-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az interaktív tábla legnagyobb vetélytársa a hagyományos tábla... Már csak azért is, mert az osztályterembe nem lehet tetszés szerint mindent bezsúfolni! Merjük-e egyszerű fehértáblának használni méregdrága interaktív táblánkat, vagy ennek beláthatatlan következményei lesznek?
Az interaktív táblákat vizsgáló sorozatunk első részében arról volt szó, hogyan működik a vetítés a különböző táblafajták esetében. Most továbblépünk és azt foglaljuk össze, hogyan érzékelik a táblák, ha írnak rájuk... Itt még több különböző technikai megoldás verseng a vásárlókért, sőt ha rászánjuk az energiát, házilag is csinálhatunk hatalmas interaktív képernyőt!
(Forrás: Wikimedia Commons / Matt Williamson / CC BY-SA 2.0)
Fény és hang
Az interaktív táblák igen sokféleképpen érzékelhetik, ha írnak rájuk. Vannak olyan típusok, amelyek infravörös fény vagy ultrahang visszaverődésével állapítják meg, hol van éppen az íróeszköz, mások a többrétegű táblafelület benyomódását regisztrálják. Egyes változatok esetében a tábla a toll elektromágneses mezejét érzékeli, vagy éppen fordítva, a toll érzékeli a táblát. Működési elv szerint épp ezért nem is érdemes áttekinteni az interaktív táblákat, mert ez igen sokáig tartana... Ráadásul folyamatosan jelennek meg újabb típusok, és lehet, hogy néhány év múlva egy ma még ismeretlen változat lesz a sláger. Úgyhogy mi inkább arra fogunk összpontosítani, hogy mindezek az eltérések hogyan jelennek meg a tábla használata során!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ha csak a hozzá adott tollakkal lehet írni a táblára, fontos megtudakolni, mennyibe kerül egy új toll és mennyi idő alatt szállítják, mert az ilyesmi sajnos fogyóeszköz... A gyakorlatban talán az a legfontosabb szempont, hogy milyen eszközzel írhatunk a táblára: az ujjunkkal, speciális tollal, vagy éppen akármivel. Míg a tablet-PC-k és egyéb mobil készülékek esetében gyakorlatilag eltűnőben vannak azok a megoldások, amikor csak a készülékhez tartozó eszközzel írhatunk a képernyőre, az interaktív táblák között máig találhatunk ilyeneket. Valószínűleg ennek oka az ár – ami egy mobiltelefon esetében még megfizethető, tábla méretben azonban már nagyon drága lehet.
Emellett az sem mindegy, hogy hányan írhatnak a táblára egyszerre – van olyan interaktív tábla, amit csak egy ember használhat (ez igen erősen a frontális tanítási módnak kedvez), van, amit pedig egyszerre többen is.
Az érintést érzékelő elemek lehetnek a tábla felületébe építve, a tábla szélén, a tollban, vagy ezek bármilyen kombinációjában; sőt egy olyan ritka típust is találtunk, ahol az érzékelő a projektorban van! Ez a tényező leginkább a hordozhatóság szempontjából érdekes – vannak olyan mobil interaktív táblák, amelyek a tábla széléről lecsatolható érzékelőkkel működnek. Ezeket akármilyen iskolai táblával használhatjuk, amire tudunk vetíteni. (A projektorok a fehér felületet szeretik, úgyhogy zöld és fekete krétás táblával nem annyira érdemes próbálkozni.) Akár a falra is szerelhetjük őket, már ha nem tartunk attól, hogy sérül a falfelület. Az osztályterem elrendezése sajnos behatárolja a lehetőségeinket, az interaktív tábla legnagyobb konkurense pedig bizony a hagyományos tábla...
Kettő egyben?
Az interaktív tábla valószínűleg sok helyet elfoglal. Sorozatunk előző részében mutattunk egy formabontó, hátulról vetített és a hagyományos iskolai tábla mögé szerelt megoldást, de ott ezt csak azért lehetett ilyen szépen megoldani, mert két helyiség volt egymás mellett egy ablakkal elválasztva. Ha mi nem vagyunk ilyen szerencsések, vagy nem szeretnénk szétbontani a fél iskolát, szembesülnünk kell azzal a problémával, hogy az interaktív tábla bizony a hagyományos tábla elől veszi el a helyet. Ezért fontos lehet tudni, hogy használható-e a felület egyszerű fehértáblaként, írhatunk-e rá a megszokott táblafilccel. Értelemszerűleg a projektort ilyenkor kikapcsoljuk.
(Forrás: Wikimedia Commons / JJ Harrison / CC BY-SA 3.0)
Nem minden típus használható hagyományos táblaként. A melamin táblafelületen gyakran törlés után is nyom marad a táblafilc után – az olcsó fehértáblák is ebből az anyagból készülnek (a drágábbak zománcozott acélból). A nyomok és maszatok pedig igen zavaróan hathatnak, ha később vetíteni szeretnénk. Ma már szerencsére vannak acélfelületű interaktív táblák is.
Több berendezésnek van olyan üzemmódja, amikor a vetítőt kikapcsolva hagyományos fehértáblaként működik, de közben a számítógépre rögzíti a táblára írtakat. Így később könnyen elküldhetjük a diákoknak az anyagot, és a projektor élettartamát sem csökkentjük. Kissé félrevezető elnevezés a „puha” interaktív tábla. Ez nem azt jelenti, hogy a tábla maga puha – akkor egyáltalán nem lehetne rá írni! –, hanem egy konkrét érzékelési technológiát jelöl. A „puha” tábla kissé rugalmasabb tapintású, mint a „kemény”, mert két réteg összenyomódását figyeli. A puha táblák előnye a keményekkel szemben, hogy mindenféle érintést érzékelnek, nem csak a speciális tollat. Régebbi összefoglalókban olvashatjuk, hogy a puha táblákra nem szabad táblafilccel írni, de ez ma már nem feltétlenül igaz. Sőt a puha és a kemény táblák között sincsen már éles választóvonal, léteznek különböző hibrid technológiák is – például az infravörös fényvisszaverődést érzékelő táblák általában kemény felületűek, mégis lehet rájuk ujjal is írni. Ez alól sajnos kivétel a lejjebb bemutatott házi megoldás...
(Forrás: Wikimedia Commons / Annarubitolloa / CC BY-SA 3.0)
Csináld magad
Ha valaki barkácsoló hajlamú, maga is készíthet interaktív táblát! Ehhez egy projektorra és egy számítógépre mindenképp szükség van, ezeket a kiadásokat nem lehet megúszni. De ha van kéznél mindkettő, megpróbálkozhatunk Johnny Chung Lee házi módszerével, ami a Nintendo Wii játékkonzol infrakamerát tartalmazó irányítóját használja:
Ezt a videojáték-irányítót eredetileg mozgásérzékelős játékokhoz fejlesztették ki, de mint látható, komolyabb célokra is megfelel. A fentebbi, magyar feliratos videó és útmutató segítségével bőven ötvenezer forint alatti összegből ki lehet hozni a táblát, már ha minden sikerül. Gondoljunk azonban arra, hogy nem elég, ha az általunk megalkotott csodatábla működik, a napi strapát is bírnia kell, ráadásul ha mi raktunk össze valamit, a későbbiekben szinte biztosan nekünk kell karbantartani...
További olvasnivaló
Házi táblakészítés (magyarul)
Hordozható interaktív tábla (videó, angolul)
Fehértábla tartalmának rögzítése (videó, angolul)