nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Méghogy a külső nem számít!
A szebb kékcinkéknek többet segít a párjuk

A jobb küllemű kékcinketojók több segítségre számíthatnak párjuktól az utódok felnevelésében – derítették ki a bécsi Konrad Lorenz Etológiai Intézet kutatói, akik vizsgálataikat a Frontiers in Zoology című szaklapban ismertetik.

MTI | 2012. június 30.
|  

Párválasztásnál mind a hímek, mind a tojók a külső jegyek alapján igyekeznek megtalálni az utódlás szempontjából optimális partnert, azt, amelyik garantálja a lehető legjobb géneket, fészket, területet és szülői kvalitásokat olvasható a tanulmányt ismertető PhysOrg tudományos hírportálon.

Kékcinege
Kékcinege
(Forrás: Wikimedia Commons / Andreas Trepte / CC BY-SA 2.5)

A bécsi kutatók megállapítása szerint a nőstények külleme azt is befolyásolja, hogy a hímek mennyire veszik ki részüket aházimunkából. Mindkét nem fejtetőjét kék tollazat borítja, amely visszatükrözi az ibolyántúli fényt. Mivel a madarak az emberrel ellentétben látnak a közeli ultraibolya (UV) tartományban is, a kékcinke fejtetőjének színezete ebben a tartományban mutatja a legnagyobb variációt. Miután a kicsinyek kikeltek a tojásból, az etológusok befogták a tojókat: egy részüknél a kékfejdíszt a kacsák faroktőmirigyének olajos váladékával kenték be, amely UV-fényt blokkoló vegyületeket tartalmaz. A csoport másik felénél a nőstények kék fejtollazatát csupán beolajozták.

Az UV-blokkoló vegyületek nem befolyásolták a tojók viselkedését, ennek ellenére a hímek ritkábban indultakbeszerzőkörútra, hogy kicsinyeiket táplálják, viszont ugyanakkora vehemenciával védelmezték fészküket és fiókáikat, mint azok a kékcinkék, amelyek párjánakfejékét csupán beolajozták.

Kékcinege-fióka
Kékcinege-fióka
(Forrás: Wikimedia Commons / N p holmes / CC BY-SA 3.0)
Ez az első olyan kutatás, amely bizonyítja, hogy a kék cinegéknél a hímek viselkedése a tojók küllemétől függ. Kísérleteink során csak minimálisan változtattunk a tojók külalakján, hogy felismerhetők maradjanak párjuk számára. A hímek viselkedése összhangban volt a minőségi elmélettel, az úgynevezett differenciális allokáció hipotézisével (DAH). Ennek lényege, hogy a madarak párjuk attraktivitásától függően különböző mértékben segíthetik utódaik jövőbeni kilátásait. A DAH azt is feltételezi, hogy a kevésbé vonzó tojóknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük fiókáik felneveléséhez. A nőstények részéről azonban nem tapasztaltunk ilyen kompenzációs magatartást” – hangsúlyozta Matteo Griggio, a tanulmány társszerzője.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X