A nyelvet beszélők visszavonultan élnek Ohió, Indiana és Pennsylvania államban. Több mint háromszáz éve, az első német telepesek érkezése óta igyekeznek életben tartani elődeik nyelvjárását. Bár a dialektus a tágabb értelemben vett német köznyelvből már eltűnt, az elzártan élő, a technológiai vívmányokat maguktól megtagadó konzervatív vallási csoportok, például az amisok és a mennoniták a mai napig használják az egymással való érintkezésben. A Németország délnyugati részéről, Elzászból, illetve Svájc német nyelvű területeiről érkezett bevándorlók leszármazottai megrögzötten ápolják a régi hagyományokat, és óvják anyanyelvüket a kihalástól.

A pennsylvaniai német a nyelvtudomány szerint a pfalzi, elzászi és sváb dialektussal áll rokonságban, de erősen befolyásolják a svájci német és az angol jövevényszavak.

Egyre többen érdeklődnek a nyelvjárás iránt: ott, ahol egykor az első német bevándorlók letelepedtek, az egyetemen akár mellékszakágként is választható – fejtette ki Edward Quinter, a pennsylvaniai Kutztown Egyetem munkatársa.

Az érdeklődés nem véletlen: a nyelvet beszélők száma ugyanis folyamatosan növekszik. Michael Werner nyelvész szerint hozzávetőlegesen négyszázezren beszélik még a pennsylvaniai németet.
A nyelvész biztos benne, hogy a dialektusnak van jövője, már az amisok magas születésszáma miatt is. Az Elisabethtown Főiskola adatai szerint az amisok száma az elmúlt húsz évben 250 ezerre növekedett, ha az irányzat folytatódik, akkor 30-40 év múlva újra millióan lehetnek, akik a pennsylvaniai németet anyanyelvi szinten beszélik.

Maga a nyelv viszont nem marad ugyanaz, mint ahogy ma sem olyan, mint amilyen száz évvel ezelőtt volt. A szakemberek szerint egyre több anglicizmus, angol jövevényszó vegyül majd a dialektusba.