-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Félszázad nincs, de negyedszázad van. Fél század van, de negyed század nincs. Fél óra nem harminc perc, és van, ahol negyed óra sincs. És az is lehet, hogy a 1991 és 2015 közötti időszak nem negyedszázad.
Olvasóink gyakran küldenek helyesírással kapcsolatos kérdéseket, és ezekre gyakran kell olyasmit válaszolnunk, hogy nem tudjuk, esetleg magunk sem értjük vagy ellentmondásosnak tartjuk a szabályozást. Mária kérdésével kapcsolatban is inkább csak a vállunkat vonogathatjuk.
Egy pofonegyszerű kérdéssel fordulok a szerkesztőséghez, ami azonban nekem ma fejtörést okozott. A negyedszázad kifejezést tudom jól, hogy egybe kell írni. Azonban ma egy „Hupikék Törpikék” Társaság negyed százada című esemény meghívójával kapcsolatban elgondolkodtam. Ha egyben írjuk a negyedszázada szót, akkor szerintem az annyit jelent ’huszonöt évvel ezelőtt’. (Negyedszázada, hogy nem hallottam hírét) Mivel itt az elmúlt 25 év teljességéről van szó, én beleképzelem az „év” szót: negyed évszázada – és ez magyarázná a különírást. Vagy nincs mentség, és ez tényleg csak egybeírva volna helyes?
A kérdés egyáltalán nem „pofonegyszerű”. A negyedszázad nem szerepel a Magyar helyesírás szabályinak sem a 11., sem a 12. kiadásában. Szerepel viszont az Osiris-féle Helyesírásban – legalábbis annak rendelkezésünkre álló első kiadásában – a negyed alatt: itt kizárólag a negyedszázad fordul elő, negyed század nincs is, és szerepel a negyedóra is (és negyed óra sincs). Ebből aztán le is vonhatjuk a következtetést, hogy valamiért az ilyen szerkezeteket mindig egybe kell írni. Legfeljebb akkor lepődünk meg, ha a félhez lapozunk, mely alatt nem, de külön címszóként megtaláljuk a félóra ’fél óráig tartó előadás, műsorszám’, illetve a fél óra ’harminc perc’ formákat is. Ugyanitt címszóként fél század szerepel.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Visszatérve alapkérdésünkre: arról, hogy miért mások a szabályok a félnél, mint a negyednél, illetve az óránál, mint a századnál, arról fogalmunk sincs. Érdemes megnézni hát egy másik szótárat.
A Magyar helyesírási szótárban ezekről a szerkezetekről a következőket találjuk:
fél óra (= harminc perc), de: egy nyugodt félóra, egy félórája várlak
[...]
fél század gyalogos
[...]
negyedóra, negyedóránként; három negyedóra; de: egy negyed óra (= egy óra egynegyede); háromnegyed óra
[...]
negyedszázad (= egy század valamelyik kerek egynegyede); de: egy negyed század (= 25 év)
Egyet azonnal megállapíthatunk: ahány szerkezet, annyi „szabály”, de legalábbis annyiféle szócikk. És ahány szócikk, annyi kérdés. Az egy nyugodt félóra, egy félórája várlak szerkezetekben a félóra vajon mi mást jelent, mint hogy ’30 perc’? A fél század miért nincs szótárazva ’50 év’ jelentésben? A negyedóra vajon mennyi, ha nem ’egy óra egynegyede’? Az „egy század valamelyik kerek egynegyede” vajon a „kerek” évszázadokra vonatkozik, vagy bármilyen száz éves időszak negyede negyedszázad?
Őszintén szólva nem látjuk értelmét kutatni a megoldást. Feltehetően e kérdés szabályozása nincs rendesen kidolgozva, és a szótárszerkesztők ad hoc módon (és egymásnak is ellentmondva) próbálnak a szócikkekben valamiféle szabályosságot felmutatni (mert azt ugye nem lehet mondani, hogy írja a nyelvhasználó tetszése szerint). Tény viszont hogy az ilyen számnévi jelzős szószerkezetekből alakultak összetételek is: ezt hangsúlymintájuk mutatja. Ennek köszönhető, hogy kialakultak az egybeírt változatok is. A helyesírás szabályozói is elismerik, hogy léteznek ilyen összetételek, azt azonban nem tudják – legalábbis egységesen – meghatározni, mikor melyiket használjuk. (Lehet, hogy nem is lehet, és a nyelvhasználat is ingadozó.)
Azt azonban mindenképpen érdemes megvizsgálnunk, hogy igaz-e az, amit olvasónk állít. Szerinte akkor kellene egybeírni a szerkezetet, ha arról van szó, hogy ’valamennyi idővel ezelőtt’ (és tegyük hozzá: ’valamennyi idő óta’: negyed( )százada várok erre a pillanatra), és akkor külön, ha egy bizonyos időtartamról van szó – azaz nyelvtani terminusokkal szólva egybe, ha a szerkezet határozóként működik, külön, ha megmarad főnévi szerkezetnek (ilyenkor ragokat is kaphat: a társaság negyed százada gyorsan elröppent, a társaság negyed századát ünnepeljük, a társaság negyed századáról emlékeztek meg stb.). Ez a gondolkodás nem teljesen idegen a szabályzattól, hiszen előfordul, hogy éppen a szófajváltás az egybeírás oka (AkH. 11, 136 – igaz, az AkH. 12-ben ennek kevés nyoma maradt: 102, 117).
Észre kell azonban vennünk, hogy bizonyos nyelvi tények ennek az elgondolásnak ellentmondanak. Az egyik ilyen tény az, hogy a ’valamennyi idővel ezelőtt’ és ’valamennyi idő óta’ olyan szerkezetekkel is kifejezhető, melyeket semmiképp nem írnánk egybe:
Huszonöt éve alakult meg a társaság.
Huszonöt éve várok erre a pillanatra.
Ez arra utal, hogy hogy mégsem szófajváltásról lehet szó, hanem ezt a szerkezetet esetrag nélkül használjuk (idő)határozóként. Az, hogy ebben a birtokos személyragnak milyen szerepe van (a birtokos személyrag esetragként viselkedik-e, vagy akár mondhatjuk-e, hogy esetraggá vált), hosszú vitákra adhat okot, de ezekbe most nem folyunk bele.
A másik fontos tény, hogy az ilyen szerkezetekben mindig ott kell állnia a mennyiségjelzőnek (számnévnek):
A műsor már egy órája elkezdődött.
*A műsor már órája elkezdődött.
Két hete elutazott.
*Hete elutazott.
Sok-sok évtizede csak erre várok.
*Évtizede csak erre várok
Ez azt mutatja, hogy a negyedszázada sem állhatna önállóan ebben a szerkezetben, hiszen kellene elé egy számnév – mivel nem kell, adódik a következtetés, hogy a negyed maga a számnév, tehát nem is lehet egybeírni a szóval. Ebből tehát az következne, hogy pont fordítva van, mint olvasónk gondolja, és a negyed százada jelentheti azt (is), hogy ’valamennyi idővel ezelőtt’ és ’valamennyi idő óta’.
A helyzetet kicsit bonyolítja, hogy ennek következtében elvben mondhatnánk, (és írhatnánk) olyat, hogy
???Három negyedszázada várok erre
– de ez a mondat legalábbis nagyon furcsa lenne, míg a
Háromnegyed százada várok erre
jól hangzik. Ebből az következne, hogy a negyedszázad mint ’25 éves időszak’ nem is létezik – a helyzet azonban ennél bonyolultabb. Egyszerűen arról van szó, hogy a nyelv nem olyan, mint a legó, és mondatainkat nem apró darabokból rakjuk össze.