nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ál-álinterjú
A hazudós Brüno és az álterrorista

Sacha Baron Cohen nemrég bemutatott filmvígjátékának címszereplője, a hírnévre hajtó, divatmániás és roppant provokatív Brüno a Közel-Keletre is ellátogat, hogy híres legyen. Sőt, egy terroristát is meginterjúvol. Vagy mégsem?

Végh Fruzsina Judit | 2009. augusztus 11.
|  

Sacha Baron Cohen a kortárs ál-dokumentumfilm és vígjáték műfajának megkerülhetetlen alakja. A neve talán sokaknak nem ismerős, de három alteregójából – Ali G, Borat, Brüno – legalább egy egészen biztosan. Karrierjét az Ali G Show indította el, amelyben mindhárom figura szerepelt. A humorforrást a három, karikatúra-szerű karakter klipjei és az interjúalanyokat zavarba hozó, meghökkentő kérdései és viselkedése szolgáltatta.

Álljunk meg egy szóra! – Brüno (Sacha Baron Cohen), a kacér riporter
Álljunk meg egy szóra! – Brüno (Sacha Baron Cohen), a kacér riporter
(Forrás: www.cbc.ca)

A karakterbőség zavara

Ali G-ből és Boratból is készült játékfilm – a Borat egy Arany Glóbusz-díjat díjat és még egy Oscar-jelölést is hozott alkotójának –, és Baron Cohen most a legkevésbé érdekes és kidolgozott karaktert, Brünót dolgozta fel egy egész estés mozifilmben. A kritikusok fanyalognak, a közönség azonban – talán az agresszív, vizuálisan és földrajzilag is megkapó (Amerikától Ausztráliáig ívelő) kampánynak köszönhetően – tolong a filmre, és fütyül a bírálatokra: ehelyett önfeledten szórakozik.

A népszerűsítő kampány része volt az a David Lettermannal készült interjú is, amelynek alább látható részében Baron Cohen a Brüno egyik leghíresebb jelenetéről mesél.

Brüno kérdez, a sajtó válaszol

Az ominózus, mintegy 1 perces snitt a Közel-Keleten készült, amelyben Brüno felkeres egy igazi terroristát, provokálja, majd megkéri rá, hogy rabolja el – hadd legyen híres. A szemmel láthatólag nem kamerához szokott arab férfi elutasítja a kérést, Brünónak pedig menekülnie kell.

Baron Cohen, immár civilként (mint saját maga, azaz nem Brüno), azt nyilatkozta, hogy az interjú egy valódi terroristával (vagyis nem színésszel) készült. Lettermannek ironikusan és nevetve számol be a terrorista- és tolmácskeresés nehézségeiről, a félelmeiről, az interjú során használt kódnyelvről – és ragaszkodik a tényhez, hogy interjúalanya terrorista, méghozzá az al-Aksza Mártírbrigád terrorista sejt tagja.

A nemzetközi sajtó azonnal ráharapott az anyagra, és utánajárt az elhangzottak valódiságának. A világot pedig nemsokára bejárta a hír, hogy a palesztin „terrorista”, valódi nevén Ajmán Abu Aita, pert indít Sacha Baron Cohen ellen, mivel valótlanságot állított róla a Lettermannek adott interjúja során.

Az álriporter és az álterrorista (kocka a Brüno című filmből)
Az álriporter és az álterrorista (kocka a Brüno című filmből)
(Forrás: dailymail.co.uk)

Az igazság fokozatosan derült ki – elsősorban a földrajzi és nyelvi előnyben lévő közel-keleti média jóvoltából. Abu Aita ugyanis sosem volt terrorista: 2002-ben a második palesztin felkelés résztvevőjeként ült ugyan börtönben, de a vádakat sosem bizonyították rá. Az arab férfi különben keresztény polgár, kereskedő – két üzlete is van Ciszjordániában, Bét-Szahúrban, Betlehemtől nem messze, amelyet a gyermekeivel üzemeltet. Emellett elnökségi tagja az erőszakmentes, keresztény Szentföld Alapítványnak, illetve aktívan politizál a Fatah párt színeiben.

A Baron Cohen, illetve az Abu Aita által közölt tények számos ponton eltérnek egymástól. A filmes beszámolója szerint a találkozóra egy titkos helyen került sor, és komoly utánajárásba került, mire sikerült megszervezni. Az interjúalany szerint szó sem volt veszélyről és titkosságról: a beszélgetést egy barátja intézte, aki egy német filmesnek (= Baron Cohennek) segített egy, a palesztinokról szóló dokumentumfilm elkészítésében. A helyszín egy népszerű betlehemi étterem feletti lakosztály volt, amelyet számos turista látogat, az interjú pedig nem egy percig, hanem jó négy órán át zajlott.

Noha az európai férfi öltözéke és viselkedése meghökkentette, Abu Aita együttműködött vele, és segítőkészen válaszolt Baron Cohennek a politikai helyzettel és a mindennapi élettel kapcsolatos kérdéseire. Egy ponton Baron Cohen provokálni kezdte a férfit – megmutatta neki a film egyik legmeghökkentőbb, vetkőzős jelenetét. Abu Aita erre annyit reagált: „I don't like” (kb. 'én nem szeret ezt'), amelyet szintén bevágtak a filmbe.

Szándékos félrefordítás – per, per, per

Abu Aita szerint a film méltatlan helyzetbe hozta: a hangokat és válaszokat nemegyszer máshová vágták, mint ahol elhangzottak, és az arab nyelvű szöveg felirata is – szándékosan – félre volt fordítva, hogy azt sugallja: az interjúalany valóban terrorista. Ez pedig hátrányosan érinti őt és a vállalkozását is. Éppen ezért bejelentette, hogy kártérítést fog követelni a jó hírén esett csorba miatt.

Ha sikerrel jár, az precedens értékű lehet, a filmest ugyanis többen perelték már – de általában valamelyik fiktív karaktere által mondott sértések miatt. A mostani ügy azonban magát Baron Cohent érinti, akinek a történtekkel a szavahihetőségén is folt esett. Sőt, az eset a dokumentumfilm-készítőkre sem vet jó fényt, mivel a szakma íratlan szabályai szerint ilyesminek nem lenne szabad előfordulnia.

Annyi bizonyos, hogy az ügyben egyelőre sem Sacha Baron Cohen, sem a filmstúdió nem szólalt meg. A művészt azonban minden bizonnyal nem ijeszti meg a jogi eljárás: ahogy Lettermannek az interjú egy korábbi szakaszában nevetve elmondta: „igen, mindez valódi. Ugyanez történt a Borattal is: egészen addig senki sem hitte el, hogy mindez igaz, amíg nem indult ellenünk úgy... kétszáz per”.

Ártatlan embert a tudta nélkül veszélyes helyzetbe hozni nem tisztességes és nem is dokumentumfilmes, sokkal inkább titkosszolgálati módszer – a művelt közönség bizonnyal tud példát mondani; nekünk hirtelenjében csak a Hazugságok hálója című film hasonló motívuma jutott az eszünkbe.

A párbaj mindenesetre elkezdődött.

Információ
X