van még: geometriában az ortogonális, merőlegest jelet. pl ortogonális vektorok. Érdekes, hogy a merőleges vektorok másnéven a normális vektorok.

hu.wikipedia.org/wiki/Mer%C5%91legess%C3%A9g

"A merőlegest sokszor normálisnak mondják (latin: norma „mérték”, a derékszög jelentésben"

Ezek szerint a görög orto és a latin norma összefügg valahol?

Fiatalon sokáig hittem én is, hogy helyeslábúság az orthopédia, de aztán láttam, hogy az orvosok orthopaediának írják, és tényleg igazuk van, a -pedia, a paid- ’gyerek’ tőből van (nem a ped- ’láb’-ból): www.etymonline.com/index.php?term=orthopedic

Meg ott van a magyar derékszög. Miért pont derék? Talán azért mert olyan kis helyes (orto) és normális?

A deréknek mindjárt három jelentése is van: merőleges (szög), testrész, és helyes (derék dolog). Lehet ezek is összefüggenek valahol.

@Janika: Érdekes felvetés. Nem tudom, hogy lehet-e köze etimológiailag a latin directus ~ derectus szóhoz, de egy biztos, hogy ezek a latinban jelentették már, hogy 'egyenes', továbbá 'helyes, igaz'. Az újlatin nyelvekben ez a szó pl. 'jobb' (oldal) és 'jog' jelentésben került be (pl. sp. derecho 'jog' és nőnemű alakja, a derecha pedig 'jobb oldal').

@szigetva: Hú, ez egy darázsfészek: chnortho.blogspot.hu/

@Janika: Egyébként a derékszöget tudtommal régebben úgy hívták, hogy "egyenes szög" (vö. sp. ángulo recto).

@szigetva: A DRAE ezt írja az etimológiájáról: "ortopedia. (De orto- y el gr. παιδεία, educación, en el sentido de corrección corporal)."

@Sultanus Constantinus: Ez a közismert etimológia, amit a 2. hsz.-ban vázoltam. De az 5.-ben adott link Fejest (és fiatalkori magamat) támasztja alá, viszont ott is látszik, hogy bőven kisebbségi álláspont. Amitől még lehet akár helyes is. Mindenesetre szerintem a cikknek említenie kellene a bevett elképzelést, akárha hibás is.

@szigetva: Ja, tényleg. Olvastam a hozzászólást, csak ezek szerint nem figyeltem, ki írta. :)

Egyébként szerintem, mivel ez minden bizonnyal egy orvosi műszó, ami nem lehet túl régi, tehát nem lenne nehéz kideríteni azt sem, hogy ki alkotta meg és az mire gondolt (csak sajnos nincs minden fönt az interneten).

@Sultanus Constantinus: "úgy hívták, hogy "egyenes szög" "

Most az egyenes szög alatt a 180°-ot értik. De hogy régebben, hogy volt.... ezek után bármi lehetséges :-)

@szigetva: újabb darázsfészek adalék:

wordinfo.info/unit/2802/s:ancestors

Görög ped - gyerek, Latin ped - láb, Görög pedo - föld, talaj,

a -pedia mint utótag is érdekes :-)

Nicolas Andry de Boisregard francia író alkotta meg 1741-ben a fogalmat: fr.wikipedia.org/wiki/Nicolas_Andry_de_Boisregard

"Il crée en 1741, à plus de 80 ans, le terme d'orthopédie avec deux mots grecs (ortho : droit ; pais, paido : enfant) et publie L'Orthopédie."

@Sultanus Constantinus: Ld. 2. hsz.

Mondjuk azt sem értem, és a cikk sem beszél róla, hogy ha ’helyeslábúság’, akkor miért nem orthopodia (vö. tripod, chiropody, podiatry).

@szigetva: Gondolom, a latin pes, pedis miatt. (Érdekes a spanyolban is, hogy artrópOdo 'ízeltlábú', de cuadrúpEdo 'négylábú'.)

Akkor ez az egyeneslábúság magyarázat amolyan népietimológia-szerű dolog :-)

Nem mindegy hogy görög pedofil-ról van szó vagy rómairól.

@szigetva: "tripod, chiropody, podiatry", viszont: biped, octoped, multiped.

@Janika: A derékszög angolul is right angle 'jó/helyes/jobb szög', en.wikipedia.org/wiki/Right_angle .

Az angol rectangle 'téglalap' pedig a latin rectangulum 'derékszögű háromszög' szóból származik, aminek összetevői szintén a rect 'jó' és angulus 'szög'.

www.etymonline.com/index.php?term=rectangle

Ahogy elnézem itt a Wikipédián, elég sok nyelvben 'jó szög' a derékszög.

@Wenszky Nóra: A spanyolban máig "recto" az 'egyenes' a köznyelvben (pl. sigue recto 'menj tovább egyenesen').

@Wenszky Nóra: Ez így már kézenfekvő, azonban amikor kisikolában a derékszöget tanultuk nekünk még azt mondták, hogy azért nevezik így, mert amikor ülünk, akkor a derekunk pont derékszögben van. A derék dolog, derekas munka is azért az, mert olyanról van szó, ahol a derekunkat is megmozgatjuk. A derék (testrész) és derék (helyes) csak a magyarban kapcsolódik így össze. Még nem érzem eldöntöttnek ezt.

@Janika: Jaj már, a bi-, octo-, multi- latin, amiket én írtam, azok meg görögök. Latin multiped=görög polypod.

@Sultanus Constantinus: Mert a cuadro- „latin”. Régen, akik tudtak latinul meg görögül, még figyeltek erre.

@szigetva: ó jaj, a görög-latin :-) nem csoda hogy felbomlott a Római Birodalom, egyszerűen félreértették egymást :-)

Érdekes, hogy ha azt mondják valamire, hogy "Jajj de ortopéd", akkor az pont, hogy nem 'helyes, egyenes', hanem valami deformált dolgot szokott jelenteni.

Egyébként most látom, van egy olyan tudományág is, amely a láb deformációival foglalkozik, és az a "podológia". :)

@szigetva: >> Mondjuk azt sem értem, és a cikk sem beszél róla, hogy ha ’helyeslábúság’, akkor miért nem orthopodia (vö. tripod, chiropody, podiatry). <<

Éppen ezért jó lenne update-elni, mert a ’helyeslábúság’ pusztán tudós népetimológia (mert a művelt körök is elkövetnek ilyet). Minden fellapoztam orvosi etimológiai mű egyetért abban, hogy az <ortopédia> = <ὀρθός> (orthos) + <παιδεία> (paideia), azaz ’helyes [testtartásra való] nevelés’.

Régen ennek jobban a tudatában voltak, mivel a <logopédia> terminus is voltaképpen a <logoorthopaedia> ’ beszédre helyességére való nevelés’ kifejezés tömörítése.

Egyébként az ógörög szótárban találtam <ὀρθόπους> (orthopusz) melléknevet, amelyből lehetne <*orthopodia> főnév. Csak ennek jelentése ’meredek’, mint ’ép láb [-at kívánó]’ — www.perseus.tufts.edu/hopper/morph?l=orqopous&la=greek

.

>> Jaj már, a bi-, octo-, multi- latin, amiket én írtam, azok meg görögök. Latin multiped=görög polypod. <<

Ez egy hasznos ökölszabály, amely sokszor jól jön pl. a keverhető jelentésű latin <dis-> és a görög <dys-> előtagok megkülönböztetésében.

De van, amikor (különösen modernebb alakulatoknál) sérül, mint pl. a <dermabrasio> ’bőrhorzsolás, a bőr lekaparása’ esetén. Így mégiscsak szükséges lehet a tagok autonóm vizsgálata is.

@LvT: >> Éppen ezért jó lenne update-elni <<

Úgy értem, jó lenne a szerzőnek update-elni a cikket.

@Janika: Én közben utánanéztem a magyar "derék" szó eredetének a Zaicz-féle Etimológiai szótárban. Nem sokra jutottam, hogy ismeretlen eredetű. Igaz, hogy a szláv eredet is felmerült, de mivel csak a szomszédos szláv nyelvekben és románban van meg, valószínűbb, hogy ezek vették át a magyartól és nem fordítva. Így szóba jöthetne akár a latin directus ~ derectus is. Viszont ez azért zárható ki, mert mint a szótár írja, a derék legkorábbi jelentése '(fa)törzs' volt, aminek semmi köze a latin szó jelentéséhez.

@Sultanus Constantinus: Szeretném azért szlavistaként megjegyezni, hogy a magyar <derék> ~ <derek-> szóból sok minden lehet a szlovákban, de <driek> ’törzs, derék’ nem: pedig ez utóbbi a hangalakja a szónak. A horvátban sem lehet belőle <drêk> ~ <drik> ’kocsiderék’.

Egyébként egyáltalán nem példa nélküli dolog, ha valami csak a szlovákban és a nyugati délszláv nyelvekben van meg, erre még egy műszó is van: pannonszlavizmus. Ugyanis a magyarok bejövetele előtt ezek a nyelvek egy areális egységet alkottak. Egyébként ilyen a szavunkkal összefüggésbe hozott szlovák drieť ’horzsol, dörzsöl’, horvát drijeti, szlovén dreti ’(el-, le-) nyúz; tép, elnyű’ ige is.

A szláv szó mögé az ősszláv *drěkъ alakot rekonstruálják, és lehet megőrzött régiségnek tartani, mert olyan közvetlen párhuzamai vannak, mint az ófelnémet troc ’teknő’, a továbbképzett óír drochet ~ mai ír droichiod ’híd’ (eredetileg ’gerendahíd’), de akár az orosz дреколье (drekolje) ’dorongok, husángok (fegyverként használva)’ gyűjtőnév is.

A kérdéskörhöz vö www.ff.uns.ac.rs/biblioteka/digitalna/izdanja_fakulteta/pdf/Visejezi , pp. 81–88.

Ui. véleményem szerint a pannoszláv drěkъ lehet a ’fa’ értelmű indoeurópai tő <*-iko> képzős származéka is: www.utexas.edu/cola/centers/lrc/ielex/X/P0350.html

Az "orto-pédia" gyakorlata a megelőzés és gyógyítás, már több ezer éves (több lehet mint 4-5 ezer éves) gyakorlat.

A nyelvi vonatkozásokat szerintem a "szituációkból" elindulva (is) fontos megnézni.

Ha megszűnik valamilyen szituáció az életünkben, kivesznek az adott helyzethez illő szavak is..:)

-A kínai agyag katonák lába is azért tűnik "ortopédnak", mert feltehetően valamilyen lábvédőt hordtak.

Ha harcok során valaki elvesztette akár csak az egyik lábát, vége volt, "elesett", és nagy valószínűséggel meghalt a harcmezőn. Ugyanígy volt ez más hadseregeknél is, legfeljebb nem maradt védő viseletükről "bizonyíték"..

-A modern bicikli "ped-ál" elnevezés is jó példa arra, hogy a láb méretéhez illő kis "pad-ozat" is megvéd attól, hogy lecsússzon lábfejünk a hajtókarról. A "pad" így is összefügghet a "ped"-el, vagyis a láb(fej)-el..

-A a korai és a mai gyógyászatban is az "orto-pédia" a megsérült, deformálódott testrészek korrigálását, esetleg tartós vagy gyógyíthatatlan deformáció esetén annak leplezését, hiány esetén pótlását jelentette, jelenti.

Legkorábban fakéreg és sással (mielőtt a vásznat "felfedezték" volna, vagy az állati bőrt felhasználták volna szíjként) rögzített faléc lehetett a megelőző-gyógyító segédeszköz.

/A magyarban ha volt korai "orto-péd" kifejezés, az az akkor gyakori szituációkkal kellett hogy összefüggjön..

A szituáció:

hord (=visel) valamit, ami véd (többnyire) a lábat- ha a láb "elveszett" (levágták harcban, vagy sérülés, fertőzés miatt) pótolják.

A védő eszköz vagy a pótlás régen leggyakrabban fából készült.

(Szerintem a tevékenységi kör ezzel egy időben, vagy később bővült ki más testrészek gyógyításával is..)

-Mivel a "pad/ ped" szóeleji "p" a magyarban (részben, nem minden szóban) "f"-é és talán "v" -é is vált, a

"fed/ véd"

szavaink szerintem szorosan a "ped/ pad/--pod"-hoz köthetők bővült jelentéssel, és "szituáció-barátok".

A "pad/ pad(o)lás, pót-lás" szavaink is alapvetően fából készült dolgokról szólnak..

-Az "orto" kifejezésben én a "hordta", "ord-as= farkas, vagy ellenség" elleni kapcsolatot is "belelátom", mivel emberek, de állatok elleni harcban is jól jött a végtagok fával történő, védő "körülbandázsolása"..

A valamikori késztetés-eredmény szópár ami a szituációhoz illő:

*horszt(a)---(az "r" kikopott, az "sz" "z"-vé lett) hozta/ hord(t)a

oro(s)zta / ord(í)t(ó), ord,----or(d)to

(hordta-- "h" és "d" kikopása után és ha "a=o"---"orto")

Talán az "ortodox" kifejezés negatív felhangja is ide köthető..

"a szláv pravoszlávia (oroszul православия) is, mely tehát az ortodoxia tükörfordítása (utótagja a слава ’dicsőség’, tehát semmi köze a szlávokhoz!)"

valóban nincs közük egymáshoz? (vagy csak azt akarta mondani a cikkíró, hogy a pravoszláv nem a szláv szóból ered?)

arra gondolok, hogy pl. lehet fordítva, tehát a népnév is eredhet valahogy ebből az említett sokjelentésű слава szóból, illetve lehet közös eredetük is. de ezt csak így elképzelem, mint lehetőséget, fogalmam sincs róla, tehát a kérdésem valóban kérdés. :-)

?

@bm: Valószínűbb, hogy a szláv eredete a szlovo ’szó’ szóval függ össze, tehát azok a szlávok, akik tudnak beszélni (szemben a némákkal, nyemci ’németek’). Bár vannak, akik ezt is tagadják, és inkább folyónévből eredeztetik (eredetileg a Thesszaloniki környéki szlávok neve volt csak). ru.wiktionary.org/wiki/%D1%81%D0%BB%D0%B...BE.D0.B3.D0.B8.D1.8F

@Fejes László (nyest.hu): köszi.