nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
10 görög legenda 7.
Honnan ered a görög színház?

Ha a Dionüszosz-kultuszból ered a görög tragédia, akkor miért nem szerepel egyetlen fennmaradt drámában sem az isten?

nyest.hu | 2014. szeptember 4.
|  

Az ókori görögök kultúrájával és történelmével kapcsolatosan számos közismert történet él a fejünkben. Ezeknek egy részét már gyerekkorunkban halljuk, és bár a középiskolában néhány legendáról megtanuljuk, hogy nem egészen úgy igaz, ahogy az elterjedt, mégis probléma nélkül hivatkozunk a trójai falóra vagy éppen Homéroszra. Pedig az ő létezésük nem is olyan egyértelmű... Sorozatunkban tíz legendás görög történetet, tíz görög legendát mutatunk be a BBC összeállítása alapján. Az első részben a trójai falóról volt szó, aztán arról, hogy létezett-e valójában Homérosz. Foglalkoztunk azzal is, hogy valóban Palamédész találta-e ki a görög ábécét; és hogy Pitagorasz bizonyította-e be Pitagorasz tételét. Kitértünk arra is, hogy miért kezdtek el a görögök pénzt használni, és hogy mennyire voltak szigorúak a spártaiak. Most lássuk, mennyire voltak spártaiak a spártaiak!

Az ókori görög színház eredetéről sokat tudunk. Az időszámításunk előtti 5. századi Athénban Dionüszosz, a bor és a mámor istene tiszteletére tartott többnapos ünnepeken adták elő a tragédiákat és a komédiákat. Az azonban, hogy ez a szokás pontosan hogyan is alakulhatott ki, és pontosan hogyan is kapcsolódott Dionüszosz kultuszához, már korántsem annyira egyértelmű.

Dionüszosz színházának fennmaradt darabjai
Dionüszosz színházának fennmaradt darabjai
(Forrás: Wikimedia Commons / sailko / GNU-FDL 1.2)

A dráma alapja a kardal, amelyet a szatüroszokból álló kar énekelt. A karból kivált, és kitüntetett szereplővé vált a karvezető – így alakult ki a dialógus a kar és a karvezető között. A hagyomány szerint az első színész Theszpisz volt, aki egy szekéren állva eljátszotta, dramatizálta a kar által előadott cselekményt. Arisztotelész szerint a tragédia eredete a dithürambosz, azaz a Dionüszosz tiszteletére énekelt és táncolt rituális kardal, a komédia viszont inkább az aktuális élet szereplőinek kicsúfolásából alakult ki.

Egyetlen aprócska probléma: a legkorábbi fönnmaradt tragédia – Aiszkhülosz Perzsák című darabja i. e. 472-ből – egyáltalán nem kapcsolódik Dionüszoszhoz, ahogyan a többi ismert görög tragédia sem.

Forrás

How many Greek legends were really true?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 LvT 2014. szeptember 5. 09:50

Valóban furcsák ezek a göröglegenda-cáfolatok, mert annyira nyúlfarknyiak, hogy nemhogy az nem derül ki, mire akarnak kifutni, hanem még cáfolni sem cáfolnak sokszor.

A szövegben elrejtve szerepel, de talán a megértés érdekében nem árt kiemelni, hogy a cikk Arisztotelésznek a Poétika c. művében megfogalmazott állítást akarja „cáfolni”, miszerint a tragédia a dithüramboszból fejlődött ki, úgy hogy a kórusvezetők egyre kiterjedtebb bevezető improvizációi fokozatosan szétfeszítették az eredeti műfaji kereteket. Míg a komédia hasonlóan fejlődött volna ki a fallikus dalokból.

www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Pe...56%3Asection%3D1449a

www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Pe...55%3Asection%3D1449a

Az, hogy Aiszkhülosszal induló fejlett attikai tragédiák nem Dionüszosz-játékok, az ezt a felvetést egyáltalán nem cáfolja Arisztotelész felvetését. Ugyanis a korai színpadi irodalom nem maradt fent, és Arisztotelész éppen azt írja le, hogy a tragédia már nem dithürambosz. (Az átmeneti állapotot Bakkhülidész fennmaradt drámai műveihez hasonlónak vélik: ő nem követte az aiszkhüloszi újításokat.)

A tragédiának az a jellegzetessége, hogy a szereplők helyi (leginkább attikai) nyelvjárásban beszélnek, de a kórus dór dialektusban. Ez Arisztotelészt látszik támogatni, ugyanis a dithürambosz nyelve is a dór: Pindarosz aiol területről származott, mégis dór nyelvjárásban írta kardalait. Viszont Pindarosz korára a dithürambosz-költészet központja már Athén, és a kardalok már nemcsak Dionüszosz tiszteletére íródnak. Tehát az aiszkhüloszi tragédiának már nem az eredeti Dionüszosz-dalok voltak az előzményei.

Tehát a dór Dionüszosz-ünnepeket átvevő más (elsősorban attikai) közösség, a kereteket (a „franchise”-t) megtartotta, de abban szereplő eseményeket átértelmezte a helyi istenek, szokások és kultúra szerint.

Az eredeti árnyalt Arisztotelész-állítást így nem cáfolja a cikk, annak binárissá redukált változatát talán igen. De azt meg minek így…

1 balka 2014. szeptember 4. 14:48

Egyetlen aprócska probléma, hogy Euripidész: Bakkhánsnőkjében bizony feltűnik Dionüszosz, annyira, hogy ő az egyetlen isten, aki bármelyik, ma ismert görög drámában feltűnik (és a dráma címéből következően, erőteljesen kapcsolódik is hozzá a darab).

Információ
X