nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szardínia és szardínia?

Bizonyára sokakban megfordult már a kérdés: mi köze lehet a szardínia elnevezésű halfajtának az Olaszországhoz tartozó Szardínia szigetéhez? Többek között erre is választ kaphatunk az alábbiakban.

El Mexicano | 2010. december 22.
|  

Szardínia szigete a Földközi-tengeren található, a Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigetek és az olasz csizma között helyezkedik el, északról pedig a Franciaországhoz tartozó Korzika szigete határolja. Talán kevesen gondolnánk, hogy a sziget lakói, a szárdok az egyik legarchaikusabbnak vélt újlatin nyelvet beszélik, amely a vulgáris latin sok vonását szinte változatlanul megőrizte. Az alábbi, 'A szárd nyelvnek három fő változata van' jelentésű mondatok azt illusztrálják, hogy a szárdban kevesebb változás történt, mint más újlatin nyelvekben:

Latin: Lingua sarda tres varietates principales habet/tenet.

Szárd: Sa limba sarda tenit tres bariedades printzipales.

Spanyol: La lengua sarda tiene tres variedades principales.

Olasz: La lingua sarda ha/tiene tre varietà principali.

Szardínia nyelvei: szárd (barna),korzikai (zöld), katalán (kék), ligur (rózsaszín)
Szardínia nyelvei: szárd (barna),korzikai (zöld), katalán (kék), ligur (rózsaszín)
(Forrás: Wikimedia commons
)

A szárd nyelv (sa limba sarda / la língua sarda) két fő nyelvjárásra tagolódik: az északon beszélt logudorói–nugoróira, valamint a déli campidanóira, amelyet mára erős olasz hatást ért. Sztenderdizált változattal és helyesírással nem rendelkezik, bár az egységesítési törekvések a régiesebb északi nyelvjáráscsoportra, a logudoróira épülnek.

A nyelv egyik érdekessége, hogy megőrizte a rövid latin i és u, valamint a hosszú e és o közötti különbséget, a szomszédos újlatin nyelvekben ugyanis a rövid latin i és u e-vé és o-vá vált (s mivel a hosszúsági megkülönböztetés eltűnt, egybeesett a hosszú latin e-vel és o-val: a rövid e és o viszont hangsúlyos szótagban ie és uo vagy ue kettőshangzó lett, míg hangsúlytalanul e és o maradt). Például a latin dígitu 'ujj' szó (a zöngés [g] nyugati újlatin nyelvekre jellemző kiesésével, illetve a [t] zöngésülésével) a szárdban didu lett, azonban a spanyolban dedo.

Még ennél is érdekesebb talán, hogy a latin [k] és [g] e és i előtt nem vált [cs]-vé, ill. [sz]-szé, vagyis a latin dece(m) 'tíz' – kiejtve kb. [dekje] – szárdul ma is deke vagy deghe [dege], a voce(m) 'hang, szó' pedig boghe [boge], amely az olaszban dieci [diecsi] és voce [vocse], cs-vel ejtve, illetve spanyol diez [diesz] és voz [bosz], sz-szel ejtve.

Mint több példánkban feltűnhet, a jól ismert olasz, spanyol, francia névelőkkel szemben a szárdban s, és nem l van. Ennek oka, hogy a névelők nem a latin ille 'az', hanem a latin ipse 'maga'. leszármazottai. Hasonló névelőt a Baleári-szigeteken beszélt katalánban  találunk.

Azok számára, akik tanultak vagy beszélnek spanyolul (és netán olaszul is), szintén fel fog tűnni a nagy hasonlóság a két nyelv között, de a legérdekesebb talán az lesz a vájtfülűeknek, hogy a beszélt szárdban a többes szám jele – vagyis az -s – után ejtenek még egy írásban nem jelölt, ún. kiegészítő magánhangzót, ami miatt úgy tűnhet, mintha olasz akcentussal beszélnének spanyolul! Így hát a szárdok saját elnevezése, a sos sardos, a beszédben valahogy így hangzana:  [szosz-szárdozo].

Érdemes tehát Szardínia szigetére ellátogatni, ugyanis egy kis spanyol tudással már boldogulhatunk, olasszal pedig pláne, hiszen a lakosság teljesen kétnyelvű.

Szardínia a természetben...
Szardínia a természetben...
(Forrás: Wikimedia commons)

De hogy van-e valami köze a Szardíniának a halfajtához? Bármennyire is furcsa, ez csupán véletlen egybeesés! A szardínia szó a latin sardina folytatása, amely a sarda képzős alakja, az viszont valószínűsíthető, hogy magyar szóalakban lévő -i- Szardínia neve hatására került bele. A sziget elnevezését illetően kezdetben úgy gondolták, hogy a görög szandalion (vö. 'szandál') alakváltozata, mivel a sziget alakja leginkább egy cipőéhez hasonlítható. Később azonban bebizonyosodott a talált dokumentumok alapján, hogy a föníciai *šrdn gyökről van szó, melynek kiejtése [sardana], melyet a főníciaiak arra a tengeri harcos népre használtak, akik valószínűleg a sziget őslakói voltak.

Már csak az a kérdés merülhetne fel bennünk, hogy vajon a latin sarda, sardina szavak összefüggésbe hozhatóak-e e főníciaiból ránk maradt népnévvel. Ez még nyitott kérdés, mindenesetre, ha sikerülne bebizonyítani, akkor már valóban mondhatnánk, hogy a szardíniának van valami köze Szardíniához.

... és közvetlenül fogyasztás előtt.
... és közvetlenül fogyasztás előtt.
(Forrás: Wikimedia commons)

Hasonló témájú cikkek a szerző blogjából:

Bonu annu nou!

Az újlatin nyelvek felosztása

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 Krizsa 2013. január 30. 14:36

Amit most, azt már többször írtam, de legyen itt kompakt rálátás.

Az emberi faj egy helyen alakult ki és ez biztos. Innentől látszólag probléma van (nemcsak) velem, mert a "tudósok" úgy tudják, hogy Afrikában alakult ki. De ez az én gyöknyelvészetemet mégsem zavarja, mert abban egyetértünk, hogy 4 millió évvel ezelőtt már mindkét helyen (Eurázsiában, Afrikában) voltak előemberek.

********

Az utóbbi 1 millió évben Európában 3 nagy és sok kisebb jégkorszak volt. Az európai előember a Kárpát-medencében és a Németalföldön lett fefedezve. Az afrikai Sapiens már 1 millió éve is jövögetett felfelé (2008, a gyeniszovai lelet) és ezt utána csak folytatta.

A jégkorszakokbana a többség meghalt, mások délebbre húzódtak. Az utolsó j.k. idején már voltak kitűnő nagyvad-vadászok, s ettől kezdve már nem mindenki jövögetett délre. (Ez a finn protonyelv sztorija.) 200.000 évtől 8000 évig vagyunk valamikor.

A kárpátnyelvűek (isten őrizz, még nem "magyarok") egyelőre kényeskedtek és ezért fel-le, mint a gólyák... végül belakták Európa középsó és déli felét. Ennek nyelvi következményeit egy kissé lejjebb...

A déli-északi keverék Sapiens már Amerikáig, s Indonézián át Ausztráliáig is eljutott.

Az afrikai felvándorlás 30-40.000 éve már a Gibratártól is folyamatban volt. Időben a gibraltári "bejöveteltől" kezdődik a modern emberiség története.

Az afrikai felvándorlások következtében először a Közel-Kelet népesedett túl. Jött az utolsó (előtte egy tucat is volt) Özönvíz. Ezúttal "csak" Mezopotámiát süllyesztette el mindennel együtt kb. 3000 évre kilométeres iszap alá .FELTEHETŐ, hogy a szintén magaskultúrájú régi-Sumériát is. Túlélő kereskedők, akárkik csak a Kaukázusban maradhattak.

A "finnféle", és sokkal később a "magyarféle" nagyon szűkszavú gyöknyelvek az afro-sémiek hatására

hajlítgatásba és előragozásba kezdtek, de ezt hamar abbahagyták.

Eltávolodva délről és genetikus hajlamaikat követve utóragozással folytatták nyelvészeti létüket. A finnségnek már régen (valszeg már egy jégkorszakkal korábban) elege is lett a délvidékből.

A ragozóvá vált, de hajlítgatni is megtanult kárpátnyelv azonban az Özönvíz előtt is, utána is megvolt a Kaukázus környékén is, (az etruszk, baszk szintén ilyesmi kell legyen...) s a Kárpát-medencében is. Ezután Eurázsia szinte minden nem-forró részére szétterjedt.

40.000-től 10.000-ig valamikor érkezett fel a B/V változó hang.

Később, de nem tudom mikor egy afrikai P/F hang is, miközben a P Európában "mindigis" megvolt.

Már sok helyen elkezdődött a túlnépesedés, ezzel az állatteny.-földművelés, ezzel a rablások-területfoglalások = az újkori népvándorlások / háborúskodások korszaka.

I.e. 7000-től - rovás jelegű írások Európában - és Ugarit.

Felszáradt Mezopotámia és újra-, vissza-, és újonnan épültek a nagykultúrák.

A sumér-perzsa-szanszkrit-dravida-sémi nyelvek. Az alapréteget, mint az emberiség (felteszem) összes nyelvében bárhol a világon: az 1-2 szótagos kijelentésekből összeállt rövid mondatok képezték. A következő nyelvi réteg elő- és szűk utóragozás hajlítgatással. S ez bővült tovább.

I.e. 3000-től: a nagy "indoeurópai" kergetőzés és nyelvi Bábel.

7 Sultanus Constantinus 2013. január 30. 12:51

@Krizsa: Az ibér és a baszk afroázsiai nyelvekkel való rokonítása a tudományban is létező hipotézis, csak éppen nem tudták bizonyítani. Amúgy én mindenre vevő vagyok, csak nem vagyok híve a tudománytalan -- találgatásokon, a levegőbe lógó összehasonlítgatáson -- alapuló elméleteknek. Egyébként az is eléggé érdekes, hogy indoeurópai nyelvek tipológiailag legközelebb az afroázsiai nyelvekhez állnak. Van olyan elmélet is, mely szerint az indoeurópai, az afroázsiai és az uráli alapnyelv is közös őstől származik. Bizonyítani senki nem tudja, de az ellenkezőjét sem.

6 Krizsa 2013. január 30. 12:40

Te állítod: semmi köze nincs...

Én állítom: Az összes Európában élt "szubsztrátnyelv"

és az azokkal keveredett-ráépült,

meg a jobbára intakt maradt (finn és magyar) nyelvnek

van köze az afrikai (déli alfaj) felvándorlókkal keveredett európai alfanak a jégkorszakoktól mostanáig felépült nyelveihez.

Azért van köze, mert

1. legkorábban a finn protonyelve

2. sokkal később a magyar (baszk?, albán?) protonyelv (ez a kettő a hideg kényszer miatt)

3. csak "tegnapelőtt" - 2-3000 éve - a latinalapúak

MIND belakták a délvidéket (vagy azt is).

Mi ennek a jelentősége Eurázsia szinte összes nyelvére?

Elsősorban az, hogy az afrikai felvándorlók nyelvei előre tették a szó jelentését módosító második szót (egybeírva, vagy külön, nem számít),

az európai alfaj pedig a "fontos" szó UTÁN tette.

Mivel ez több hullámban, legkevesebb 10.000 éven át okozott keveredést a nyelvekben...MINDRE, de változó mértékben érvényes az előre /vagy/ és utána tett bővítések rendszere.

Példákat azután írok, ha érdekel.

5 Sultanus Constantinus 2013. január 30. 08:48

@Krizsa: Csak éppen a latinnak és az újlatin nyelveknek semmi köze a sémi nyelvekhez, így ez a fogalom nem értelmezhető, akármit is jelentsen. A prefixumok és a suffixumok ugyanúgy élnek és produktívak az újlatin nyelvekben, az igeragozás pedig pláne. Tehát nem tudom, miről beszélsz.

4 Krizsa 2013. január 30. 08:42

Mostan nem érek rá, mert én nyugdíjasként, 68 év, dolgozni is szoktam. Másként nem volna pénzem még könyveket is írni meg kiadni... pá. De majd jövök.

Mindenesetre nagy hiányosságod (az összes ind.európai nyelvésszel egyetemben), hogy nem tudod, mi az az elő- és utóragozás. Az afro-SÉMI nyelveket kell, legalább valamennyire tanulmányoznod.

3 Sultanus Constantinus 2013. január 30. 08:38

@Krizsa: Abban kivételesen igazad van, hogy Szardínia neve -- ahogy Hispaniáé is -- valószínűleg sémi nyelvből származik (Hispania esetén úgy emlékszem, a főníciaiból, amely a héber közeli rokona volt.)

2 Sultanus Constantinus 2013. január 30. 08:36

@Krizsa: "INNEN ered az, hogy az elő-, és utóragozás az újlatin nyelvekben tökéletesen összevissza keveredett"

És ez a marhaságot honnan vetted? Egyáltalán mi az, hogy "elő- és utóragozás"? Látszik, hogy egyáltalán nincs halvány fogalmad sem az újlatin nyelvekről és a kialakulásukról.

1 Krizsa 2013. január 30. 08:21

Szardínia. Krizsa: Gyöknyelvészet: 997-8. oldal.

Szicília után a második legnagyobb sziget a Földközi-tengeren. Másik neve Sandalion (lábnyom), feltehteően a sziget alakja után.

A szardíniát (amely többféle halból készül) e sziget után nevezték el.

****************

Már nem innen, hanem a gyűjtött (itt a Wikipediából) anyagomból:

Szardínia betelepülése: az ún."tengeri népek": a shardanák és shekelesek népesítették be a neolitikumban. Ez a két elnevezés is "héberes": shardán: szored = megmenekülő-túlélő, shakul = megmérettetett (olyan, aki elvesztett mindent- magyar hasonló szó: SIKOLT - ebből lett a shekel, a pénz is). Az Özönvíz után...

Szóval afro-sémi nyelvúek telepítették b, ők a őslakosok, a szubsztrátnyelv, Szardíniát (IS). S az egész "délvidéket".

S ezekre telepedtek rá a római (latinos) nyelvűek az egész DÉLI vonalon. Akik a BALKÁNról, de már onnan is kevert (kreol) nyelvűként érkeztek: majd latin nyelvűvé váltak. Mior? MAX. 2000 évvel ezelőtt.

INNEN ered az, hogy az elő-, és utóragozás az újlatin nyelvekben tökéletesen összevissza keveredett. S emiatt a mindössze párszáz éves újlatin nyelvek a mai napig nem jutottak még "egyensúlyba".

Tanulság: ne dirigáld a (lekevesebb:-)))) 3000 éves magyar nyelvnek a nyelvészeti direktívákat.

Információ
X