A közleményben idéznek a pénteken a Felsőoktatási Kerekasztal által elfogadott felsőoktatási stratégiából, miszerint „fontos lenne alapjaiban végiggondolni és újraszabályozni a diplomaszerzés nyelvvizsgák letételéhez kötött követelményeit”.

A NYESZE szerint a hallgatóknak is fel kell ismerniük, szükséges a nyelvtudás ahhoz, hogy boldoguljanak az életben. Salusinszky András elnök a közleményben hangsúlyozta, egyetért a Nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája című fehér könyvben megfogalmazottakkal, mely szerint néhány éven belül bizonyos alapszakokra csak nyelvvizsgával lehet felvételizni, és 2016-tól csak az jelentkezhet mesterképzésre, aki rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. A felsőoktatásban már a tanulmányok ideje alatt alapvető kellene legyen az idegen nyelvek rendszeres használata, hiszen a szakirodalom zömét, bármilyen képzésről legyen szó, angolul írják.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hasonlóan állásfoglalást közölt kedden a Nyelvtudásért Egyesület. Szerintük nem a minimálisan elvárható nyelvismeret követelményén kell változtatni, hanem azoknak a főiskoláknak és egyetemeknek a gyakorlatán, amelyeken a hallgatók a tanulmányaikban nem találkoznak rendszeresen az angol, német vagy más idegen nyelv használatával.

Közleményük szerint a követelmények esetleges enyhítése élesen szemben áll a nyelvtudás fontosságát elismerő szakmai, oktatáspolitikai, sőt ma már társadalmi konszenzussal, utalva a minél korábban - akár már az óvodában - megkezdett nyelvtanulás iránti szülői igényekre.