nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Helyesírási félóra
Negyedszázados kérdés

Félszázad nincs, de negyedszázad van. Fél század van, de negyed század nincs. Fél óra nem harminc perc, és van, ahol negyed óra sincs. És az is lehet, hogy a 1991 és 2015 közötti időszak nem negyedszázad.

Fejes László | 2015. december 1.
|  

Olvasóink gyakran küldenek helyesírással kapcsolatos kérdéseket, és ezekre gyakran kell olyasmit válaszolnunk, hogy nem tudjuk, esetleg magunk sem értjük vagy ellentmondásosnak tartjuk a szabályozást. Mária kérdésével kapcsolatban is inkább csak a vállunkat vonogathatjuk.

Egy pofonegyszerű kérdéssel fordulok a szerkesztőséghez, ami azonban nekem ma fejtörést okozott. A negyedszázad kifejezést tudom jól, hogy egybe kell írni. Azonban ma egy „Hupikék Törpikék” Társaság negyed százada című esemény meghívójával kapcsolatban elgondolkodtam. Ha egyben írjuk a negyedszázada szót, akkor szerintem az annyit jelent ’huszonöt évvel ezelőtt’. (Negyedszázada, hogy nem hallottam hírét) Mivel itt az elmúlt 25 év teljességéről van szó, én beleképzelem az „év” szót: negyed évszázada – és ez magyarázná a különírást. Vagy nincs mentség, és ez tényleg csak egybeírva volna helyes?

A kérdés egyáltalán nem „pofonegyszerű”. A negyedszázad nem szerepel a Magyar helyesírás szabályinak sem a 11., sem a 12. kiadásában. Szerepel viszont az Osiris-féle Helyesírásban – legalábbis annak rendelkezésünkre álló első kiadásában – a negyed alatt: itt kizárólag a negyedszázad fordul elő, negyed század nincs is, és szerepel a negyedóra is (és negyed óra sincs). Ebből aztán le is vonhatjuk a következtetést, hogy valamiért az ilyen szerkezeteket mindig egybe kell írni. Legfeljebb akkor lepődünk meg, ha a félhez lapozunk, mely alatt nem, de külön címszóként megtaláljuk a félóra ’fél óráig tartó előadás, műsorszám’, illetve a fél óra ’harminc perc’ formákat is. Ugyanitt címszóként fél század szerepel.

Visszatérve alapkérdésünkre: arról, hogy miért mások a szabályok a félnél, mint a negyednél, illetve az óránál, mint a századnál, arról fogalmunk sincs. Érdemes megnézni hát egy másik szótárat.

A Magyar helyesírási szótárban ezekről a szerkezetekről a következőket találjuk:

fél óra (= harminc perc), de: egy nyugodt félóra, egy félórája várlak

[...]

fél század gyalogos

[...]

negyedóra, negyedóránként; három negyedóra; de: egy negyed óra (= egy óra egynegyede); háromnegyed óra

[...]

negyedszázad (= egy század valamelyik kerek egynegyede); de: egy negyed század (= 25 év)

Egyet azonnal megállapíthatunk: ahány szerkezet, annyi „szabály”, de legalábbis annyiféle szócikk. És ahány szócikk, annyi kérdés. Az egy nyugodt félóra, egy félórája várlak szerkezetekben a félóra vajon mi mást jelent, mint hogy ’30 perc’? A fél század miért nincs szótárazva ’50 év’ jelentésben? A negyedóra vajon mennyi, ha nem ’egy óra egynegyede’? Az „egy század valamelyik kerek egynegyede” vajon a „kerek” évszázadokra vonatkozik, vagy bármilyen száz éves időszak negyede negyedszázad?

Akkor ez nem is negyedszázad?
Akkor ez nem is negyedszázad?
(Forrás: Wikimedia Commons / Chakote Group / CC BY-SA 4 0)

Őszintén szólva nem látjuk értelmét kutatni a megoldást. Feltehetően e kérdés szabályozása nincs rendesen kidolgozva, és a szótárszerkesztők ad hoc módon (és egymásnak is ellentmondva) próbálnak a szócikkekben valamiféle szabályosságot felmutatni (mert azt ugye nem lehet mondani, hogy írja a nyelvhasználó tetszése szerint). Tény viszont hogy az ilyen számnévi jelzős szószerkezetekből alakultak összetételek is: ezt hangsúlymintájuk mutatja. Ennek köszönhető, hogy kialakultak az egybeírt változatok is. A helyesírás szabályozói is elismerik, hogy léteznek ilyen összetételek, azt azonban nem tudják – legalábbis egységesen – meghatározni, mikor melyiket használjuk. (Lehet, hogy nem is lehet, és a nyelvhasználat is ingadozó.)

Azt azonban mindenképpen érdemes megvizsgálnunk, hogy igaz-e az, amit olvasónk állít. Szerinte akkor kellene egybeírni a szerkezetet, ha arról van szó, hogy ’valamennyi idővel ezelőtt’ (és tegyük hozzá: ’valamennyi idő óta’: negyed( )százada várok erre a pillanatra), és akkor külön, ha egy bizonyos időtartamról van szó – azaz nyelvtani terminusokkal szólva egybe, ha a szerkezet határozóként működik, külön, ha megmarad főnévi szerkezetnek (ilyenkor ragokat is kaphat: a társaság negyed százada gyorsan elröppent, a társaság negyed századát ünnepeljük, a társaság negyed századáról emlékeztek meg stb.). Ez a gondolkodás nem teljesen idegen a szabályzattól, hiszen előfordul, hogy éppen a szófajváltás az egybeírás oka (AkH. 11, 136 – igaz, az AkH. 12-ben ennek kevés nyoma maradt: 102, 117).

Észre kell azonban vennünk, hogy bizonyos nyelvi tények ennek az elgondolásnak ellentmondanak. Az egyik ilyen tény az, hogy a ’valamennyi idővel ezelőtt’ és ’valamennyi idő óta’ olyan szerkezetekkel is kifejezhető, melyeket semmiképp nem írnánk egybe:

Huszonöt éve alakult meg a társaság.

Huszonöt éve várok erre a pillanatra.

Ez arra utal, hogy hogy mégsem szófajváltásról lehet szó, hanem ezt a szerkezetet esetrag nélkül használjuk (idő)határozóként. Az, hogy ebben a birtokos személyragnak milyen szerepe van (a birtokos személyrag esetragként viselkedik-e, vagy akár mondhatjuk-e, hogy esetraggá vált), hosszú vitákra adhat okot, de ezekbe most nem folyunk bele.

Sok-sok éve várt pillanat
Sok-sok éve várt pillanat

A másik fontos tény, hogy az ilyen szerkezetekben mindig ott kell állnia a mennyiségjelzőnek (számnévnek):

A műsor már egy órája elkezdődött.

*A műsor már órája elkezdődött.

Két hete elutazott.

*Hete elutazott.

Sok-sok évtizede csak erre várok.

*Évtizede csak erre várok

Ez azt mutatja, hogy a negyedszázada sem állhatna önállóan ebben a szerkezetben, hiszen kellene elé egy számnév – mivel nem kell, adódik a következtetés, hogy a negyed maga a számnév, tehát nem is lehet egybeírni a szóval. Ebből tehát az következne, hogy pont fordítva van, mint olvasónk gondolja, és a negyed százada jelentheti azt (is), hogy ’valamennyi idővel ezelőtt’ és ’valamennyi idő óta’.

A helyzetet kicsit bonyolítja, hogy ennek következtében elvben mondhatnánk, (és írhatnánk) olyat, hogy

???Három negyedszázada várok erre

– de ez a mondat legalábbis nagyon furcsa lenne, míg a

Háromnegyed százada várok erre

jól hangzik. Ebből az következne, hogy a negyedszázad mint ’25 éves időszak’ nem is létezik – a helyzet azonban ennél bonyolultabb. Egyszerűen arról van szó, hogy a nyelv nem olyan, mint a legó, és mondatainkat nem apró darabokból rakjuk össze.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
21 Fejes László (nyest.hu) 2015. december 3. 10:30

@Mártonfi Attila:

1. Érdekes a cáfolatot sértegetésnek, hazugozásnak felhozni.

2. Hehe, szóval egy újabb „elv”, amit be lehet dobni az ad hoc eltérésekre. Érdekes, hol olvashatunk erről az elvről.

3. Nem, az KH. 12-ben az van, hogy „ És jelezném, hogy az AkH. 2015-ben már nem található jelentés-összeadással élő megfogalmazás.”

Valóban, nem összege van, hanem együttese:

„Ha két szó kapcsolatának jelentése több vagy más, mint a tagok jelentésének együttese, akkor ezt az alkotóelemek egybeírásával érzékeltetjük.”

Egy nyelvészetileg és köznyelvi alapon is nehezen értelmezhető kifejezést sikerült egy nyelvészetileg és köznyelvi alapon is nehezen értelmezhető kifejezésre cserélni. Ami persze, akár így, akár úgy vesszük, tökéletesen illik a barnamedvére.

@nadivereb: @nadivereb: @Mártonfi Attila: Nyilván arra utal, hogy a feketerigó nem fekete, tehát nem utalhat a színére, tehát csakis jelentéssűrítő lehet: ’olyan RIGÓ, melynek hímje FEKETE’, esetleg ’FEKETÉt szerető RIGÓ’, netán ’sártól FEKETE környezetben élő RIGÓ’ (nem vagyok ornitológus). Mindenesetre ezek szerint jelentéssűrítő, tehát egybe kéne írni. :)

20 nadivereb 2015. december 3. 09:19

@Mártonfi Attila: Aha, és ez akkor mégis mire reakció? A feketerigó tojója nem fekete, de még nem is sötétbarna, hanem szürkésbarna. Vagyis nem minden feketerigó fekete, és nem minden fekete rigó feketerigó.

Ha a medvére vonatkozik a komment, akkor pedig kifejezetten érdekes lenne, ha az európai kontinensen egyáltalán nem honos feketemedve bármilyen hatással lett volna a "fekete vad" kifejezés kialakulására.

19 Mártonfi Attila 2015. december 3. 08:38

@nadivereb:

„fekete I. mn […] 2. Nagyon sötét színű. Fekete felhő; fekete kenyér; sajtó fekete arany: kőolaj. | Néger. | túlzó Erősen napbarnított. Feketére sültem. | Vad fekete vad: vaddisznó, borz, medve. | Szennytől sötét foltos. Fekete a sártól.”

(Magyar értelmező kéziszótár)

18 nadivereb 2015. december 2. 10:01

@nadivereb: Mármint nem jelentéssűrítő, de összetétel, nem sima minőségjelzős szerkezet. Bocs a hibáért, fáradt vagyok. :) A kommentem többi részét fenntartom.

17 nadivereb 2015. december 2. 09:58

@Mártonfi Attila: Na jó, de a fekete+rigó az akárhogy is gondolkodom rajta, igenis jelentéssűrítő. Egyrészt ugye nem minden feketerigó (Turdus merula) fekete (a tojó barna, tehát sacc/kb. a feketerigók 50%-a nem az), továbbá vannak más fekete rigók is: csak a Turdus nemben a T. mandarinus, a T. infuscatus, a T. serranus, a T. simillimus és a T. maximus is fekete.

Vagyis a feketerigó az egy bizonyos madárfajt jelöl a fekete rigók halmazán belül, ami nem feltétlenül fekete.

A barnamedvével kapcsolatos, kifejezetten hasonló érvek megtalálhatóak a #6-10 kommentekben.

16 Mártonfi Attila 2015. december 2. 09:23

@Fejes László (nyest.hu): Hát az nem járja, hogy sértegetjük, lehazugozzuk a vitapartnert, aztán várjuk a választ. Számomra az ilyen kommunikáció az adott diszkurzus lezárását jelenti. A másik, ami lezárást jelent, a körben forgás.

(Egyébként tök egyszerű: jelentéssűrítő összetételt nem írunk szét akkor sem, ha fajnév. Pusztán a sima minőségjelzős alakulatok esetében nem elégséges ok az egybeírásra a fajnévség. Ennyi a borzalmas nagy trükk. És jelezném, hogy az AkH. 2015-ben már nem található jelentés-összeadással élő megfogalmazás.)

15 nadivereb 2015. december 1. 20:26

@arafuraferi: Az én ízlésem is a "bajor hegyivéreb" felé mutat, de én mondjuk viszonylag keveset foglalkozom ilyenekkel. már azzal is ki szoktam vívni sokak haragját, hogy köznyelvi neveket is merészelek használni a szaknyelvi helyett (pl. aranycserje helyett aranyesőt, aranyeső helyett aranyakácot stb.), az egybeírás-különírás ahhoz képest kispista, mert a többség nem elég magabiztos benne ahhoz, hogy lehurrogjon. :D

14 arafuraferi 2015. december 1. 18:18

@nadivereb: Az én érzésem szerint ha kaphat még egy jelzőt, akkor kéne egybe írni. Pl. bajor hegyivéreb. De mégse így van, mert külön kell: bajor hegyi véreb és valóban magyar nádi véreb. Erdei pinty legyek egy erdeifenyőn, ha értem ezt az egybekülön - külön egybe írást. De nem is kell érteni, úgyis a jövő helyesírását a helyesírás-ellenőrzők diktálják.:-)

13 nadivereb 2015. december 1. 18:00

@Szaladó: érdekes kérdés. :)

Ha vérebnek olvasod, akkor de, érzésem szerint is külön kellene írni. A nádiveréb viszont a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) - ami egyébként szintén nem rigó - népi neve, és így érzésem szerint egybeírandó.

12 Fejes László (nyest.hu) 2015. december 1. 16:00

@Sultanus Constantinus: Elvben sok mindent meg lehetne engedni, de ha egyszer a helyesírásban van egy olyan alapelv, hogy azt írjuk egybe, aminek más a jelentése, mint „a tagjainak összege”, akkor ehhez tartsuk is magunkat. Vagy engedjük el teljesen ezt az elvet, és írjunk mindent egybe vagy külön érzés szerint. De az, hogy leszögezünk egy elvet, majd keresztbe megyünk neki, az abnormális.

11 Szaladó 2015. december 1. 14:13

@nadivereb: Nem úgy lennne helyes, hogy "nádi véreb"?

10 Sultanus Constantinus 2015. december 1. 13:55

@Fejes László (nyest.hu): @nadivereb: Igen, ezért mondom azt, hogy az ilyen korántsem egyértelmű esetekben meg kellene engedni, hogy mindenki úgy írja, ahogy neki jólesik. Ellenben azt mindenki tudja, hogy a "jegesmedve" nem 'jeges medve', vagy még az is belefér, hogy a sárgarigó azért nem "sárga rigó", mert sárgának sárga, de nem rigóféle (de ezt is persze csak az tudja, aki valamennyire ismeri a rendszertant).

Ugyanakkor pl. a tengerimalacot is nagyon sokan írják "tengeri malac"-nak, pedig feltételezhetően arról is mindenki tudja, hogy nem 'malac'.

9 nadivereb 2015. december 1. 13:41

@Sultanus Constantinus: Nem minden barnamedve (Ursus arctos) barna, és nem kell hozzá atipikus példánynak (pl. albínónak) lennie - az indiai-nepáli alfajnak (Ursus arctos isabellinus) pl. vöröses színű a szőre. Viszont cserébe az amerikai feketemedve egyik sziklás-hegységi alfaja (Ursus americanus cinnamomum) barna színű, mégse barnamedve.

Így pedig az is igaz, hogy a feketemedve se mindig fekete. És nem minden fekete medve feketemedve, mert pl. a maláji medve, a mézevő medve és a pápaszemes medve is leginkább fekete színű. Bár néha barna. ;)

8 Fejes László (nyest.hu) 2015. december 1. 13:20

@Sultanus Constantinus: Ma az albínó barnamedvét is külön kell írni. És a feketerigót is külön, pedig a tojója sosem fekete.

@honestesiologist: Köszönöm.

7 honestesiologist 2015. december 1. 13:11

@Sultanus Constantinus: "...szerintem nem rendszertani oldalról kellene a kérdést megközelíteni, hanem inkább hétköznapi oldalról."

Pont ez a felzúdulás oka. Az új szabályzat ugyanis a szaktudomány helyesírási szabályait emeli be anélkül, hogy rámutatna, hogy az hol elérhető, vagy figyelembe venné mennyire életszerű annak alkalmazása a hétköznapi szövegalkotásban.

Foglalkozott ezzel pár cikk itt a nyest.hu-n, és volt belőle szóváltás.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X