Hazánk tanulói digitális szövegértésüket tekintve elmaradnak az OECD-átlagtól, illetve a nyomtatott szövegértés terén mért saját, korábbi teljesítményüktől. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az okok között említette a családi háttér, valamint az internethez való hozzáférés akadályát. Az eredményeket június 28-án mutatták be az oktatási államtitkárságon.

„A digitális szövegértés nem egyszerűen a digitalizált szöveg megértését méri, hanem a digitális világban való eligazodást, a számítógépes szöveghasználatot, azt a képességet, hogy helyesen állapítja-e meg az érintett az adott információforrás hitelességét” – ismertette Gloviczki Zoltán a vizsgálat lényegét. A helyettes államtitkár elmondta, a magyar tanulók az OECD-átlag alatt teljesítettek, illetve saját nyomtatott szövegértési eredményeikhez képest is 27 ponttal gyengébb átlagértéket értek el. Az eredményre nyilvánvalóan hatással van az, hogy a szélessávú internethozzáférésre nincs lehetőség minden magyarországi településen.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Azoknak az országoknak a diákjai, ahol már 2006-ban is megfelelő volt az internetellátottság, magasabb szövegértési szintet értek el” – fejtette ki Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési és Értékelési Osztályának vezetője. Emellett hangsúlyozta, hogy lényeges befolyásoló tényező még a családi háttér, amelyet vizsgálva nagyobb különbségeket találhatunk az ország iskolái között, mint az OECD-n belül. A tanulók képességszintek szerinti megoszlását figyelembe véve Magyarországon a diákok 73 százaléka esik bele a második képességszintbe, amely az egyszerű feladatok önálló megoldását jelenti. Ugyanez az arány az OECD-átlagot tekintve 83 százalék. A kiemelkedő, azaz az ötödik képességszintet elérő tanulók aránya hazánkban öt százalék, az OECD átlag pedig nyolc – ezen a területen tehát előkelőbb helyet foglalunk el a rangsorban, mint az összeredményeket tekintve.

„A digitális szövegértés átlagértékei szerint egyébként Ausztriával és Lengyelországgal teljesítettünk közel azonos szinten. A három legmagasabb átlagpontot Korea, Új-Zéland valamint Ausztrália érte el, a lista végén pedig Chile és Kolumbia áll.

A szövegértési feladatlappal 45 percig foglakozhattak a diákok, akik mielőtt elkezdtek volna dolgozni, egy tízperces ismertetőt is elolvashattak a kitöltés menetéről, az ugyanis számítógépen zajlott. A diákoknak többek között keresőoldalak találataiból kellett kiválasztaniuk a megfelelőt, és értékelni egyes források hitelességét, például, hogy felhasználhatnák-e az adott oldalt egy házi dolgozat elkészítéséhez.