-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azóta jobban értem a magyar múlt időt. Itt van pl. egy absztrakt erről...2024. 11. 11, 16:48 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 3 Ezt írtad: "....pl mond-t-a, erre séróból nem tudom a szabályt.." Úgy látszik...2024. 11. 11, 16:37 Szótekerészeti agybukfenc
-
ganajtúrós bukta: Kémiából és történelemből is nagyot alkottak ezek a srácok! :D Érdemes rá keresni!2024. 11. 11, 11:40 Bëlgát a magyarórára!
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 30 Talán a "hülye bulldog" is megfelelne a "bántalmazás, kegyetlenkedé...2024. 11. 08, 11:35 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
a magyar nyelvről?
Tényleg odavolt Shaw a magyar nyelvért? Műveiből inkább úgy tűnik, hogy rossz véleménnyel volt a magyarokról.
Volt korábban egy sorozatunk, melyben egy áltudományos gyűjtemény állításait vizsgáltuk. Ennek keretében foglalkoztunk bizonyos állítólagos idézetekkel is: azzal, hogy mit mondott Széchenyi a magyarságról vagy Ove Berglund és Sir John Bowring a magyar nyelvről. Később azonban mások is elkezdtek foglalkozni a témával, így a kérdés háttérbe szorult. Most azonban Imre nevű olvasónk egy olyan idézet iránt érdeklődik, mely ebben a gyűjteményben szerepel:
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta:
„Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: Ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Imre az állítólagos angol eredetit is megtalálta:
After studying the Hungarian language for years, I can confidently conclude that had Hungarian been my mother tongue, it would have been more precious. Simply because through this extraordinary, ancient and powerful language it is possible to precisely describe the tiniest differences and the most secretive tremors of emotions.
Imre maga is igyekezett megtalálni az idézet forrását.
Persze, a forrás helye sehol nincs leírva. Találtam egy oldalt, ahol össze vannak szedve Shaw művei, rövid keresés után kiderült, hogy a Hungarian szó egyetlen helyen szerepel benne, ott is csak „ Austro-Hungarian Government” összetételben.
Van esetleg tippük, hol lehet ezt megtalálni?
Mélyreható kutatásokkal nem szeretnénk foglalkozni, mivel ezt helyettünk már megtette a kitűnő Urban Legends blog. Megállapításuk szerint az idézet 2005-ben bukkant fel először, közlője a forrásáról csak annyit árul el, hogy az idézetet „régi rádiós interjújában” találta – ennek „anyagára egy amerikai archívumban” bukkant rá.
Úgy tűnik, az angol változat 2005. december 31. előtt csak egyszer bukkant fel a neten, egy olyan szövegben, melyet a Google szerint 2001. február elsején publikáltak. Furcsamód azonban ebben már szerepel az az Ove Berglund-idézet, mely csak 2003-ban jelent meg egy interjúban. Esetleg előfordulhat, hogy a szöveget utólag módosították – ebben az esetben az is lehetséges, hogy a Shaw-idézet is utólag került bele. (Ha egyáltalán a dátumozást elfogadjuk hitelesnek.) Mindezek alapján inkább az tűnik valószínűnek, hogy a magyar szöveg előbb bukkant fel a neten, mint az angol. Mivel pedig az idézet első közlője nem adja meg forrását, az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy nincs is neki, és a magyar szöveg előbb született meg, mint az angol. Az Urban Legends arra is felhívja a figyelmet, hogy állítólag Shaw már életében arra panaszkodott, hogy hamisan tulajdonítanak neki idézeteket – igaz, ez az idézet sem bizonyítottan hiteles.
Azért is valószínűtlen, hogy Shawtól származna az idézet, mert az a miszticizáló pátosz, amely a szövegben megjelenik, teljesen idegen a racionális és praktikus Shawtól. Miközben Shawt erősen foglalkoztatták az angol nyelv kérdései – mint a kiejtési változatok vagy a helyesírás –, arról nem tudunk, hogy más nyelvek iránt különösebben érdeklődött volna. Az állítólagos idézeten kívül annak sincs jele, hogy valaha a legkevesebb figyelmet is fordította volna a magyar nyelvre. Az olvasónk által ajánlott kereső ezeket az idézeteket nem adja ki Shaw műveiből. Ráadásul a Pygmalionnak van magyar szereplője, de nem éppen pozitív (Mészöly Dezső fordításában):
One of the guests, occupied in the same way, has his back turned. Having taken his tickets, he turns round and reveals himself as an important looking young man with an astonishingly hairy face. He has an enormous moustache, flowing out into luxuriant whiskers. Waves of hair cluster on his brow. His hair is cropped closely at the back, and glows with oil. Otherwise he is very smart. He wears several worthless orders. He is evidently a foreigner, guessable as a whispered Pandour from Hungary; but in spite of the ferocity of his moustache he is amiable and genially voluble.
Egy vendég, aki ugyanezzel bajlódik, háttal áll nekik. Miután megkapja jegyét, megfordul; most látjuk csak, milyen komoly képű s irgalmatlanul szőrös ábrázatú ifjú. Hatalmas bajusza buján tenyésző pofaszakállba olvad át. Szeme fölött bozontos szőrpamacs. Haja hátul erősen fel van nyírva és ragyog az olajtól. Egyébként nagyon elegáns. Több értéktelen kitüntetést visel. Nyilvánvaló, hogy külföldi, sejthetőleg valami szőrös képű magyar martalóc. De rettenetes bajuszát leszámítva, igen barátságos, kedélyes és bőbeszédű.
Később a szereplő, akit Nepommucknak (a magyar fordításban Nepomuknak) hívnak, nevetségessé teszi magát, amikor Elizát kiejtése alapján magyar hercegnőnek véli (a bejátszások a Pygmalionból készült musical, a My Fair Lady filmváltozatából származnak):
NEPOMMUCK I have found out all about her. She is a fraud.
HOSTESS A fraud! Oh, no.
NEPOMMUCK Yes, yes. She cannot deceive me. Her name cannot be Doolittle.
HIGGINS Why?
NEPOMMUCK Because Doolittle is an English name. And she is not English.
HOSTESS Oh, nonsense! She speaks English perfectly.
NEPOMMUCK Too perfectly. Can you show me any English woman who speaks English as it should be spoken? Only foreigners who have been taught to speak it speak it well.
HOSTESS Certainly she terrified me by the way she said How d’ye do. I had a schoolmistress who talked like that; and I was mortally afraid of her. But if she is not English what is she?
NEPOMMUCK Hungarian.
ALL THE REST Hungarian!
NEPOMMUCK Hungarian. And of royal blood. I am Hungarian. My blood is royal.
HIGGINS Did you speak to her in Hungarian?
NEPOMMUCK I did. She was very clever. She said „Please speak to me in English: I do not understand French.” French! She pretends not to know the difference between Hungarian and French. Impossible: she knows both.
HIGGINS And the royal blood? How did you find that out?
NEPOMMUCK Instinct, maestro, instinct. Only the Magyar races can produce that air of the divine right, those resolute eyes. She is a princess.
NEPOMUK Mindent kinyomoztam: csaló.
A HÁZIASSZONY Csaló! Csak nem?
NEPOMUK Igenis, az. Engem nem szed rá. Kizárt dolog, hogy Doolittle-nek hívják!
HIGGINS Miért?
NEPOMUK Mert Doolittle angol név. Ez a lány pedig nem angol.
A HÁZIASSZONY Az lehetetlen! Tökéletes az angol kiejtése.
NEPOMUK Túlságosan is tökéletes. Tud mutatni, asszonyom, egyetlen született angolt, aki tökéletesen beszél angolul?! Csak külföldiek beszélnek hibátlanul, akiket megtanítottak rá.
A HÁZIASSZONY Igen, valósággal megrémített, ahogy azt mondta: nagyon örvendek. Volt valamikor egy tanárnőm, az beszélt így – halálosan féltem tőle. De hát ha nem angol, akkor miféle?
NEPOMUK Magyar.
MIND Magyar!
NEPOMUK Magyar! Királyi vér. Én is magyar vagyok. Szintén királyi vérből.
HIGGINS Megszólította magyarul?
NEPOMUK Meg. De nagyon okosan viselkedett. Azt felelte: „Kérem, beszéljen angolul; franciául nem tudok.” Franciául! El akarja velem hitetni, hogy nem tudja megkülönböztetni a magyart a franciától! Szemfényvesztés! Nagyon jól érti mind a kettőt.
HIGGINS És hogy királyi vér? Hogy jött erre rá?
NEPOMUK Az ösztön, maestro, az ösztön! Egyedül a szkíta fajok sajátja ez az isteni méltóság, ez a fennkölt tekintet. Valódi hercegnő!
Persze Shaw negatív magyarképe feltehetően nem beható ismeretekre, inkább a kor Angliájában elterjedt sztereotípiákra épül. Azok, akik Shaw szájába adták a magyar nyelvről áradozó sorokat, éppen azt igazolják, hogy sajnos ez a sztereotípia nem alaptalan.