-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A jobb küllemű kékcinketojók több segítségre számíthatnak párjuktól az utódok felnevelésében – derítették ki a bécsi Konrad Lorenz Etológiai Intézet kutatói, akik vizsgálataikat a Frontiers in Zoology című szaklapban ismertetik.
Párválasztásnál mind a hímek, mind a tojók a külső jegyek alapján igyekeznek megtalálni az utódlás szempontjából optimális partnert, azt, amelyik garantálja a lehető legjobb géneket, fészket, területet és szülői kvalitásokat – olvasható a tanulmányt ismertető PhysOrg tudományos hírportálon.
A bécsi kutatók megállapítása szerint a nőstények külleme azt is befolyásolja, hogy a hímek mennyire veszik ki részüket a „házimunkából”. Mindkét nem fejtetőjét kék tollazat borítja, amely visszatükrözi az ibolyántúli fényt. Mivel a madarak az emberrel ellentétben látnak a közeli ultraibolya (UV) tartományban is, a kékcinke fejtetőjének színezete ebben a tartományban mutatja a legnagyobb variációt. Miután a kicsinyek kikeltek a tojásból, az etológusok befogták a tojókat: egy részüknél a kék „fejdíszt” a kacsák faroktőmirigyének olajos váladékával kenték be, amely UV-fényt blokkoló vegyületeket tartalmaz. A csoport másik felénél a nőstények kék fejtollazatát csupán beolajozták.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az UV-blokkoló vegyületek nem befolyásolták a tojók viselkedését, ennek ellenére a hímek ritkábban indultak „beszerzőkörútra”, hogy kicsinyeiket táplálják, viszont ugyanakkora vehemenciával védelmezték fészküket és fiókáikat, mint azok a kékcinkék, amelyek párjának „fejékét” csupán beolajozták.
„Ez az első olyan kutatás, amely bizonyítja, hogy a kék cinegéknél a hímek viselkedése a tojók küllemétől függ. Kísérleteink során csak minimálisan változtattunk a tojók külalakján, hogy felismerhetők maradjanak párjuk számára. A hímek viselkedése összhangban volt a minőségi elmélettel, az úgynevezett differenciális allokáció hipotézisével (DAH). Ennek lényege, hogy a madarak párjuk attraktivitásától függően különböző mértékben segíthetik utódaik jövőbeni kilátásait. A DAH azt is feltételezi, hogy a kevésbé vonzó tojóknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük fiókáik felneveléséhez. A nőstények részéről azonban nem tapasztaltunk ilyen kompenzációs magatartást” – hangsúlyozta Matteo Griggio, a tanulmány társszerzője.