Az ókori görögök kultúrájával és történelmével kapcsolatosan számos közismert történet él a fejünkben. Ezeknek egy részét már gyerekkorunkban halljuk, és bár a középiskolában néhány legendáról megtanuljuk, hogy nem egészen úgy igaz, ahogy az elterjedt, mégis probléma nélkül hivatkozunk a trójai falóra vagy éppen Homéroszra. Pedig az ő létezésük nem is olyan egyértelmű... Sorozatunkban tíz legendás görög történetet, tíz görög legendát mutatunk be a BBC összeállítása alapján. Az első részben a trójai falóról volt szó, aztán arról, hogy létezett-e valójában Homérosz. Foglalkoztunk azzal is, hogy valóban Palamédész találta-e ki a görög ábécét; legutóbb pedig Pitagorasz tételéről volt szó. Most pedig lássuk, miért kezdtek el a görögök pénzt használni!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hagyományosan úgy tekintik, hogy a görög gyarmatosítás egyik gazdasági következménye volt a pénz megjelenése. Az első görög pénzérméket a lüdök bocsátották ki az időszámításunk előtti 7. században. Aztán a pénzhasználat a föníciaiak révén elterjed a Földközi-tenger medencéjében. Fölmerül azonban a kérdés, hogy miért vált szükségessé a pénz használata éppen ekkor, amikor már körülbelül ezer éves hagyománya volt a kereskedelemnek.

Lüdiai pénzérme
(Forrás: Wikimedia Commons / GNU-FDL 1.2)

A klasszikafilológus Richard Seaford például amellett érvel, hogy a pénzhasználat mélyen a „görög lélekben” gyökerezik. A kialakulásához egyrészt szükség volt a látszólagos érték és a valódi érték filozófiai megkülönböztetésére. A görögök ugyanakkor azt is fölismerték, hogy a pénz politikai eszköz is: a városállamnak kellett megszabnia és garantálnia a pénz értékét. A görög városállamok közül – Athénnal az élen – a legtöbb áttért a pénzgazdálkodásra, Spárta azonban gyanúval tekintett a pénzre, és nem vezette be a használatát.

Forrás

How many Greek legends were really true?