-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A PISA 2009-es, digitális szövegértést érintő friss felmérésének eredményei alapján Magyarország a 16 OECD-országban végzett felmérés szerint a 12-14. helyen áll.
Hazánk tanulói digitális szövegértésüket tekintve elmaradnak az OECD-átlagtól, illetve a nyomtatott szövegértés terén mért saját, korábbi teljesítményüktől. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az okok között említette a családi háttér, valamint az internethez való hozzáférés akadályát. Az eredményeket június 28-án mutatták be az oktatási államtitkárságon.
„A digitális szövegértés nem egyszerűen a digitalizált szöveg megértését méri, hanem a digitális világban való eligazodást, a számítógépes szöveghasználatot, azt a képességet, hogy helyesen állapítja-e meg az érintett az adott információforrás hitelességét” – ismertette Gloviczki Zoltán a vizsgálat lényegét. A helyettes államtitkár elmondta, a magyar tanulók az OECD-átlag alatt teljesítettek, illetve saját nyomtatott szövegértési eredményeikhez képest is 27 ponttal gyengébb átlagértéket értek el. Az eredményre nyilvánvalóan hatással van az, hogy a szélessávú internethozzáférésre nincs lehetőség minden magyarországi településen.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Azoknak az országoknak a diákjai, ahol már 2006-ban is megfelelő volt az internetellátottság, magasabb szövegértési szintet értek el” – fejtette ki Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési és Értékelési Osztályának vezetője. Emellett hangsúlyozta, hogy lényeges befolyásoló tényező még a családi háttér, amelyet vizsgálva nagyobb különbségeket találhatunk az ország iskolái között, mint az OECD-n belül. A tanulók képességszintek szerinti megoszlását figyelembe véve Magyarországon a diákok 73 százaléka esik bele a második képességszintbe, amely az egyszerű feladatok önálló megoldását jelenti. Ugyanez az arány az OECD-átlagot tekintve 83 százalék. A kiemelkedő, azaz az ötödik képességszintet elérő tanulók aránya hazánkban öt százalék, az OECD átlag pedig nyolc – ezen a területen tehát előkelőbb helyet foglalunk el a rangsorban, mint az összeredményeket tekintve.
„A digitális szövegértés átlagértékei szerint egyébként Ausztriával és Lengyelországgal teljesítettünk közel azonos szinten. A három legmagasabb átlagpontot Korea, Új-Zéland valamint Ausztrália érte el, a lista végén pedig Chile és Kolumbia áll.
A szövegértési feladatlappal 45 percig foglakozhattak a diákok, akik mielőtt elkezdtek volna dolgozni, egy tízperces ismertetőt is elolvashattak a kitöltés menetéről, az ugyanis számítógépen zajlott. A diákoknak többek között keresőoldalak találataiból kellett kiválasztaniuk a megfelelőt, és értékelni egyes források hitelességét, például, hogy felhasználhatnák-e az adott oldalt egy házi dolgozat elkészítéséhez.