Nem elég sok és nem elég jó – mindössze ennyi a gond az Europeana tartalmával – derül ki az EurActiv cikkéből. Az Európai Unió webkönyvtárát komolyabban kellene venni, és sokkal nagyobb hozzájárulásra lenne szükség a tagállamok kormányai és a különböző együttműködő intézmények részéről – véli például Helga Trüpel, egy német európai parlamenti képviselő.

Az Europeana 2008-ban nyitotta meg virtuálisan a kapuit: számtalan, az európai történelemről és kultúrtörténetről szóló könyv és dokumentum vált így hozzáférhetővé az EU polgárai számára. A digitalizált könyvek, térképek, fényképek és filmfelvételek összegyűjtésével nagy fába vágták fejszéjüket az Europeana megalkotói, ráadásul konkurenciával is szembekerültek. A Google digitalizálási munkálatai némileg keresztbe tettek az EU-s webkönyvtárnak, és komoly vita kerekedett abból, mit és hogyan kell és lehet digitális formában hozzáférhetővé tenni.

A tervek szerint idén már a 10 milliót, 2015-re pedig majd a 15 milliót is eléri a feltöltött anyagok száma. Csakhogy olyan megkötések akadályozzák a munkát, mint például a már kiadott könyvekhez kapcsolódó jogok, vagy az úgynevezett árva könyvek problémája – ez alatt azokat a műveket értik, amelyek szerzőiről nincsenek pontos adatok.

Az Europeanának persze tiszteletben kell tartania a szerzői jogot is. Az egy adott közösségre kiterjesztett használati jog azonban talán megoldást jelenthetne a problémára – írja az EurActiv. Nagyobb gondot okoz azonban az, hogy komolyabb hozzájárulásra lenne szükség a tagállamok részéről ahhoz, hogy valóban hatékonyan működjön a könyvtár. „Meg kell találni a módot arra, hogy egyensúlyt teremtsünk a szerzők díjazása és a könyvek hozzáférhetősége között” – nyilatkozta Helga Trüpel.