nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Magyarország 1554-1555-ben 13.
Oszmán vendégfogadókról és az árpa előnyeiről

I. Ferdinánd király követe, Ogier Ghiselin de Busbecq 1554-1555 fordulóján – a királyi Magyarországon, a török hódoltságon és az ugyancsak az Oszmán Birodalom részét képző Szerbián áthaladva – útban Konstantinápoly felé latin nyelvű emlékirataiban számol be úti élményeiről. Az alábbiakban az Oszmán-kor vendégfogadóiról és gasztronómiájáról olvashatunk.

Horváth Krisztián | 2014. augusztus 13.
|  

Sorozatunk előző részében láthattuk, hogy Busbecq lovag Nis környékére érve beszámol a karavánszeráj intézményéről. Ez a szállástípus messzemenően nem nyeri el tetszését. Mivel az intim szféra teljes mértékben hiányzik a Busbecq által leírt karavánszerájokból, a követ így alternatív megoldásként helyi keresztényeknél keres szállást. Ám helyszűke miatt gyakorta nem talál menedéket ott sem. Az alábbiakban – ahogy ezt megelőzően is – a követ Török levelei 1595-ös frankfurti kiadásának oldalszámait követjük.

Dormire necesse est

Aludni márpedig kell – ebben összegezhető Busbecq lovag célkitűzése minden egyes munkanapja végén. Ha a karavánszerájokat elfogadhatatlannak tartja, és a helyi keresztényeknél gyakran nincs elég hely a követ és kísérete számára, akkor sokszor nem marad más megoldás, mint sátorozni 1554-1555 telén.

Ogier Ghiselin de Busbecq 1557-ben
Ogier Ghiselin de Busbecq 1557-ben
(Forrás: germanhistorydocs.ghi-dc.org)

Így nyugovóra hol sátorban, hol kocsimban tértem.

(25. oldal)

Ez téli időben bizonyára nem volt egyszerű feladat akkoriban sem, de szerencsére más megoldás is adódott:

Néha török vendégfogadókban [xenodochia] szálltam meg, melyek bizonnyal nagyon kényelmesek, melyek [egyáltalán] nem igénytelen módon épültek és külön hálószobával rendelkeznek mindenki számára.

(25. oldal)

Busbecq ennél a szállástípusnál a xenodochium szót használja (a görög xenosz ’idegen’ és dekhomai ’befogad’ szavakból), ami már a korai kereszténység idején használatos volt. Szakosított változatai a későbbi évszázadokban jöttek létre szegények, betegek, öregek stb. számára. Busbecq itt ’fogadó, vendégfogadó’ értelmében használja, ahogy ez az alábbiakból is kiderül. Vajon tekinthetjük ezt a mai török han ’(vendég)fogadó’ 16. századi latin megfelelőjének?

[A vendégfogadók] ajtajukat senki előtt nem zárják be, legyen az keresztény vagy zsidó, gazdag vagy szegény, egyaránt kinyílnak bárki számára. Amikor a basák és szandzsákbégek utaznak, ezeket használják. E helyeken úgy véltem, oly fogadtatásban részesülök, mintha királyi palotáról lenne szó. Szokásuk volt minden vendégüknek, ki megszállt ott, ételt adniuk. Amikor az étkezés ideje eljött, egy szolgáló jelent meg egy hatalmas fából készült tálcával, mely asztal nagyságú volt, melynek közepén egy teli tál árpakása volt, mellette húsdarabok. Mellette néhány kenyér és néha kis lépesméz.

(25. oldal)

Árpagyöngy zöldséggel és hússal
Árpagyöngy zöldséggel és hússal
(Forrás: mindmegette.hu)

Az árpa akkoriban már régóta igen népszerű gabonaféle volt a Közel-Keleten, Anatóliában, de a görögöknél és rómaiaknál is. Ahogy arról a hazai sajtó is beszámolt, nem olyan rég lengyel régészek 8000 éves árpaleletre bukkantak Çatal Hüyükben.

Galénosz és az árpa

Ennek ellenére Busbecq lovag gasztronómiai kalandozása a török ételek világában némi vonakodással kezdődik. Az árpakása gyanakvóvá teszi a lovagot. Végül aztán ismét a benne lakozó humanista az, aki ráveszi őt arra, hogy megkóstolja a felkínált ételt. Busbecq felidézi a pergamoni Galénosz orvosi ajánlásait az árpával kapcsolatban, és máris jobb belátásra bírja önmagát.

Galénosz (129–201 k.) – Pierre Roche Vigneron litográfiája (1885 k.)
Galénosz (129–201 k.) – Pierre Roche Vigneron litográfiája (1885 k.)
(Forrás: Wikimedia Commons)

Eleinte vonakodtam elfogadni, és azt mondtam, készítsék el számomra [saját] étkemet, s arra buzdítottam, adják ama másikat a szegényeknek. [A szolgáló azonban] ragaszkodott hozzá, hogy ne méltatlankodjak a szerény előkészületek láttán: a pasák is ezt szokták kapni, helyben ezt szokás felszolgálni; a maradék az, amit a szegények közt szétosztanak. Ha erre mégsem lennék hajlandó, adjam az ételt a szolgáimnak. Mivel kényelmetlenséget nem akartam, el kellett hát fogadnom ezt. Így hát megköszöntem és megkóstoltam. És nem is volt ellenemre, mert az a fajta kása amellett, hogy nagyon egészséges, ahogy azt Galénosz is javallja, ízre sem kellemetlen. Három napon át élvezhettük az ellátást, amikor is helyet kellett változtatnunk. Ahogy mondtam, itt kényelmesen laktunk. de ez nem mindenhol volt így.

Hogy pontosan milyen árpaalapú ételt is ehetett a követ, az bizonytalan. Az érdeklődők mindenesetre elolvashatják az árpagyönggyel készített ricset receptjét.

A ricset egy fajtája – az árpagyöngy az egyik lényegi összetevő
A ricset egy fajtája – az árpagyöngy az egyik lényegi összetevő
(Forrás: mindmegette.hu)

A pergamoni Galénosz (129–201 k.) De ptisana (Az árpavízről) címmel írt munkájában méltatja az árpa előnyeit. Mark Grant Galen on Food and Diet (Galénosz az ételekről és az étrendekről) című művében pedig angolul is olvashatunk a kiváló ókori orvos árpával kapcsolatos megfigyeléseiről. Míg tovább kísérjük útján Konstantinápoly felé Busbecq lovagot, a folytatásban továbbra is a számára oly fontos kérdéssel, a szálláshely problémájával fogunk találkozni.

Felhasznált források

Augerii Gislenii Busbequii Legationis Turcicae Epistolae quatuor. Frankfurt, 1595.

Augerius Gislenius Busbequius: Legationis Turcicae Epistolae quattuor – Oghier Giselin van Boesbeeck: Vier brieven over het gezantschap naar Turkije

Lettres de Baron du Busbecq. Paris, 1748.

The Turkish letters of Ogier Ghiselin de Busbecq. Transleted by Edward Seymour Forster with a foreword by Karl A. Roider. LSU Press, 2005.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 baloch 2014. szeptember 9. 21:01

A dömösi összeírás (1138) már tartalmaz magyar "Vendég (Wendeg)" személynevet.

www.birbin.mystica.hu/arm-magynev.htm

Érdekes egyébként, hogy a fenti link szerint köznépi magyar személynévként használatos volt 1138-ban az Attila, a társadalmi elit viszont nem használta (tudtommal). Az a gyanúm ezalapján (is), hogy Attila népének beolvadt maradéka már itt lehetett a 895-ösök érkezésekor, akik szintén beolvadtak.

1 baloch 2014. augusztus 14. 10:19

"Busbecq ennél a szállástípusnál a xenodochium szót használja (a görög xenosz ’idegen’ és dekhomai ’befogad’ szavakból), ami már a korai kereszténység idején használatos volt. "

"Vajon tekinthetjük ezt a mai török han ’(vendég)fogadó’ 16. századi latin megfelelőjének?"

--

A szóeleji latin x, és a török szóban a h más ötletet is adott:

xENoDoCH ~ vENDéG

--

TESZ: vendég = 'idegen származású, máshonnan jött személy’ ; "eredete ismeretlen"

--

„Kezdetben ’hospes Veneticus’-t, majd később egyszerűen 'hospes’-t jelentett” (Szabédi)

--

"végső fokon ugyanolyan eredetű, mint a ’jövevény’ jelentésű román

venetic szó. Ez utóbbi a görög venetikosz

közvetítésével, a magyar vendég szó pedig a német Wenedig közvetítésével a ’velencei’ jelentésű latin veneticus-ból származik"

--

"A TESz.-től eltérően az EWUng. 1995-ben kiadott második kötetének, valamint a 2006-ban megjelent „Etimológiai szótár”-nak a vonatkozó adatai (1619, illetve 906−7) már egybecsengnek

a vendég szó 1946/1956-ból idézett „velencei” eredeztetésével...a többes számban álló latin Veneti népnévből ered" (Mózes Huba)

Információ
X