-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
33 tojás esetében herék fejlődtek ki a genetikailag nőstény csirkékben petefészek helyett.
Nőstényből hímneművé változtatott csirkeembriókat japán tudósok egy csoportja: a kísérlet a nemi differenciálódás kutatásához, valamint a csirkefarmok termelékenységének javításához is hozzájárulhat – írta csütörtökön a Jomiuri Simbun japán napilap. A Hokkaidói Egyetem kutatócsoportja a HEMGN nevű gén módosításával változtatta meg az embriók nemét. Az emlősöknél a gén a vér termelését végző sejtek kifejlődéséért felel, ugyanakkor a csirkékben tálalható verziója, a cHEMGN a nemi differenciálódásban is szerepet játszik a kutatási eredmények szerint.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A biológuscsoport egy retrovírus segítségével megemelte a gén koncentrációját a nőstény csirketojásokban, a módszerrel pedig 33 tojás esetében herék fejlődtek ki a genetikailag nőstény csirkékben petefészek helyett. A kutatók szerint ha képesek lesznek az ellenkező irányban is végrehajtani a kísérletet, azaz hím embrióból tudnak majd nőstény csirkét létrehozni, azzal jelentősen emelhetik a csirkefarmok hatékonyságát és termelékenységét. Emellett a kísérlet hozzájárulhat a nemi differenciálódás megértéséhez, nemcsak a madarak, hanem az emlősök és más állatfajok esetében is – közölték a kutatók a Jomiuri Simbunnal.