nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Összetett szó-e a húsvét?

Több misztériuma van a húsvétnek, mint gondolnánk. Cikkünkből kiderül, hogy a csodákra gyakran van ésszreű magyarázat, és az is, mit mondanak másképp a katonák, mint a szurkolók.

Fejes László | 2018. április 2.
|  

A címben feltett kérdés nem csupán a nyelvtudomány szűk belügye, a gyakorlatban is jelentősége lehet, hiszen egyes összetételek írásmódja is múlhat azon, hogy a húsvét összetett szó-e: húsvét-kimaxolásos is lehet, ha összetett, húsvétkimaxolásos, ha nem. A különbség abból ered, hogy ha a húsvét összetett szó, akkor a húsvét-kimaxolásos többszörös összetételnek minősül, és ha a többszörös összetétel szótagszáma meghaladja a hatot, akkor a fő egységek határára kötőjelet írhatunk. Ha viszont a húsvét nem összetett szó, akkor hiába hét szótag a húsvétkimaxolásos, mivel nem többszörös összetétel, a teljes szerkezetet kötőjel nélkül kell írnunk a szabályzat szerint:

A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket hat szótagig kötőjel nélkül egybeírjuk, például: cseppkőbarlang, élelmiszeripar, gépkocsivezető, ivóvízellátás, mértékegységrendszer, nyersolajmotor, rendőrjárőr, tapétaszaküzlet, tűzoltólaktanya. A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket kötőjellel tagolhatjuk a két fő összetételi tag határán, például: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, foszforműtrágya-gyártás, könyvritkaság-gyűjtemény, munkaerő-nyilvántartás, tornász-csapatbajnokság. Kivétel: akasztófáravaló, fizetővendéglátás, pénzügyminisztérium, valószínűségszámítás stb.

(Mondhatja persze valaki, hogy az igekötő is összetételi tag, de maga a szabályzat azt mondja ki, hogy

Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak, például: adat-visszakeresés, előadó-művészet, de: befogadóképesség, szövegkiegészítés.

Nyelvészeti szempontból ez persze nonszensz, és az sem világos, mik azok a „gyakorlati szempontok”, melyekre a szabályzat utal, de az legalább egyértelmű, hogy az egy szótagú ki- itt nem minősül összetételi tagnak. Ugyanitt azt is olvashatjuk, hogy

Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát értjük: anyagcserezavar(a), jogsegélyszolgálat(hoz) stb. A képző – az -i kivételével – beleszámít a szótagszámba: divatlapszerkesztő, divatlap-szerkesztőség; adó-visszatérítés, adó-visszatérítési (kötelezettség); híradástechnikai, munkaerőpiaci, szakközépiskolai; stb.

Tehát míg a húsvét-kimaxolásosba írhatunk kötőjelet (ha a húsvét összetett szó), a húsvét-kimaxolásiba akkor sem.)

::adbox::7:

Most már bizonyára olvasóink is belátják, milyen fontos kérdés, hogy összetett szó-e a húsvét. Ugyanakkor bizonyára kissé értetlenkednek is a kérdésen, hiszen mi is megírtuk, hogy

A húsvét magyar elnevezése, könnyen kitalálható, a hús (magunkhoz) vételére, azaz arra utal, hogy a negyven napos böjt után végre lehet húst fogyasztani.

Egyértelmű hát, hogy a hús és a vét ’vétel, vevés’ főnevekből áll, ezek összetételével keletkezett, tehát összetett szó, indulhatunk locsolni. De ne kapkodjunk olyan gyorsan a kölnisüveg után! A kérdést nem véletlenül tettük fel. Üljünk csak vissza az asztalhoz, szeljünk sonkát, kalácsot, ne feledkezzünk a tormáról sem, és vizsgáljuk meg, miként viselkedik a húsvét.

A tartományok és az átlátszó é

A húsvét viselkedésének vizsgálatához két tényt kell figyelembe vennünk. Az egyik a magyar magánhangzó-harmóniára (iskolai nevén hangrendre, hangrendi illeszkedésre vonatkozik). Ez az egyik jelenség, aminek köszönhetően a toldalékok többféle alakban is megjelenhetnek: kert-ben, kert-ről, kert-ünk, de ház-ban, ház-ról, ház-unk. Itt most elég annyit tudni, hogy a kert szóban található e elöel képzett magánhangzó (az iskolában ezt magasnak nevezik), ezért a szóhoz kapcsolódó toldalékokban is elöl képzett magánhangzóknak kell állniuk; viszont a ház szóban található á hátul képzett magánhangzó (az iskolában ezt mélynek nevezik), ezért a szóhoz kapcsolódó toldalékokban is hátul képzett magánhangzóknak kell állniuk. Eredeti magyar szavakban általában vagy csak elöl, vagy csak hátul képzett magánhangzók vannak. Az elöl ajakkerekítéssel képzett magánhangzók (ü, ű, ö, ő) kizárólag újabb jövevényszavakban fordulnak elő hátul képzett magánhangzókkal (krőzus, sofőr, kajüt), az ajakkerekítés nélkül képzettek (i, í, é, e) viszont előfordulhatnak mély hangrendűekkel együtt régebbi szavakban is (béka, gyertya, hernyó, hervad, betyár, ugye stb.) – többek között ezért semleges magánhangzóknak is nevezik őket. Egy másik ok, amiért így nevezik őket, hogy átlátszóak, vagy lehetnek átlátszóak. Míg a vegyes hangrendű szavak toldalékolásánál mindig az utolsó magánhangzó számít Csillaggal azokat az alakokat jelöljük, melyek nem lehetségesek, nem fordulnak elő. (krőzusra, *krőzusre, de sofőrre, *sofőrra), addig a semleges magánhangzók olyanok, mintha ott sem lennének (Alira, *Alire, ganéjra, *ganéjre – mintha átlátszóak lennének); vagy legalábbis lehetnek olyanok (alibira ~ alibire, klarinétra ~ klarinétre).

Mivel a magánhangzóknak a szón belül kell ugyanabba a csoportba tartozniuk, azt mondjuk, hogy a magánhangzó-harmónia tartománya a szó. Észre kell azonban vennünk, hogy az összetett szavaknak csak az egyes tagjai alkotják a magánhangzó-harmónia tartományát, nem a teljes egész. Nincs olyan, hogy pl. a házhely összetételt ne alkothatnánk meg csak azért, mert az egyik szóban á, a másikban e van (ezzel szemben nem mondhatjuk az, hogy *házben), és az sem igaz, hogy az összetételnél meg kell változtatnunk az egyik tag magánhangzóját (tehát a ház+hely nem lesz házholy, házhaly vagy hézhely – ilyesmi csak akkor történik meg, ha az összetétel elhomályosul, pl. üd+nap, amiből ünnep lett, többek közt azért, mert az üd szó kihalt). Az összetett szavak toldalékainak alakját csak az utótag befolyásolja: csak azt mondhatjuk, hogy kacsavérbe, azt nem, hogy kacsavérba – ezzel szemben az ugyanazokat a magánhangzókat tartalmazó, de nem összetett maradék esetében csak a maradékba jöhet szóba, a *maradékbe nem, a gavallér esetében pedig a gavallérba, a *gavallérbe viszont nem.

Húsvétkor is törekedjünk a mértékletességre, a magánhangzó-harmóniából legyen is ennyi elég. Akit további részletek is érdekelnek, annak Kálmán László korábbi írásait ajánljuk, akit pedig az ott leírtak szélesebb kontextusa is érdekel, azoknak Szigetvári Péter írását ajánljuk.

Összetett szó-e a húsvét?
Forrás: Wikimedia Commons / Moritz Zimmermann / CC BY-SA 2.5

A húsvét csodája

Mindenezek alapján azt várjuk, hogy ha a húsvét összetett szó, akkor toldalékolt alakjai a húsvétre, húsvéthez, húsvétnek, húsvétünk, húsvétek stb. legyenek. A valóságban azonban ezek, ha nagy ritkán elő is fordulnak, inkább régiesek, kivételesek, nálunk sokkal természetesebbek és gyakoribbak a húsvétra, húsvéthoz, húsvétnak, húsvétunk, húsvétok alakok. Ez azt mutatja, hogy bizony a húsvét nem úgy viselkedik, mint egy összetett szó. Az, hogy időnként kaphat elől képzett toldalékokat is, nem érv amellett, hogy összetételnek tekintsük, hiszen ez más, nem összetételi eredetű szavaknál is előfordul: Athénba ~ Athénbe, konkrétnak, ~ konkrétnek.

A változás fő oka nyilván az, hogy a vét ’vétel, vevés’ főnév önállóan már nem használatos, így a szóalkotás motivációja egyre kevésbé volt érezhető. Összetételi utótagként is csak a részvét és az utánvét esetében van meg, az előbbi jelentését tekintve erősen elhomályosul (nem azonos a részvétellel, ami szintén átvitt értelemben használatos, de közelebb áll a szó szerinti jelentéshez), és az utánvét is erősen specifikus szakterminus. A részvét toldalékolása semmit nem mond arról, hogy mennyire tekinthető összetételnek, hiszen csak elöl képzett magánhangzókat tartalmaz. Az utánvét viszont nem úgy viselkedik, mint a húsvét, hiszen csak utánvéttel küldhetünk csomagot, *utánvéttal nem.

Azért a húsvét viselkedése nem teljesen egyedülálló. Itt van például a holmi, mely szintén összetétellel keletkezett, de ma már holmiról, és nem *holmiről beszélünk. Ebben az esetben egyáltalán nem is lehetséges úgy toldalékolni, mintha összetétel lenne. Vegyük észre azt is, hogy itt a jelentés is erősen módosult, nehéz a tagokkal összefüggésbe hozni.

Az ilyen esetek mindig összefüggenek azzal, hogy az eredeti jelentés elhomályosul, illetve hogy az alkotóelemek (elsősorban az utótag) önállóan nem használatosak. Ilyen példa a honvéd is: honvédokról és honvédekről is beszélhetünk, de a honvédet, honvédre, honvédhez stb. alakok általában a katonára vonatkozó jelentéshez, míg a honvédot, honvédra, honvédhoz alakok tipikusan az ilyen nevű sportklubokhoz kapcsolódnak. A hátvéd alakjai között azonban nagyon ritka a hátvédok, hátvédra, hátvédhoz, de előfordulnak a jóval gyakoribb hátvédek, hátvédre, hátvédhez mellett. Egyáltalán nem fordul elő viszont *utóvédok, *utóvédra, *utóvédhoz stb. az utóvédek, utóvédre, utóvédhez stb. mellett. Annak kifejtését, hogy ezek a jelenségek hogyan függenek össze az adott szavak jelentésszerkezetével, kommentelőinkre bízzuk.

Akkor most összetett szó a húsvét, vagy sem?

Rendszeres olvasóink tudják, számtalanszor elmondtuk már, hogy a valóságban a dolgok közel sem olyan egyértelműek, mint ahogy azt az iskolában sugallni tudják. A nyelvben sem egyértelmű, mi összetett szó, mi nem, ráadásul a határeseteknek sokkal több fajtája van, mint amiről itt szóltunk. 

Ha a helyesírási szabályzat az összetett szó fogalmára hivatkozik, akkor illene azt is megmondania, mit tekint annak. Amíg ezt nem teszi meg, nem lehet komolyan venni, tehát ne is próbáljuk meg komolyan venni. 

Kellemes húsvétozást kívánunk!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
45 dinomdibomm 2018. augusztus 31. 21:26

de húsvéttel emlékezünk a húsvétra

és a húsvét vétke hús vétele

44 dinomdibomm 2018. augusztus 31. 21:24

@Túlképzett Tanyasi Troll:

mert a héj ereditleg haj

a kéj eredetileg kij (a kin párja)

43 Túlképzett Tanyasi Troll 2018. április 17. 18:09

@Pasinszki: Ez a példa (héj) konkrétan szerepel a cikkben. Az, hogy semleges (lehet), azt is jelenti, hogy amiben csak i vagy é van, az kaphat ilyen vagy olyan toldalékot (narancshéjjal v. kéjjel gyilkol).

42 Pasinszki 2018. április 17. 18:06

@aphelion: Jó, de azt se mondjuk, hogy héjjel.

41 aphelion 2018. április 17. 17:53

@Pasinszki: Röviden annyi hogy az é átlátszó: www.nyest.hu/hirek/semleges-maganhangzok

40 Pasinszki 2018. április 17. 17:50

"vegyes hangrendű szavak toldalékolásánál mindig az utolsó magánhangzó számít"

Örülnék, ha valaki hozzáértő elmagyarázná, hogy akkor miért nem kávével fogyasztjuk a reggelit, és miért nem fahéjjel készül a kapiccsinó.

Mikor szekszárdiként bevonultattak Hódmezővásárhelyre a Kádár fegyverét hordozni, mélyen megdöbbentem, mikor az ezredsorakozon megdícsérték valamely társunkat, mint X Y honvédot. De ezt tájszólásnak tudtam be. A fönti példákat azonban sose hallottam magas hangrendű toldalékkal.

39 Diczkó 2018. április 8. 15:07

"Volt egyszer egy favágó, annak pedig egy szegény fia.

Egyszer, mikor éppen fát vágtak az erdőben, a fiú talált az apja táskájában egy üdítőitallal teli literes palackot. A palackból egy szellem kiabált ki a fiúnak:

“Engedj ki! Engedj ki!”

A fiú azonban csak ennyit mondott:

“Ostoba szellem…! Ott fogsz megfulladni a narancsléba’… Ezt a palackot a magyar ipar látta el csavaros kupakkal!"

/Nagy Bandó András/

- Vagy a NER. :)

Erdélyben 10 km-ig ehelyt, afelett ahalyt használatos.

"Ide verek, oda verek. Itt vannak a pulóverok (?) Pulóverek!" :)

38 Sultanus Constantinus 2018. április 8. 10:12

@Fejes László (nyest.hu): "De ezek nem a latinból örökölt elemek, hanem újak."

Szerintem ilyen egyértelműen ezt sem lehet kimondani, vannak köztük művelt eredetű (írásbeli) átvételek, de vannak örököltek is; pl. az ante-, anti- örökölt (olyannyira, hogy még elöljáró formájában is megvan: ante ’előtt, jelenlétében’), pl. de antemano ’előre/előzetesen’ (’előkézből’, szó szerint).

37 Irgun Baklav 2018. április 7. 23:17

@Fejes László (nyest.hu): Ja bocs, valóban. :) Én inkább maradok a 25 éve mellett, abból nem lehet baj. ;)

36 Fejes László (nyest.hu) 2018. április 7. 23:01

@Irgun Baklav: „A -d képzős sorszámnévi jelzőt egybeírjuk mind a főnevekkel” A negyedszázadban a negyed törtszámnév, nem sorszámnév. :)

35 Irgun Baklav 2018. április 7. 22:12

@Fejes László (nyest.hu): Hát amúgy az én hangsúlyiszonyaimnak/ízlésemnek sem felel meg a dolog, de a csoda jó/szép legalább nem is gyakori. (Egyébként nálam pl. a „nagy fokú” második tagja is hangsúlytalan, de ott van abban logika, hogy a minőségjelzős szókapcsolatok megregulázása ezt a változtatást kívánta.)

@Fejes László (nyest.hu): Re:negyedszázad

„Visszatérve alapkérdésünkre: arról, hogy miért mások a szabályok a félnél, mint a negyednél, illetve az óránál, mint a századnál, arról fogalmunk sincs.”

Arra legalább van válasz, hogy miért más a fél meg a negyed – mert egy különszabály ezt mondja ki: „130. A -d képzős sorszámnévi jelzőt egybeírjuk mind a főnevekkel, mind a melléknevekkel, például: hetedízben, ötödévben; ezredévi, másodrendű, ötödéves, tizenötödrangú; harmadfél.” helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#130

34 Fejes László (nyest.hu) 2018. április 7. 19:14

Ja, még ez:

@Irgun Baklav: „csak éppen a kérdéses alakulatok összetétel volta lett felülvizsgálva”

Felülvizsgálva! Ha! Ugyan már! :D Eszükbe jutott, hogy azt jelenti, hogy 'nagyon', és ezért külön kell írni. Odáig már nem jutottak el, hogy a nagyonnal (sőt, akár a kurvával) szemben ez csak néhány megrögzült kapcsolatban fordul elő (csodaszép, csodajó, de *csodacsúnya, *csodarossz, *csodameleg, *csodabonyolult), a hangsúlyviszonyokról nem is szólva. Nincs ebben semmi vizsgálat, megfontolás, csak ötletelés. (Meg ugye új szabályzatot akartak, muszáj volt dolgokat változatni! :D)

33 Irgun Baklav 2018. április 7. 18:36

@Fejes László (nyest.hu): „Na de a szabályzat szerint ha már valami összetételi tag, akkor szóba sem jöhet a különírás. Vagy tudsz ellenpéldát?”

Nem erre szerintem nincs ellenpélda; szerintem az összetételi tag fogalmilag feltételezi, hogy összetételről legyen szó, azt meg egybe kell írni.

@Irgun Baklav: „nagyméretű” – itt persze „nagy méretű” a helyes írásmód, csak a szokás nagy úr. :-)

32 Fejes László (nyest.hu) 2018. április 7. 18:24

@Irgun Baklav: Na de a szabályzat szerint ha már valami összetételi tag, akkor szóba sem jöhet a különírás. Vagy tudsz ellenpéldát? (Arra van példa, hogy az egybeírt alakokat nevezi jelzős szerkezetnek, pl. az anyagnevek esetében. Ez egyébként jó példa arra is, hogy egybe kell írni, pedig a vasgolyó, az acélkereszt vagy a fapuma jelentésénél átlátszóbbat nehéz elképzelni.)

„Ha a nagy szer alkalmi jelentése egyszerűen nagyméretű tornaszer, akkor nincs miért egy szóba írni, ha megnaz amit írtál, akkor nyilván van.” Itt azért nagyon nagy különbség van az N+N és az A+N szerkezetek között. Ha az első elem puszta főnév, szinte mindig egybeírjuk (kivéve persze, ha a birtokon jelzett birtokos szerkezetről van szó, ill. az olyan kivételeknél, mint a rendőr százados – ami egyébként szerintem nem más , mint a rendőrautó, de ezt a szabályalkotók nem így gondolják). A jelentés csak a melléknévi első elemnél játszik közre, mondjuk akkor sem mindig (barna medve basszus, fajnévként is, hát komplettek ezek?!), a -szerű előtt azonban tipikusan főnév áll, a nagyszerű meg a kisszerű kivételesnek tekinthetők.

A számneveknél még siralmasabb a helyzet: www.nyest.hu/hirek/negyedszazados-kerdes

31 Irgun Baklav 2018. április 7. 17:59

@Fejes László (nyest.hu): „Képzett szavaknál?”

Nem, a képzőket persze mindig egybe kell írni a képzett szóval, de az AkH12 alapján a -szerű (& tsai.) nem képző és nem is képzőszerű utótag, hanem utótag (összetételi tag).

@Fejes László (nyest.hu): „összetételeket akkor is egybe kell írni”

Igen, de amit én írtam, az csak a 95. & 105. szabálypontra utalt („Az alanyos, a minőségjelzős és a mennyiségjelzős szókapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól, […] [h]a azonban a tagok együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének együttese, akkor egybeírjuk őket”). Erre vonatkoztak a @Irgun Baklav: [#23] példái. Ha a nagy szer alkalmi jelentése egyszerűen nagyméretű tornaszer, akkor nincs miért egy szóba írni, ha megnaz amit írtál, akkor nyilván van.

_____

Amúgy nem mindig egyértelmű az, hogy mi lehet összetétel, meg mi nem az. Az AkH11 szerint a „csodaszép” még jelentéssűrítő összetételnek minősült, így egybe kellett írni, az AkH12 szerint meg egy nyomatékosító szó a csoda, így külön kell írni. Az továbbra is igaz maradt, hogy az összetételt egybe kell írni, csak éppen a kérdéses alakulatok összetétel volta lett felülvizsgálva.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X