindössze egyetlen havilap jelenik meg e nyelven. Minden másra ott a ladino Wikipédia. :-)

lad.wikipedia.org/

Információ
X