A 116 oldalas javaslat szerint a Felsőoktatási Tervezési Testület a miniszter – a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben – döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő szakértői testülete lenne, elemzéseket és prognózisokat készítene a munkaerőpiac felsőfokú végzettségű szakemberigényéről, javaslatot tenne az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre, és annak elosztására. A testület a Felsőoktatási és Tudományos Tanács általános jogutódja lenne, és 2012. február 1-ig kell megalakulnia.

A Felsőoktatási Tervezési Testület véleményezné a felsőoktatásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, illetve a felsőoktatást szabályozó miniszteri rendeletek tervezeteit. A testület a miniszter felkérésére bármely, a felsőoktatást érintő kérdésben kialakítaná véleményét, állásfoglalását, javaslatát. A testületnek tizenhárom tagja lenne: egy tagot delegálnak a kamarák, kettőt az Gazdasági és Társadalmi Tanács, egy tagot a Magyar Rektori Konferencia, egyet a Magyar Tudományos Akadémia, egy-egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a szakminiszter, a foglalkoztatás – gazdaságpolitikáért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az Országgyűlés által elismert egyházak.

Nem lehetne a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja, aki a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja, rektor vagy kormánytisztviselő. A Felsőoktatási Tervezési Testület tagjai közül megválasztja elnökét és más tisztségviselőit, valamint meghatározza működési rendjét.

A Felsőoktatási Tervezési Testület tagjait és elnökét a miniszter bízza meg négy évre, a megbízás egy alkalommal meghosszabbítható lenne.
Az anyag kitér arra is, hogy 2012. szeptember 1-jén megszűnik a gazdasági tanácsok tagjainak megbízása.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok ismételt felvételét, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez köthetné. A térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy annak összege nem lehet magasabb, mint az önköltség fele.

A javaslat kitér arra is, hogy a külföldi állampolgárságú – magát magyar nemzetiségűnek valló, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező – személy – magyar állampolgárságára tekintet nélkül – felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül – hallgatói jogviszony keretében – magyar nyelvű előkészítő tanulmányokat folytathat. A magyar felsőoktatási intézmények részére kiírt pályázatokon részt vehetnek a határon túli magyar nyelvű képzést folytató nem magyar felsőoktatási intézmények is.

Rögzíti továbbá az anyag, hogy a felsőoktatási intézmény vállalkozási tevékenységet folytathat, feltéve, hogy az az alapfeladatainak ellátását nem veszélyezteti.

A művészeti felsőoktatási intézmény az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére.
A tanárképzésben részt vevőket a kormány – az állami ösztöndíj mellett – pályázati eljárásban odaítélt pedagógus-ösztöndíjjal támogatja. Az ösztöndíj igénybevételének rendjét, feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg. A pedagóguspályára jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében meghallgatáson kell részt venniük. Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai tanárképzés legalább két szakon folyik, a képzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítaná.

A felsőoktatási intézménynek járó képzési támogatást a számított hallgatói létszám alapján kell meghatározni. A számított hallgatói létszám meghatározásánál egy hallgatóként kell figyelembe venni a teljes idejű képzésben részt vevő hallgatót, míg a részidejű képzésben részt vevő hallgatók létszámát kettővel el kell osztani.

Rögzítik, hogy a kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert tudományegyetem, egyetem, vagy egyetemi kara – a kormány által meghatározott feltételekkel – „kutató" minősítést kaphat. A több képzési területen képzést folytató, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert főiskola pedig – a kormány által meghatározott feltételekkel – „alkalmazott kutatások főiskolája" minősítést kaphatna.