nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Karthauzi Szent Brúnó
Néma szerzetesek,
szürke macskák
és halványzöld likőrök

Fehér csuhás szerzetesek, akik magányosan szemlélődnek és nem szólalnak meg. Hogy kapcsolódik hozzájuk a rikító színű láthatósági mellény és az aszpikos gyümölcs? Lesz szó tűzoltókocsikról és egy repülő éjjeliedényről is. Egy francia szó karrierjét kísérjük végig.

Wenszky Nóra | 2014. október 6.
|  

Október hatodikán az 1848-as szabadságharc szomorú záróakkordjára emlékszik az ország – 1849. október 6-án végezték ki az aradi tizenhárom néven is emlegetett honvédtiszteket, illetve Batthyány Lajos miniszterelnököt. Van azonban egy másik évforduló is, amire kevesebben gondolnak. Október 6. a karthauzi szerzetesrend megalapítójának, Karthauzi Szent Brúnónak is az emléknapja.

Szent Brúnó imádkozik a sivatagban – Jean-Bernard Restout (1732–97) festménye
Szent Brúnó imádkozik a sivatagban – Jean-Bernard Restout (1732–97) festménye
(Forrás: Wikimedia Commons)

A későbbi Szent Brúnó fiatalkoráról annyi tudható biztosan, hogy 1030 körül egy kölni nemesi családba született. Tanulmányait főként Reimsben végezte, majd egyre feljebb jutott az egyházi ranglétrán, miközben főként oktatással foglalkozott. A későbbi II. Orbán pápa is az ő tanítványa volt. Amikor a tudós tanárt püspökké akarták szentelni, visszautasította az ajánlatot, és hamarosan remetének állt.

Némi bolyongás után első remeteségét az Alpok nyugati nyúlványai között, a franciaországi Chartreuse-hegység (franciául Massif de la Chartreuse) egyik völgyében alapította 1084-ben. A területet a közeli Grenoble városának püspöke bocsátotta Brúnó és néhány társa rendelkezésére. Ma is itt található a Grande Chartreuse [grand sartrőz] kolostor, a karthauzi rend anyakolostora.

Az anyakolostor bejárata
Az anyakolostor bejárata
(Forrás: Wikimedia Commons / Floriel / GNU-FDL 1.2)

II. Orbán pápa Rómába hívta korábbi tanítóját, aki ezt követően Olaszországban is alapított egy kolostort, ahol 1101. október 6-án hunyt el. A szemlélődő, aszkéta életet élő tudós szerzetest szentté hivatalosan soha nem avatták, de halálának napját XV. Gergely pápa javaslatára 1623-ban felvették a római katolikus naptárba.

A karthauziak

A középkori latinban a hegység és a kolostor neve Carthusianus volt. Ebből a latin szóból alakult ki a rend nevének mai neve: latinul Ordo Cartusiensisnek, magyarul pedig karthauzi rendnek nevezzük a Szent Brúnó követőit tömörítő szerzetesrendet. A néhány száz főt számláló rend Dél-Koreában még a 21. században is alapított egy férfi és egy női kolostort. A rend jelmondata: Stat crux dum volvitur orbisA kereszt szilárdan áll, míg a világ forog.

Karthatuzi szerzetesek – csendben haladnak a lelki béke felé
Karthatuzi szerzetesek – csendben haladnak a lelki béke felé
(Forrás: Wikimedia Commons / will_cyclist / CC BY 2.0)

Magyarországon három karthauzi férfikolostor volt az idők során. A 13. században Ercsiben, a 14. század közepétől a 16. század közepéig pedig Felsőtárkányban és Városlődön éltek a csendes szerzetesek.

A karthauzi szerzetesek és apácák igen szigorú rend szerint élnek. Napjaik nagy részét imádkozás és magányos tanulás, kerti munka teszi ki. Minden szerzetes külön házacskában él, amelyhez magas fallal körülvett kiskert is tartozik. A naponta kétszer egy forgóajtón keresztül kapott ételt is itt, teljes magányban fogyasztják. A külvilággal gyakorlatilag nem érintkezhetnek. Egymással beszélniük csak ünnepnapokon, illetve a hetente egyszer megtartott sétákon szabad. A karthauziak életéről Philipp Göring német rendező forgatott dokumentumfilmet Die Große Stille ’A nagy csend’ címmel – miután tizenhat év várakozás után megkapta az engedélyt a forgatásra a fehér csuhás barátoktól.

A hegységtől a színnévig

Az, hogy a Chartreuse-hegység neve honnan ered, a homályba vész. A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a név végső soron a cuturisses népnévből eredhet – de ennek a népnek nem bukkantunk nyomára az interneten. A Collins szótár szerint a név eredendően Chartosse volt.

Az anyakolostor, a Grande Chartreuse nevét a környező hegyekről kapta. A francia Chartreuse szó emellett hatalmas karriert futott be. Márkanévként nemzetközi szóvá vált. Az angolban több jelentése is ismert. A szót a britben általában a franciához hasonlóan [sátrőz]-nek, míg Amerikában inkább [sártrúz]-ként ejtik.

  1. egy gyógynövényekből, a karthauzi kolostorban készített alkoholos ital márkaneve;
  2. világos sárgászöld vagy zöldessárga (szín);
  3. egy rakott, zöldségekből és esetleg húsból álló étel;
  4. aszpikos gyümölcsökből álló étel;
  5. egy macskafajta.

Menjünk sorjában. A Chartreuse likőrt a karthauzi szerzetesek készítik 1735 óta mintegy 130 féle gyógynövény alkoholba áztatásával. Két fajtát gyártanak: a zöld Chartreuse erősebb, míg a sárga Chartreuse lágyabb ízvilágú. Az italok jellegzetes színét a gyógynövények adják.

Zöld és sárga vagy sárgászöld és zöldessárga?
Zöld és sárga vagy sárgászöld és zöldessárga?
(Forrás: Wikimedia Commons / Blois-Blois / GNU-FDL 1.2)

A fenti italok olyan jellegzetes színűek, hogy magukra a színekre is ezt a nevet kezdték el használni az 1800-as évek elején. Manapság több színárnyalatra is mondhatjuk azt, hogy chartreuse. Míg eredetileg a halvány almazöldre használták ezt a szót újabban a láthatósági mellények világító zöld (#7FFF00) és sárga (#DFFF00) színét is chartreuse-nek nevezik.   Amerikában van, ahol 1973 óta a tűzoltóautókat egy szemorvos javaslatára is erre a messziről is jól látható sárga színre festik.

Amerikai tűzoltókocsi
Amerikai tűzoltókocsi
(Forrás: Wikimedia Commons / ATS 5000 / CC BY-SA 3.0)

Eddig viszonylag könnyű dolgunk volt. De miért hívnak egy zöldséges, illetve egy másik, gyümölcsös ételt chartreuse-nek? Az Oxford szótár annyit ír erről a viszonylag ritkának tűnő jelentésről, hogy jelentésbővüléssel keletkezett az ételnév. Egy ételszótárban az áll, hogy az eredetileg csupán zöldségekből készített rakott étel nevét onnan kapta, hogy a karthauzi szerzetesek húsmentesen táplálkoztak. Egy angol nyelvű francia szakácskönyben azt olvashatjuk, hogy chartreuse nagyban hasonlít a suédoise [szvédoaz] ’svéd’ nevű ételre. Mindkettő aszpikos gyümölcs. A fő különbség abban áll, hogy míg a chartreuse-t egy tálban készítik, amiből aztán egy tálra borítják a gyümölcsöket, a suédoise esetében a fejre állítás elmarad.A gyümölcsös verzió nevéről még ennyi sem derül ki. Akármi is az igazság, egy zöldséges chartreuse receptjét például kipróbálhatják olvasóink. A lényeg az, hogy rendezzünk el szépen egy kivajazott tűzálló tálban különböző színű párolt zöldségeket, süssük meg, és borítsuk tálra.

És hogy kerül egy macska a képbe? Talán ez is halványzöld? Nem, egy kékesszürke macskafajtáról van szó, amit a legendák szerint a francia hegyek között élő szerzetesek tartottak. Talán a keresztes lovagok hozták a fajtát Szíriából a rendházba. Mindenesetre a rend iratai között állítólag semmiféle utalás nincs e ritka állatfajtára, ám Franciaországban több természetes kolóniája is ismert volt az I. világháborút megelőzően. A névadási történetnek olyan változata is van, A macska neve leggyakrabban chartreux [sartrö], ugyanis a chat [sa] ’macska’ francia szó hímnemű, így a melléknevet is hímnemű alakban használják. Ám sokszor a nőnemű chartreuse alakban fordul elő a fajta neve.miszerint egy részeg lovag vörös lámpás háznak nézte a rendházat. A lovag mindenáron nőt, azaz cicát (chat) akart. Az apát udvariasan felvilágosította, hogy ez a Chartreuse kolostor, és macskák ugyan vannak, de nem olyanok, mint amilyeneket a lovag keres. Erre a dühös és értetlen lovag így kiáltott: „Hívhatja felőlem Chartreuse cicának is!” – mire egy kékesszürke macskát és egy teli éjjeliedényt dobtak ki az ordibáló lovagnak. A történet elterjedt és a név a macskán ragadt.

Chartreux macska
Chartreux macska
(Forrás: Wikimedia Commons / Douglas Edwards / GNU-FDL 1.2)

Cikkünk zárásaként kanyarodjunk vissza a Szent Brúnó által alapított karthauzi rendhez és Angliához. Az angolban charterhouse-nak [csátöhausz] hívják a karthauzi kolostorokat, mely szó szerinti fordításban okiratház. Ennek lenne is értelme, hiszen a rendházak létrejöttekor valamiféle okirat tanúsítja, hogy az adott területet a karthauziak vették használatba. Ám a szó valószínűleg nem így jött létre, hanem az eddig emlegetett karthauzi anyakolostor nevéből alakult ki több lépésben még a 16. században, népetimológiás változásként. Akármilyen idegenül hangzott ötszáz éve Angliában a karthauzi kolostor neve, mint látjuk a chartreuse ~ chartreux szó a konyhában, a színek világában és a macskakiállításokon tovább él.

Források

Bárdosy Éva: Közös magány

John Ayto: The Diner’s Dictionary: Word Origins of Food and Drink

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 kisbuddha 2019. szeptember 17. 12:33

Sziasztok! Engem érdekelne, hogy hogyan lett a magyar nevük "karthauzi". Ahogy olvasom, Sartrőz ill. Kartúziánus az eredeti elnevezésük, és bár találtam Karthauz települést, kettőt is, úgy tűnik, hogy azokhoz nincs közük. Köszönöm.

Információ
X