nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Olasz: valójában hány nyelv?

Az újlatin nyelvekkel foglalkozó szakemberek legérdekesebb csemegéi az olasz nyelvjárások. Nem véletlen, hiszen amit mi egyszerűen olasznak hívunk, az valójában több száz nyelvjárást és több tucat regionális nyelvet takar.

El Mexicano, Et Al | 2011. február 27.
|  

Az egyszerűség kedvért mindannyian azt mondjuk, hogy „Olaszországban olaszul beszélnek”, a nyelvész szemével nézve azonban a helyzet sokkal bonyolultabb. Az olasz irodalmi nyelv ugyanis pusztán nyelvészeti értelemben véve nem más, mint egy elég szűk régió, Toscana egyik nyelvjárása, nevezetesen a firenzei, melyet nemzeti nyelv szintjére emeltek. Valójában a mai olasz irodalmi nyelv nem a mai, hanem a 13-14. századi firenzei nyelvjárásra épül, így a mai toszkánai nyelvjárások is eltérnek az irodalmi nyelvtől, ha nem is annyira, mint a többi olasz nyelvváltozat.

Olaszország nyelvei és nyelvjárásai. A kék az irodalmi nyelv alapját képező toszkánai.
Olaszország nyelvei és nyelvjárásai. A kék az irodalmi nyelv alapját képező toszkánai.
(Forrás: Wikimedia commons)

Az országban eleven él az összes többi újlatin nyelvjárás, melyek egykor az önálló királyságok nyelvei voltak, s ezek annyira különbözhetnek az irodalmi, toszkán olasztól, hogy a kölcsönös érthetőség is megszűnne – ha a beszélők nem ismernék az olasz államnyelvet. E változatokat sokszor még maguk a beszélőik is csupán „olasz nyelvjárásoknak” tekintik, mivel legfeljebb a helybeliekkel használják őket, a távolabb lakókkal a „hivatalos” olasz nyelven kommunikálnak; azonban jó, ha tudjuk, hogy nyelvészetileg inkább egymással olykor szoros rokonságban lévő, de önálló nyelvekről van szó, hiszen mindegyik az ókori Itáliában beszélt latin önálló folytatása, és nem a toszkán olaszból alakult ki.

A „nyelvjárások” felosztása

Nyelvjáráskontinuumnak hívjuk, amikor a szomszédos települések nyelvváltozatai mindig csak kevéssé térnek el egymástól, ám a távolság növekedésével egyre inkább különböznek, és az egymástól távoli települések nyelvjárásai már igencsak különböznek.

Az Olaszországban beszélt nyelvváltozatokat a szakemberek északiakra, középsőekre, déliekre, valamint ún. „extrém déliekre” szokták felosztani. A középső, a déli és az „extrém” déli nyelvjáráscsoportok egymással szoros rokonságban állnak, és nyelvjáráskontinuumot alkotnak.

Lombard nyelvű költemény milánói nyelvjárásban.

Ezzel szemben az északiak az újlatin nyelveknek még csak nem is ugyanabba az ágába tartoznak, mint a tőlük délebbre lévők és az irodalmi olasz. Ezeket szokták együttesen „északolasz nyelv”-ként is emlegetni, de valójában sokkal közelebb állnak a katalánhoz, a provanszálhoz és a franciához, mint a többi olasz nyelvjáráshoz. Az északi olasz nyelvváltozatok közül a legfontosabbak a lombard, a piemonti, a tiroli, a ladin és friuli. Ezek maguk sem egységesek, számos alnyelvjárással rendelkeznek (pl. a lombard is tekinthető két önálló nyelvnek is – keletinek és nyugatinak; de szinte minden nagyobb olasz városnak megvan a sajátos „nyelve”). A tiroli, a ladin és a friuli a Svájcban beszélt sztenderd tulajdonképpeni rétoromán nyelvhez (romans, rumantsch) áll közel: ezt a csoportot mégis rétoromán nyelvekként (vagy nyelvjáráscsoportként) említi a szakirodalom.

A déli nyelvváltozatokra leginkább az arab, a görög és a spanyol, az északiakra pedig az ókelta (gall), a francia, és a germán nyelvek hatottak.

Bizonyos nyelvváltozatokat az UNESCO különálló nyelvként is elismer: ilyen a déli nápolyi–calabriai, a szíciliai vagy a korzikai. Ezek mind közeli rokonságban állnak a középső nyelvjáráscsoportba tartozó irodalmi olasszal, azonban hangtanilag meglehetősen különböznek.

Dante, az irodalmi nyelv megteremtője az olasz kéteurós érmén.
Dante, az irodalmi nyelv megteremtője az olasz kéteurós érmén.
(Forrás: Wikimedia commons)

Az irodalmi nyelv

Itália nyelvállapota tehát korántsem egységes, s a beszélők csupán a közös irodalmi nyelv ismeretének köszönhetően értik meg egymást az „olasz csizma” bármely pontján. Bár írásban ezt a nyelvet a reneszánsz óta használják, a széles néptömegek a huszadik század első feléig csak a helyi változatokat értették és beszélték. Később csupán a rádiónak, illetve még inkább a televíziónak köszönhetően vált az irodalmi norma mindenki számára ismertté.

Ma a tömegkommunikációnak és a közoktatásnak köszönhetően minden olasz ismeri és beszéli a standard változatot, de ennek is mindenhol akadnak helyi – főként kiejtésbeli – jellegzetességei. Az olaszok tehát akkor is felismerik egymásról, ki honnan származik, ha éppen az irodalmi nyelvet beszélik.

Hasonló témájú cikkek a társszerző blogjából:

Északolasz: nyelvhíd Franciaország felé

A dialektuskontinuum és a makronyelv

Az újlatin nyelvek felosztása

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 El Mexicano 2011. március 1. 20:07

"A rumân főnév már első szövegekben megtalálható az ország lakóinak tulajdon megnevezésére" – vagy inkább pontosabban, az ország lakóinak tulajdonneveként. Igazából mindkettő lehet.

11 El Mexicano 2011. március 1. 20:02

@Roland2: Az első kérdésre nem tudok most így hirtelen pontos választ adni, de egy biztos: ha indoeurópai tövet feltételezünk, akkor biztos, hogy nem lehet összefüggésben a VOLCAE szóval, mivel a germán f- az indoeurópai *p- folytatója, vö. pro > for (az ne tévesszen meg, hogy v-vel írják a mai németben, nem jelent semmit, mivel ez a németben [f], és az ófelnémetben folc volt.

A második kérdésedre először is idézném az MLR-t:

"La única lengua románica en la que Romanus sobrevive como palabra hereditaria es el rumano. El sustantivo rumân se halla como nombre propio de los naturales del país desde los primeros textos (la tradición escrita rumana empieza en 1521), pero el adjetivo correspondiente rumân era raro y se aplicó hasta el siglo XIX solo a personas."

'Az egyetlen újlatin nyelv, melyen a Romanus fennmarad mint öröklött szó, az a román. A rumân főnév már első szövegekben megtalálható az ország lakóinak tulajdon megnevezésére (a román íráshagyomány 1521-ben kezdődik), de a hozzá tartozó melléknév, a rumân ritka volt, és a 19. századig csak személyekre alkalmazták'

Utána persze megjegyzi, hogy ez a későbbi nacionalizmussal megváltozott. Tehát mindig is így nevezték magukat.

S most jön az én hozzáfűznivalóm. Ez az egész onnan ered, hogy latinul a latin nyelvet nemcsak Lingua Latinának, hanem Lingua Romanának is nevezték (az utóbbit főleg a göröggel szembeni felsőbbrendűség kihangsúlyozása céljából). Az újlatin nyelvek beszélői, mivel egészen a 14. századig nem voltak annak tudatában, hogy nem latinul, hanem már egy másik nyelven beszélnek (ők csak egyszerűen 'hétköznapi/érthető latinnak' hívták), ezért nem csoda, hogy egyes újlatin nyelveken máig latinnak vagy románnak nevezik magukat (lásd ladin, ladino < Latinus, 'latin'; ill. român < Romanus, vagy rumantsch < Romanicus). A régi spanyolt pl. úgy nevezték saját maguk, hogy "román paladino", azaz 'udvari (=érthető, világos) latin'.

10 Roland2 2011. március 1. 16:53

@El Mexicano: Kösz,ezt már olvastam :)

Ez a volcae szó etimológiailag nem rokon a német Volk "nép" jelentésű szóval ? Csak abból kiindulva kérdezem,h. írtad,h. a germánok is használták (de gondolom nem szószerint ebben a formában) más népek megnevezésére.

Egyébként a románok mióta nevezik magukat románnak ? Én úgy tudom,a középkorban maguk is vlach-nak nevezték sajátmagukat.Akkor honnan és mikor jött ez a "román".elnevezés ? Tényleg "rómait" jelent ?

9 El Mexicano 2011. március 1. 15:30

@Roland2: Az "olasz" szavunk rokon az oláh (szláv vlach), walesi (!) és gall (!) szavakkal, és végső soron a latin VOLCAE 'kelta törzs' nevére vezethető vissza. Latinul ugyanis minden kelta nyelvjárást beszélő népet ezzel a szóval illettek, míg ugyanezt a szót a germán népek a nem germán nyelvet beszélő, azaz 'kelta, vagy latin (!)' népekre használták. Innen ered az egész.

8 Roland2 2011. március 1. 15:20

@Pesta: Ezért kifejezőbb vagy "pontosabb" az európai nyelvek italiano,Italien,Italian,stb. megnevezései,mivel azok az ország földrajzi elhelyezkedéséből (itáliai félsziget) indulnak ki.Persze ezekben a nyelvekben is elsősorban "olaszt" jelent a megnevezés,de szószerint inkább "olaszországit","itáliait" jelent.

Egyébként a 18-19.századig az "olasz" kifejezés a magyarban minden nyugati újlatin nyelvű népre utalhatott.

Érdeks módon Kínában viszont pont fordított a helyzet:annak ellenére,hogy több száz eltérő nyelvváltozatot beszélnek,mégis egységes kínai identitásuk van e nyelvek beszélőinek (kivétel az ujgurok,akik kultúrálisan,nyelvileg és történetileg is különállnak a kínaiktól)

7 El Mexicano 2011. február 28. 09:41

@Pesta: Ezt ugyanúgy elmondhatnánk még más európai országokról is, pl. kik azok a spanyolok? :)

6 Pesta 2011. február 28. 09:36

Csak így meg vicces, hogy ha Olaszország megvan, akkor hol vannak az olaszok? :)

5 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 27. 22:07

@El Mexicano: Ugyan, ezeket hívják észak-olasz nyelvjárásoknak... :)

4 El Mexicano 2011. február 27. 21:41

@Szajci: "Az északi olasz nyelvváltozatok közül..." kezdetű mondatban is pontosabb lett volna akkor "északi olaszországi nyelvváltozatok"-at írni a szövegben, de ez már az én figyelmetlenségem volt.

3 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 27. 20:20

@Szajci: Jogos, javítottam, köszönjük.

2 Szajci 2011. február 27. 19:30

Rosszul tudod! Piedone Afrikában részben kérdezte meg a szőke vadász Namíbiában (ami akkor Dél-Afrika közigazgatása alá tartozott), hogy maga olasz....

A térképnek viszont rossz az aláírása, ez nem az olasz nyelvjárások térképe, hanem az olaszországi nyelvjárásoké :D (pl: szlovén, ladino)

1 Roland2 2011. február 27. 12:47

Nem csak a nyelvváltozatok különböznek,de még az indentitás sem feltétlenül azonos:a Piedone Hong-Kongban c. filmben megkérdezik Piedonétól:

-Maga olasz ?

-Nem,nápolyi.

Az olaszországi Északi Liga nevű (erősen jobboldali) párt a jobb gazdasági helyzetben levő észak-itáliai tartományok elszakadását szorgalmazza,a párt elnöke nem egyszer tett sértő megjegyzéseket az állami és nemzeti szimbólumokra:

www.origo.hu/nagyvilag/20080722-umberto-bossi-beintett-mikozben-besz

A 20-as,30-as években a fasiszta kormány keményen fellépett a maffia ellen ,ezzel együtt meg is erősödtek a szicíliai patrióta mozgalmak (persze a maffia támogatásával).

Információ
X