"a hímnemű élőlényekre a he (his, him), a nőnemű élőlényekre a she (her), a tárgyakra az it (its) névmással utalunk."

Kimaradt a "hers".

"Everyone will be able to decide for himself whether or not to have an abortion."

Ebben az esetben is helytelen lenne a "for herself" használata? Az újlatin nyelvekben ilyen esetben nincs probléma, mert a hímnem utal a vegyes társaságra is, míg ha csak nőkre utalunk, akkor természetesen nőnemben kell mondani: Todas podrán decidirse si tener aborto o no. (todas = mindenki nőnemben; podrán = képesek lesznek; decidirse = eldönteni maguknak; tener = neki van).

A birtokos névmásokkal szintén nincs probléma ezekben a nyelvekben, mert az angollal ellentétben nem a birtokossal, hanem a birtokkal kell egyeztetni nemben és számban (tehát a birtokos neme lényegtelen).

@Földönkívüli: „Kimaradt a "hers".” Nem maradt ki, a hers egy másik sor tagja:

he, she, it (alanyi NP) (vö. I, you, we)

him, her, it (tárgyi NP) (vö. me, you, us)

his, her, its (birtokos D) (vö. my, your, our)

his, hers, its (birtokos NP) (vö. mine, yours, ours)

@szigetva: Jogos, megtévesztett, hogy a his lehet D és NP is.

"Vannak szerkezetek, melyek nem bonthatóak darabjaikra."

Erre az "-ei" teljesen rossz példa, mert ebben az "i" egyértelműen a "-k" többesszámjel variánsa, vagyis kizárólag a birtok többesszámát jelöli.

Azzal a megközelítéssel sincs szerintem probléma, hogy az "-e" azonkívül, hogy alapvetően egyes szám harmadik személyű birtokosra utal (ez úgy állapítható meg, hogy megfigyeljük, mit jelent önmagában, a birtokos elmaradása esetén), bizonyos esetekben utalhat többes szám harmadik személyű birtokosra is.

Nincs ebben semmi különös, sok más morféma (szóalak) esetében is előfordul ilyesmi:

hu.wikipedia.org/wiki/Homon%C3%ADmia

@Grant kapitány: „Erre az "-ei" teljesen rossz példa, mert ebben az "i" egyértelműen a "-k" többesszámjel variánsa, vagyis kizárólag a birtok többesszámát jelöli.”

Csakhogy itt nem az -ei- felbonthatóságáról van szó, hanem a teljes szerkezetéről. Egyébként az ilyen -ei-k annyira „egyértelműen” bonthatóak fel, hogy a szakirodalom legalább háromféle megoldást ismer.

@Grant kapitány: Az -ei-ről nem azt állítom, hogy nem bontható fel (ez a kérdés fel sem merül, egyébként valóban nem), hanem azt a kérdést teszem fel, hogy „egyes szám harmadik személyű birtokosra utal, vagy mindenféle harmadik személyű birtokosra”.

Ellenben az újlatin nyelvek az egyes és a többes számú birtokos között nem tesznek különbséget, csupán a birtokon jelölik, hogy egyes vagy többes számú (ahogy a nemet is):

sp. su casa (la casa suya), ol. la sua casa 'az ő háza/házuk';

sp. sus casas (las casas suyas), ol. le sue case 'az ő házai/házaik'.

A latin-amerikai spanyolban továbbá van egy érdekes jelenség (bár nem a birtokos, hanem a részes névmást érinti). Alapesetben (az egyszerűség kedvéért vegyük a hímnemet) a tárgyas névmás a lo, a részes a le (többesben los és les). Ha a kettő együtt áll ('neki azt'), akkor viszont a le helyett a visszaható névmást (se) használják eufonikus okokból, ez viszont nem képes a szám jelölésére:

se lo digo 'neki(k) azt mondom', ill.

se los digo 'neki(k) azokat mondom'.

Ezzel szemben Latin-Amerikában a többes részest ilyenkor a tárgyas névmáson jelölik, vagyis ott tárgy számát nem különböztetik meg:

se lo digo 'neki az(oka)t mondom' és

se los digo 'nekik az(oka)t mondom'.

Vagyis az utóbbi esetben a les helyett álló se által nem jelölt többes szám jele "átvándorol" a tárgyas névmásra.

@Fejes László (nyest.hu): "Csakhogy itt nem az -ei- felbonthatóságáról van szó, hanem a teljes szerkezetéről."

"Teljes" szerkezetről akkor van értelme beszélni, ha az egyébként részekre bontható.

@Fejes László (nyest.hu)"Egyébként az ilyen -ei-k annyira „egyértelműen” bonthatóak fel, hogy a szakirodalom legalább háromféle megoldást ismer."

Lényegtelen, mert nem mond ellent az állításomnak. Nem ismert ugyanis olyan felbontás, amiben az "-i" nem kizárólag a birtok többesszámára utal. Vagy ismer ilyet valaki?

@Fejes László (nyest.hu): "hanem azt a kérdést teszem fel, hogy „egyes szám harmadik személyű birtokosra utal, vagy mindenféle harmadik személyű birtokosra”.

A válasz világos: alapesetben egyes szám harmadik személyűre, speciális esetben nem mindenféle, hanem többes szám harmadik személyűre. Mi ezzel a gond?

És még egy kérdés: ha az "ei" felbonthatósága szóba sem kerül a cikkben, akkor az utolsó bekezdés miről szól ("nem bonthatók darabjaikra")?

@Grant kapitány: „"Teljes" szerkezetről akkor van értelme beszélni, ha az egyébként részekre bontható.” Így van. Mivel azonban már az sem világos, hogy mi az „ő” és mi az „ei”, nem érdemes az -ei- szétszedésével vacakolni.

„Nem ismert ugyanis olyan felbontás, amiben az "-i" nem kizárólag a birtok többesszámára utal. Vagy ismer ilyet valaki?” Hogyne, egyes elemzések szerint az -ei- bonthatatlan, a többes szám jelének egyik allomorfja.

„A válasz világos: alapesetben egyes szám harmadik személyűre, speciális esetben nem mindenféle, hanem többes szám harmadik személyűre. Mi ezzel a gond?” Az, hogy ha megengedsz ilyen elemzéseket, akkor bármikor bármire bármit mondhatsz. Mondjuk, meg kell hagyni, vannak olyan nyelvészek, akik így csinálják... :)

Az utolsó bekezdés arról szól, hogy a there-ről önmagában nem érdemes megmondani, hogy egyes vagy többes számú-e, ahogyan az ő-ről és az -ei-ről sem, mert ezek nem magukban fejezik ki, amit kifejeznek, hanem a teljes szerkezet fejez ki vmit.

@Fejes László (nyest.hu): "Hogyne, egyes elemzések szerint az -ei- bonthatatlan, a többes szám jelének egyik allomorfja."

Kérek pontos hivatkozást, kik és hol mondják ezt!

@Fejes László (nyest.hu): "Az, hogy ha megengedsz ilyen elemzéseket, akkor bármikor bármire bármit mondhatsz.'"

Korántsem. Nem mondhatom például, hogy az "ő" (vagy az "-e(i)") egyes szám második személyű birtokosra utal, és még rengeteg más dolgot nem mondhatok róluk.

Ezenkívül pontosan meg lehet adni azokat a környezeteket, amikben pl. az "ő" többesszámú birtokosra utal. Azokban és csakis azokban a szerkezetekben utalhat erre, amelyekben a birtok a "k" többesszámjelet tartalmazza. Ez a morféma a birtokon előfordulva egyértelműen jelzi azt, és kizárólag azt, hogy speciálisan többesszámúként kell az "ő"-t mint birtokost értelmezni. A többesszámú birtokot ugyanis kizárólag az "i" jelzi.

Az angolban sincs különösebb probléma a they névmással:

"Milyen alapon nevezzük a theyt többes számúnak? Azon, hogy több, egy kategóriába tartozó dologra utal. Ebben az esetben azonban csak egyre utal, tehát nem többes számú."

Amiről itt szó van, az az "everyone" előzmény, ami jelentése szempontjából nem egy személyt, hanem csoportot jelöl. Ezért egyáltalán nem igaz a cikknek az az állítása, hogy az "everyone"-ra visszautalva a "they" nem "több, egy kategóriában tartozó dologra utal", hiszen ilyenkor is egynél több személyre utal.

Ehhez hasonlóan semmi rejtélyes nincs abban, hogy az angolban bizonyos, alaktanilag egyes számú főnevek - például government - egyes és többes számú igével is előfordulhatnak.

@Grant kapitány: Egyébként hasonló mondattani diszkordanciákra tudnék néhány példát a spanyolból is mondani, de nem mondok, mert úgysem érdekel itt senkit. A lényeg, hogy szerintem minden nyelvben vannak hasonló jelenségek.

@Grant kapitány: „A birtoktöbbesítő jel reprezentánsa az -i-, ez az invariáns, variánsai, allomorfjai pedig a következők: -i-, -ai-/-ei-, -jai-/-jei-.” Ez az első találat, innen keress tovább magad. www.c3.hu/~nyelvor/period/1232/123204.htm

„Ezenkívül pontosan meg lehet adni azokat a környezeteket, amikben pl. az "ő" többesszámú birtokosra utal.” Igen, magad mondod ki: a teljes környezettel együtt jelölhet többes számot.

„A többesszámú birtokot ugyanis kizárólag az "i" jelzi.” A probléma nem is ezzel van, hanem hogy mi az e. (De ezt egy külön cikkben kellene kifejteni.)

„hiszen ilyenkor is egynél több személyre utal” Szó sincs róla, hiszen szó szerint is azt jelenti, hogy ’minden egyes’. Arról nem is szólva, hogy ugyanez a helyzet az each és a nobody esetében is. Jó lenne, ha gondolkodnál is, mielőtt elkezdenél belekötni fűbe-fába.

@Fejes László (nyest.hu): „A birtoktöbbesítő jel reprezentánsa az -i-, ez az invariáns, variánsai, allomorfjai pedig a következők: -i-, -ai-/-ei-, -jai-/-jei-.”

Ennek a nézetnek a tarthatatlanságát Antal László mutatta meg, akinek az elemzését azóta senki sem vitatta. Itt nézhetsz utána:

A magyar főnév birtokos ragozása. In: Egy új magyar nyelvtan felé, Magvető, 1977.

Más szóval, te egy már idestova 36 éve megcáfolt nézetet képviselsz. Na de semmi baj nincs ezzel, csak azért jegyzem meg, hogy mindenki lássa, milyen "színvonalasan" érvelsz isten tudja honnan előrángatott vélekedések mögé bújva.

@Fejes László (nyest.hu): Igen, magad mondod ki: a teljes környezettel együtt jelölhet többes számot.

Tévedés. Az "az ő szemeik" - ben az e--k nem folytonos birtokos morféma már önmagában jelöli a többes számú birtokost. Bizonyíték: a "szemeik" önmagában is előfordulhat.

@Fejes László (nyest.hu): "A probléma nem is ezzel van, hanem hogy mi az e. (De ezt egy külön cikkben kellene kifejteni.)"

Kicsit elkéstél vele, Antal László már kifejtette 36 évvel ezelőtt a fent említett írásában. 36 éve nincs probléma ezzel. Nem ártana talán neked is megismerkedned a modern strukturális magyar nyelvészet eredményeivel.

@Fejes László (nyest.hu)"Szó sincs róla, hiszen szó szerint is azt jelenti, hogy ’minden egyes’."

Újabb tévedés. Az "everyone" és az "everybody" a mai angolban gyakorlatilag mindenütt felcserélhető egymással, ezért ugyanazt jelentik.

@Fejes László (nyest.hu): Arról nem is szólva, hogy ugyanez a helyzet az each és a nobody esetében is.

A helyzet az, hogy az összes ilyen "each"-et vagy "nobody"-t és "their"-t tartalmazó mondat átalakítható "everybody" vagy "everyone"-t tartalmazóvá, tehát jelentésében semmiben sem különbözik az utóbbi típustól.

"Ilyen esetekben a they (them, their) névmást használják, amely nem utal nemre. Igen ám, de a they más esetekben többes számú, jelentése ’ők’. Éppen ezért sokan kifogásolják ezt a szerkezetet, mondván, hogy többes számú névmás nem utalhat vissza egyes számú névszói szerkezetre (főnévre vagy főnévi névmásra)."

Így van, használják így angol anyanyelvűek, de ilyenért magyar, államilag akkreditált angol nyelvvizsgán szépen pontot vonnak le, mint hibáért.

Szóval óvva intem ettől Kovács Pisti gimnáziumi tanulókat, akik nyelvvizsgára készülnek, inkább maradjanak a hagyományos, régimódi "his" vagy "his or her" megoldásnál.

"Igen ám, de azt láttuk, hogy a többes számú birtokos mellett a birtokszón ugyanolyan birtokos személyragot (itt: -ei) használunk, mint az egyes számúban (vö. a lány szemei), itt viszont nem: tehát nem lehet egyszerűen az a megoldás, hogy az ő többes számú."

De bizony ez a megoldás, Kedves Fejes László (nyest.hu), még ha nem is egyszerű belátni. Az bizonyítja ugyanis, hogy többes számú alanyra utalhat vissza az "ő" az ilyen birtokos szerkezetekben:

"A lányok az ő szemeik miatt tetszenek a fiúknak."

@Grant kapitány: Csakhogy ez nem jó: „A lányok a lányok szemeik miatt tetszenek a fiúknak” míg ez sokkal elfogadhatóbb: „A lányok a lányok szemei miatt tetszenek a fiúknak.”

@szigetva: Csakhogy ez nem jó: „A lányok a lányok szemeik miatt tetszenek a fiúknak” míg ez sokkal elfogadhatóbb: „A lányok a lányok szemei miatt tetszenek a fiúknak."

Ez azért van, mert a magyarban a birtokos szerkezetben a birtokos többes száma csak egyszer fejezhető ki. És ezt "az ő szemeik"-ben már kifejezi a "k" morféma a birtokon (pontosabban, Antal László elemzését elfogadva, az "e--k" nem folytonos morféma). Az "ő" ezért nem helyettesíthető többesszámú kifejezéssel a "-k" jelenlétében.

Ez egyébként úgy tűnik, egy általánosabb szabálynak az alesete: "a magyarban az összetett főnévi kifejezésekben egy adott összetevő többes száma alaktanilag csak egyszer fejezhető ki (viszont egyszer kötelező kifejezni)". Például mivel a számnevek, vagy a "sok", "minden" már eleve többesszámot fejeznek ki, az utánuk következő főnév nem lehet többesszámú. (vagy legfeljebb egy pár idiómában lehet, pl. háromkirályok.)

Az "ő"-t illetően az a kérdés az, hogy ez a névmás mire utal, mit jelöl. Egyértelmű, hogy "A lányok az ő szemeik miatt tetszenek a fiúknak." mondatban a többesszámú alanyra ("a lányok") utal vissza. Tehát a jelentése ebben a speciális esetben többesszámú.

@Grant kapitány: Figyelj, te itt azt csinálod, hogy kiragadsz a szakirodalomból egyetlen nézetet, és minden másra azt mondod, hogy tévedés. Ráadásul közben olyan alapvető dolgokat nem veszel észre, hogy a „szemeik” és „az ő szemeik” ugyanaz, mindössze azzal a különbséggel, hogy a személyes névmás valamiért hangsúlyos-e (pl. fókusz, kontrasztív topik stb.). Miközben látszik, hogy nem ismered a szakirodalmat (hiszen nem is hallottál arról, hogy van olyan nézet, mely szerint az -ei- a többesjel allomorfja lenne), megpróbálsz úgy csinálni, mintha az az egy db szakirodalmi tétel lenne releváns, amit te ismersz – és megpróbálod rátolni a másikra, hogy arról nem is hallott. Mi több, rágalmazol: „36 éve megcáfolt nézetet képviselsz” – nem képviseltem semmilyen nézetet sem, hiszen pontosan arról beszéltem, hogy a szakirodalomban sokféle nézet létezik, és ez az egyik általánosan bevett nézet.

Emellett tanúbizonyságot teszel az elemzési problémákhoz való teljes érzéketlenségedről is: ha ugyanis egy elem egy bizonyos jelentésben csak egyetlen szerkezetben, szerkezettípusban fordul elő, akkor nem mondhatjuk, hogy „az a jelentése”, ezzel ugyanis nem mondunk semmit. Olyan ez, mintha a „fakutya” szóról azt állítanád, hogy ebben a „kutya” ’szánféleség’ jelentésben fordul elő. Ha pedig a fakutya épp fémből van, akkor a „fa” jelentése éppen ’fém’. Na, az ilyen elemzés az, amivel kitörölhetjük...

Még egy példa az „érvelési” botlásaidra: ha azt állítom, hogy az „everyone” szó szerinti jelentése ’minden egyes’, azt nem cáfolja az, hogy az everybody felcserélhető vele.

Összefoglalóan: te itt csak trollkodsz, az egyetlen célod, hogy másokról leírhasd, hogy hülyék, éppen ezért oda sem figyelsz arra, hogy a másik mit állít tulajdonképpen. Nekem viszont erre a játékra nincs időm, úgyhogy a továbbiakban ignorálni foglak. (Ha jól emlékszem, nem először kényszerülök ugyanerre ugyanezért.)

@Fejes László (nyest.hu): "Miközben látszik, hogy nem ismered a szakirodalmat"

Mióta számít szakirodalmi hivatkozásnak a Magyar Nyelvőr című nyelvművelő folyóiratban megjelent kis szösszenet, amit belinkeltél? Aki ezt írta, az sem olvasta Antal László tanulmányát, hiszen ha olvasta volna, belátta volna, hogy a komolyan vehető nyelvészek körében mennyire meghaladott az a nézet, amit egyébként mindenféle érvelés nélkül leírt. Méghogy "általánosan bevett nézet", ugyan már...

@Fejes László (nyest.hu): "ha ugyanis egy elem egy bizonyos jelentésben csak egyetlen szerkezetben, szerkezettípusban fordul elő, akkor nem mondhatjuk, hogy „az a jelentése”, ezzel ugyanis nem mondunk semmit".

Természetesen kontextusfüggő jelentésről beszéltem, a kérdéses és a hozzá hasonló szerkezetű mondatokban többesszámú jelentést hordoz, máshol nem. Ezt miért ilyen nehéz megérteni?

@Fejes László (nyest.hu): "ha azt állítom, hogy az „everyone” szó szerinti jelentése ’minden egyes"

Kit érdekel, hogy mi a szó szerinti jelentése. Az "everybody"-é meg "minden test", de ennek sincs semmi jelentősége.

@Fejes László (nyest.hu): "te itt csak trollkodsz, az egyetlen célod, hogy másokról leírhasd, hogy hülyék"

Na látod ez a valódi rágalmazás. Senkiről nem írtam azt, hogy hülye, és nem is ez a célom.

@Grant kapitány: A témától teljesen függetlenül, de azért ne marháskodjunk már! A Nyelvőr (összes hibája dacára) _nem nyelvművelő folyóirat (az az Édes Anyanyelvünk), hanem egy nagy hagyományokkal bíró szaklap. A hivatkozott szösszenet pedig a Magyar grammatika egy fejezete, ez az a tankönyv, ami manapság az összes magyar szakon _a grammatika (mellesleg: sajnos, de ez most nem tartozik ide). És a szerző igen nagy valószínűséggel ismeri (ismernie kell) Antalnak nem csak a hivatkoztad kis népszerű könyvecskéjét, hanem a „rendes” publikációit, könyveit is.

@don B: "A Nyelvőr (összes hibája dacára) _nem nyelvművelő folyóirat"

A wikipedia szerint az:

hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Nyelv%C5%91r

"Magyar Nyelvőr[1] (1872. január 15.) Nyelvművelő folyóirat. "

"A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát 1994-ig az MTA adta ki, 1994 óta az ELTE adja ki."

"Összességében betöltötte és betölti hivatását a magyar nyelvművelés területén."

Szerkesztőbizottságának tagjai között: Balázs Géza, Grétsy László...

@Grant kapitány: 1: Wikipedia ilyen (és más ügyekben) megbízhatatlan.

2: "Magyar Nyelvőr (1872. január 15.)"

Speciel ezzel meg is válaszoltad, hogy MA miért nem nyelvművelő folyóirat.

3: attól, hogy valami körnek nevezi magát, lehet, hogy négyzet.

@Pierre de La Croix: "Wikipedia ilyen (és más ügyekben) megbízhatatlan."

Akkor adjál meg te valamilyen ennél megbízhatóbb forrást, amiből kiderül, hogy nem az.

Egyébként már a címéből is világosan látszik, hogy nyelvművelő, mert csak a nyelvművelők gondolják komolyan, hogy őrködni kell a nyelv felett.

@Pierre de La Croix: "Speciel ezzel meg is válaszoltad, hogy MA miért nem nyelvművelő folyóirat."

Nézd meg az impresszumát. A szerkesztőbizottságában benne van a legtöbb (összes?) prominens magyarországi nyelvművelő, Balázs G., Grétsy L., Heltainé, Jászó A., Kemény G....

@Grant kapitány: Hát, ja. :) Mint írtam volt: hibái dacára. Valóban, a Nyelvőr szerkesztősége ahhoz a népséghez tartozik, akik a nyelvművelést a nyelvtudomány részének tekintik, mi több, politikailag alapozzák tevékenységüket vele. Vannak is neves nyelvészek, akik (többek között) ezért nem hajlandók a Nyelvőrben publikálni. Ezzel együtt, ha méltóztatnál beleolvasni, láthatnád, hogy a benne publikált cikkek, bizony, szakcikkek. A Fejes hivatkozta tankönyvfejezet is minden, csak nem nyelvművelés. (Mellesleg ezen az alapon az általad lobogtatott Antal-könyvbe (jelzem, nagy kedvencem), is bele lehetne kötni, hiszen a Gyorsuló Idő c. népszerű ismeretterjesztő sorozatban jelent meg, „nem igazi” tudományos kiadványban.

Sőt, a cikk a legérdekesebb használatára ki sem tér a they-nek!

A progresszív, főleg amerikai nyelvhasználók, részben politikai indíttatásból, elkezdték a they-t használni teljesen hétköznapi, semleges nemű, de személyt jelölő egyes szám harmadik személyű névmásként.

Ez főleg genderszemléletű aktivistáknál, illetve transzszexuálisok, nemkonvencionális nemi identitású emberek körében, illetve rájuk utalva elterjedt. Pl. egy buccs lezbikusról nem tudhatjuk, hogy önmagát nőként definiálja-e, lehet hogy a she-t kikérné magának.

Úgyhogy pl... "I just met Marianne yesterday at the university, they had their exam in gender studies that morning, and passed with flying colors!"

@Grant kapitány: Először is elnézésedet kérem, ha valamivel alább megsértettelek: nem a te hozzáértésedet, hanem a wikipédiáét kritizáltam. (Khm, jobb példa lett volna, ha olyan cikket idézel ahol a szerkesztők maguk nevezik a lapot nyelvművelőnek vagy esetleg a honlapját).

Több szempontból ugyanis eléggé megbízhatatlan és pontatlan. Ezek egy része magából az enciklopédia formájából fakad: Nem tudjuk, hogy maga a szócikk létrehozója azonosította-e nyelvművelőnek (és milyen alapon), ha korábban magukat "nyelvművelő" lapnak tekintették, akkor még napjainkban is az-e, esetleg a "nyelvőr" a lap létrehozásakor nem jelentett-e egyszerre nyelvészt és nyelvművelőt (esetleg elkülönült-e ez egymástól) stb. stb.

@don B: Valami hasonlóra gondoltam én is.

@don B: "Ezzel együtt, ha méltóztatnál beleolvasni, láthatnád, hogy a benne publikált cikkek, bizony, szakcikkek. A Fejes hivatkozta tankönyvfejezet is minden, csak nem nyelvművelés"

Színvonalas (magyar vagy külföldi) szakfolyóiratban nem jelenhet meg tankönyvfejezet. Szakfolyóiratokban alapvetően elemző tanulmányoknak van helyük.

@don B: "Mellesleg ezen az alapon az általad lobogtatott Antal-könyvbe (jelzem, nagy kedvencem), is bele lehetne kötni, hiszen a Gyorsuló Idő c. népszerű ismeretterjesztő sorozatban jelent meg, „nem igazi” tudományos kiadványban."

Ha utánanézel, láthatod, hogy a könyvfejezet első változata - ami egyébként érvelő, elemző szöveg, szemben a hivatkozott tankönyvfejezettel - "Gondolatok a magyar főnév birtokos ragozásáról" címmel 1959-ben jelent meg a "Magyar Nyelv" (őr nélkül!) folyóiratban. Az egy színvonalas szakfolyóirat, amit a Magyar Nyelvtudományi Társaság jelentet meg.

@Pierre de La Croix: "Nem tudjuk, hogy maga a szócikk létrehozója azonosította-e nyelvművelőnek (és milyen alapon)"

Az Új magyar irodalmi lexikon is annak minősíti:

"Összességében betöltötte és betölti hivatását a magyar nyelvművelés területén. /Új magyar irodalmi lexikon/"

www.arcanum.hu/kiadvanyaink/folyoirat/?id=MNYR

@Sigmoid:

igen-igen, sőt írtak rá egy latex-csomagot is: "This package implements a version of semi-automatic pronoun switching for writing gender-neutral (and possibly annoying) prose." (www.ctan.org/tex-archive/macros/latex/contrib/he-she )

Új cikk irányított ide. Meglep, hogy anno senki nem írta az általános one (és oneself) névmást, amelynek pont az a lényege, hogy nemfüggetlenül jelöli, hogy ő, őt, őt magát. Igaz csak a brit-vonalba tartozó nyelvjárásokban használatos, az amerikai-vonalba tartozókban nem használják, de megértik.

@Sultanus Constantinus: de, nyugodtan írhattad volna. Elfér, meg nyelvészeti oldal lenne ez amúgy is. A spanyolt meg igaz, hogy a kihalás veszélyezteti, mert csak a második helyre van szorulva a legtöbb beszélős listán, meg ha a gazdasági befolyást nézzük, akkor talán csak harmadik, de azért még 1-2 ember beszéli elvétve, meg azért valamilyen szinten dokumentálva van.

"Van ugyan némi ingadozás az állatok tekintetében (ezekre általában ittel utalunk, de ha ismerjük a nemüket, akkor a he és a she is használható)"

Itt leginkább azon múlik a dolog, hogy az adott állatra társként tekintünk-e, vagy inkább kajaként / kártevőként / oldschool traktorként. Pl hiába tudja valaki, hogy csak a nőstény szúnyogok szívnak vért, nem mondana olyasmit hogy "A mosquito was about to bite me but I swatted her" – ez ugyanolyan furcsa lenne, mint az hogy "It came into the world in the middle of the thicket" a Bambi nyitómondataként.

@El Vaquero: A one-t használják Amerikában is, bár elég irodalmi(askodó) stílusértéke van.