nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
10 görög legenda 8.
Hittek-e a feltámadásban az ókori görögök?

Miről szóltak az eleusziszi misztériumok? – Erről kevés pontosat lehet tudni, ugyanis a beavatottakat szigorú titoktartás kötötte.

nyest.hu | 2014. szeptember 9.
|  

Az ókori görögök kultúrájával és történelmével kapcsolatosan számos közismert történet él a fejünkben. Ezeknek egy részét már gyerekkorunkban halljuk, és bár a középiskolában néhány legendáról megtanuljuk, hogy nem egészen úgy igaz, ahogy az elterjedt, mégis probléma nélkül hivatkozunk a trójai falóra vagy éppen Homéroszra. Pedig az ő létezésük nem is olyan egyértelmű... Sorozatunkban tíz legendás görög történetet, tíz görög legendát mutatunk be a BBC összeállítása alapján. Az első részben a trójai falóról volt szó, aztán arról, hogy létezett-e valójában Homérosz. Foglalkoztunk azzal is, hogy valóban Palamédész találta-e ki a görög ábécét; és hogy Pitagorasz bizonyította-e be Pitagorasz tételét. Volt szó arról is, hogy miért kezdtek el a görögök pénzt használni, és hogy mennyire voltak spártaiak a spártaiak. Legutóbb az ókori görög színjátszás eredetéről írtunk, most lássuk, mi tudható az eleusziszi misztériumokról!

Az eleusziszi misztériumoknak a lényegéhez tartozott, hogy titkosak voltak. Éppen ezért igen kevés adat maradt fönn velük kapcsolatosan. A régészeti emlékek egy része sírokból előkerült vékony aranylapokból áll. Ezeken titkos kulcsszavak szerepelnek, amelyek valószínűleg arra szolgáltak, hogy a halottat emlékeztessék azokra a kulcsszavakra, amelyek segítségével a lélek az alvilágban újjá éledhet.

A misztériumok Démétér és Perszephoné istennőkhöz kötődtek. A mitológiai történet szerint Perszephonét (Démétérnek a mezőgazdaság és a termékenység istennőjének a lányát) virágszedés közben elrabolja Hádész, az alvilág istene. Démétér kilenc napon át keresi lányát, de hiába. Amikor megtudja, hogy a lány elrablása mögött Zeusz áll, elhatározza, hogy nem megy vissza az Olümposzra, az istenek lakhelyére, hanem az eleusziszi Szűz-forrásnál telepszik le. Keleosz király arra kéri, legyen fiának, Démophonnak a dajkája. Az istennő halhatatlanná akarja tenni a fiút, de ebben megakadályozzák. Erre visszavonul, és nagy szárazságot bocsát a földre. Hádész így megenyhül, és Perszephonét évenként 8 hónapra visszaengedi az anyjához, négy hónapig azonban minden évben az alvilágban kell élnie férjével, Hádésszal. A kiengesztelt Démétér így tért vissza az Olümposzra, de előbb még megtanította az embereket az eleusziszi misztériumokra és szertartásokra.

Az eleusziszi misztériumok ábrázolása
Az eleusziszi misztériumok ábrázolása
(Forrás: Wikimedia Commons / GNU-FDL 1.2)

A misztériumokon csak olyanok vehettek részt, akik be voltak avatva; beavatottá azonban nem mindenki válhatott (pl. a rabszolgák és a gyilkosok nem vehettek részt benne). Az eleusziszi misztériumoknak saját papsága volt; a beavatási szertartás két lépésben történt. Az úgynevezett kis misztériumok tavasszal zajlottak; ennek keretében a jelöltek egy müsztagogosz (beavató) segítségével böjtöltek, megtisztulási szertartásokon vettek részt, áldozatokat mutattak be, és előadták a mítosz bizonyos jeleneteit. Akik ezen részt vettek, beavatottá váltak és már – korlátozottan ugyan, de – részt vehetettek az őszi nagy misztériumokban. Teljes beavatottságot azonban csak a következő év őszén nyertek, ekkor váltak „szemlélőkké” (epoptai). Az első, tavaszi beavatást nem védte szigorú titoktartás, úgyhogy ez művészeti ábrázolásokon is fönnmaradt.

A nagy misztérium ősszel 9 napon át tartott – meghatározott forgatókönyv szerint. Csúcspontját „egy némán learatott kalász” jelképezte; ebben a beavatottak megláthatták Perszephonét, az alvilág istennőjét, és annak fölemelkedését („föltámadását”) az alvilágból. Aki ezt a titkot láthatta, az a „boldog emberek” között élhetett a világban, akit azonban nem avattak be, az „komor sötétségben hal meg” – szól a homéroszi Démétér-himnusz.

Forrás

How many Greek legends were really true?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X