nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nem ilyen lovat akartam! (De másmilyet sem.)
Országot cserélnék lóra

Súlyos félreértésekhez, de legalábbis bizonytalansághoz vezethet, ha elhagyjuk mondatainkból az igéket. Olvasónk szerint Richárd nem is akart lovat, csupán lovát hibáztatta.

Nádasdy Ádám | 2015. december 17.
|  

Mindig értelmes és érdemes dolog egy klasszikus szövegen elgondolkozni, a megszokotthoz képest más értelmet keresni benne.Ezt teszi névtelen olvasónk is Shakespeare III. Richárdjával kapcsolatban:

A dráma közismert sora szinte az első előadás óta szállóige:

„A horse! A horse! My kingdom for a horse!”

Azt a lelkiállapotot érzékeltetik vele, amikor valaki mindenét feláldozná egy csekélységért, hogy menekülhessen a létét fenyegető veszély elől. Az általam ismert magyar fordítások – Vas Istváné is – kizárólag ezt az értelmet tulajdonítják a híres mondásnak. De hát az adott drámai helyzetben Richárd számára tényleg fontosabb egy ló, mint a koronája? Az igenlő válasz természetesnek látszik: a kétségbeesett bűnöző az életét akarja menteni, szöknék az igazságos megtorlás elől.

Attól tartok, hogy ez a hagyományos értelmezés vitatható.

Úgy érzem, a „for a horse” kifejezés magyarra fordítva ok- vagy célhatározói viszonyban egyaránt állhat, mert mondatának nincsen igei állítmánya. Vas István magyar fordításából („Országomat egy lóért!”) ugyancsak hiányzik az igei állítmány, de jelentése egyértelmű: a kétségbeesett Richárdnak többet ér egy ló, mint a koronája.

Richárdnak azonban eszében sincs a megfutamodás. Dühében zaklatottan kiabál; a hiányos drámai mondat sokféleképpen értelmezhető. Az első természetesen az, hogy menekülni akar reménytelen helyzetéből, Richárd azonban éppen emiatt becsmérli rabszolgának Catesbyt!

Úgy gondolom, hogy a harc hevében lóért kiabáló drámai hős szavainak többértelműségét megőrizhette volna a hagyomány. Félreérthető, mégis nyilvánvaló, hogy Richárd azért dühöng, mert egy ló miatt kell elveszítenie királyságát és egy lovat akar avégett, hogy megmenthesse azt.

Catesby azzal hívja Norfolkot segítségül, hogy „Embertelen csodákat tesz urunk... Lovát leölték, talpon vív tovább, Richmondot űzi végveszélyben is!” Egy jelenettel később tévedett ugyan, ám ez nem ok arra, hogy a fordító és a néző is osztozzék tévedésében. Vigyázni kellene Shakespeare tökéletes jambusaira is.

Olvasónk új fordítást is javasol:

Én ezt a részt – Vas István néhány sorát megőrizve – így fordítanám:

CATESBY

Segíts! Segíts! Norfolk uram, segíts!

Embertelen csodákat tesz urunk,
oly bátran szembeszáll minden veszéllyel!
Lovát leölték, talpon vív tovább,
Richmondot űzi végveszélyben is!
Segíts, jó lord, vagy elveszett a nap!

RICHÁRD

Lovat! Lovat! Országomért lovat!

CATESBY

Vissza, uram! Kerítek egy lovat!

RICHÁRD

Fussak, te szolga? Ez játék nekem,

s a kocka tétje most az életem!
Ma látni véltem Richmondból hatot,
ötöt levágtam, őhelyette mind!
Lovat! Lovat! Országomért lovat!

Védhető?

Jelen esetben a levélíró nem győzött meg arról, hogy Richárd mást mondana, mint hogy szorult helyzetében akár a királyságát is odaadná annak, aki egy lovat hozna számára. Szerintem így kell érteni, tehát Vas István helyesen értelmezte a sort.

Az Oxford kiadásban John Jowett mérlegel többféle lehetőséget (353):

Though Richard’s cry has sometimes been interpreted to mean that the loss of his horse has lost him the kingdom, it is more likely that he is calling for a fresh horse to continue fighting at any cost.

Bár Richárd kiáltását időnként úgy értelmezték, hogy a lova elvesztése okozta királysága elvesztését, sokkal valószínűbb, hogy egy új lovat kér azért, hogy mindenáron folytathassa a harcot.

Országot cserélnék lóra
Forrás: Wikimedia Commons / IMP Awards

Schlegel is így fordítja: ”Ein Pferd! ein Pferd! mein Königreich für’n Pferd!” A Spark Notes szövegmagyarázata is ez (John Cowther):

A horse, a horse, I’d give my kingdom for a horse!

Egy lovat, egy lovat, a királyságomat adnám egy lóért!

Jánosházy György is úgy fordítja, ahogy Vas István.

Ami a metrikát illeti, nekem elfogadható Vas jambusa, hiszen Shakespeare nem antik, hanem nyugat-európai jambusban ír, ahol a hangsúly a döntő; a magyar „egy” névelő teljesen hangsúlytalan, s ezért megfelel az adott helyen. De ez ízlés dolga.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 ythier 2015. december 18. 17:16

Bevezető szövegük azt állítja, hogy olvasójuk szerint Richárd nem is akart lovat, csupán lovát hibáztatta. Ilyen vélekedés nem derül ki a cikkből. A vita tárgya éppen az, hogy Richárd mindenáron lovat akart, csak az nem világos, hogy miért.

A recenzens álláspontja egybevág a hagyománnyal, amikor Vas István szövegválasztását védelmezi, de tiszteletre méltó, hogy a Jowett-idézettel az övétől különböző értelmezés lehetőségét sem hallgatja el.

Verstani kérdésekről nehéz vitázni a recenzenssel, de megpróbálom. Vas István nem nyugat-európai jambusokban fordította a kérdéses szöveget, ráadásul Shakespeare e helyütt tökéletesen kielégíti a versláb antik hangzását is. Abban semmi kivetni való nincs, hogy Vas István sora – az eredetitől eltérve – hatodfeles lejtésű; ami engem zavar, az a hangzása. A határozatlan névelő „elnyelése” viszont tiszta jambikus ötössé tenné a verssort, valahogy így: „országomat lóért”, és a fülemnek ez sem tetszetős.

Információ
X