nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • szigetva: @mederi: Abszolút tények nyilván nincsenek. A te hozzászólásaidra azonban a „jelen tudásun...
    2023. 02. 02, 10:55  Urál‒Altaj
  • mederi: @szigetva: Szerintem ilyen típusú vizsgálatoknál abszolút tényekről nyilván nem lehet szó,...
    2023. 02. 02, 08:31  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Csak ez lehetetlen, ha valaki a tényeknek nincs birokában.
    2023. 02. 01, 11:49  Urál‒Altaj
  • mederi: @szigetva: Külön külön a tudományágak gondolom kevésbé hatékonyak, mint ha összeegyeztetve...
    2023. 02. 01, 11:42  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: A Pángea 175 mó éve bomlott fel. De tök mindegy, nem hogy 60 mó évre nem látunk v...
    2023. 01. 31, 09:33  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
10 görög legenda 2.
Létezett-e egyáltalán Homérosz?

Ókori görög legendákat tárgyaló sorozatunkban most a homéroszi kérdést vizsgáljuk meg.

nyest.hu | 2014. augusztus 25.
|  

Az ókori görögök kultúrájával és történelmével kapcsolatosan számos közismert történet él a fejünkben. Ezeknek egy részét már gyerekkorunkban halljuk, és bár a középiskolában néhány legendáról megtanuljuk, hogy nem egészen úgy igaz, ahogy az elterjedt, mégis probléma nélkül hivatkozunk a trójai falóra vagy éppen Homéroszra. Pedig az ő létezésük nem is olyan egyértelmű... Sorozatunkban tíz legendás görög történetet, tíz görög legendát mutatunk be a BBC összeállítása alapján. Az első részben a trójai falóról volt szó, most pedig következzék első megéneklője, Homérosz.

Homérosz névvel illetjük az egyik legnagyobb és legismertebb ókori görög költőt, énekmondót. A két nagy ógörög eposzt, az Íliászt és az Odüsszeiát is neki tulajdonítjuk, a könyvtári katalógusban a H betűnél keressük... Az azonban korántsem egyértelmű, hogy ki volt ő, egyáltalán létezett-e ilyen nevű személy. A költő körüli homályokat szokás a homéroszi kérdésnek is nevezni.

Azoknak az eposzi szövegeknek a tartalma, amelyeket ma Íliász és Odüsszeia címen ismerünk, és az időszámításunk előtti 8. században keletkezhettek, minden bizonnyal az orális hagyomány részét képezték. Nem lejegyzett, írásos, hanem szóbeli formában terjedtek évszázadokon át ezek a történetek. A hősi költeményeket énekmondók, úgynevezett rapszódoszok énekelték. Homérosz, ha egyáltalán létezett, rapszódosz lehetett.

Homérosz, a vak énekmondó – egy hellenisztikus portré római másolata
Homérosz, a vak énekmondó – egy hellenisztikus portré római másolata
(Forrás: Wikimedia Commons)

Nem tudunk azonban semmi biztosat kilétéről, így vele és a neki tulajdonított szövegekkel kapcsolatosan sok kérdés él a mai napig. Nem tudjuk biztosan, hogy létezett-e egyáltalán Homérosz nevű énekmondó. Ha létezett, a tudósok szerint akkor sem valószínű, hogy mindkét eposzt ő írta, a két szöveg között ugyanis nagyon sok szemléletbeli különbség figyelhető meg. Ha Homérosz valós személy volt, az irodalomtörténeti tankönyvek állítása szerint valószínű, hogy az ő műve az Odüsszeia; az Íliászt más írhatta.

Forrás

How many Greek legends were really true?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 Krizsa 2014. augusztus 26. 05:13

Nemcsak Homérosz a létezés-vagy-kitalálás kérdése, hanem az egész „latin-világ” is. Persze, hogy voltak rómaiak, de miből mennyi igaz, és mit firkáltak erről csak a R. birodalom bukása utáni évszázadokban a kolostorokban – a mai napig:-). (A Jézus sztorit a beleértve.)

1. Kik voltak a „rómaiak”? A farkas szoptatta ikrek... és azóta se tudjuk? Játszd ám az eszedet. Mivel csak azok mászkáltak folyton le-föl, már akkor is kelták voltak. 2. Nem is az irodalmi latin volt ám a nyelvük, hanem a „közlatin”. És a „köznyelvnek” hol vannak dokumentumai? 3. Annyi tény, hogy a rómaiak ezrével megfeszítettek rabszolgákat és ellenállókat, szétverték a fejét a keresztény kisbabáknak is a falon – volt köztük egy Jézus is? Vagy utólag költötték ezt a személyt és a rávarrt sztorikat... ?

4. Később pont a rómaiaknak tetszett meg (vagy ők is találták ki) ezt a minden borzalomba belenyugvó alázatos vallást, aminél zsarnoktűrőbbet kitalálni se lehet.

*

A kommunizmusban a TUDOMÁNYOS élet szabadabb volt, mint ma. Mindenhez hozzá kellett tenni elő- és utószóban a primkó maszlagot és akkor lehetett kutatni, megírni és kiadni. A hivatalos ideológia pedig soha nem vált komollyá, mindvégig gúnyolódtunk rajta. Csak magunk között? Ez részben igaz. Jó, engem is kiközösítettek, mint kisburzsuj leszármazottat. DE: ez csak az ingyenes tanulmányaim befejezése után derült ki! Addig nem volt hátrányom, sőt (bár az is igaz, hogy a tanáraim végig beírták az osztálykönyvbe, hogy – F – (fizikai származású) vagyok. Ennyi elég volt:-). Már ez is mutatja, hogy a társadalom mennyire nem vette komolyan a komm. ideológiát. Persze, igaz is volt, mert 1950-től már fizikai dolgozó volt az apám – mi más lehetett? Csakhogy tanárként „feltehetően nem tudom szocialista szellemben nevelni...” Ezért mindig csak helyettesítő állásokat kaptam, vagy hatot egymásután. Anyátokat... Végülis senki nem kötelez arra, hogy tanár maradjak. Úgyis kutató akartam lenni. Nem nyafogunk, szakmát változtatunk. Az egyetem újra felvett. Ahová csak akartam: vegyésznek. Újra ingyen – persze most már 3 gyerekkel és munka mellett. Akkor meg beleütköztem a másik komm. baromságba, túl sok bejegyzés volt már a munkakönyvemben: „az elvtársnő nem szeret dolgozni?” Na, belőletek most lett elég: otthagytam a bótot.

Egyszóval: a tud. élet, a gondolkozás szabadsága még a kommunizmusban is sokkal jobb volt, mint MA. Mi is van azzal a római korral? Jézussal? Homérosszal még mertek ujjat húzni:-). A nevemet meg nem meritek kiírni a hozzászólók listájára. „Keresztény Európa”... egy vicc.

4 blogen 2014. augusztus 25. 22:53

Homéroszok minden nagy civilizációban léteznek egy történelmi korszakban. De személyükben gyakran teljesen jelentéktelenek. Megjelenésük arra a korszakra tehető, amikor kialakulnak a nemesi udvartartások és azok az uralkodói körökből leszivárgó kulturális igényei között a költészet is terítékre kerül. Lényegében a világi epikus költészet első jelentékenyebb megnyilvánulásai ezek, amikor a korábbi, még a nemesség eredettörténetéhez tartozó eposzokat végső formába öntik ezeknek a nemesi udvaroknak a költői. Vogelweide és társai a Nibelung éneket a nyugatiak között, Homérosz és társai az Iliászt az antik európai világban, ismeretlen orosz szerző(k) az Igor éneket a XVI. században és vele párhuzamosan Tinódi a végvári harcok elbeszéléseit nálunk.

Ezek az énekek minden esetben a nemesség mint rend legitimációjának a részei, egyszerre hangsúlyozzák a származása ősiségét, dicsőségét és hősi életvitelét. Mindezt egy olyan korban, amikor már látszanak a változás körvonalai, amelyek csökkentenék a nemesség szerepét a jövőben. Akár más osztályok csatlakozása a harcolók közösségeihez (közrendűek Hellászban, jobbágy/hajdúk Magyarországon), akár a nemesi osztály hősi életmódjának a békés gazdálkodás keretei közti hanyatlása mint nyugat Európában történt a középkor folyamán. Ezeknek a nagy hősi énekeknek egy kicsit nosztalgikus bizonygatás jellege is van ezért. Ha ez az igény nem lenne, akkor meg sem születnének, de már maga az udvar, ahol éneklik őket a változás legjellemzőbb bizonyítéka. Az énekek hőseinek nem volt ilyen udvaruk, ők még a gyilkolással, fosztással és égetéssel múlatták rövid idejüket és igyekeztek túlélni vetélytársaikat. A tény, hogy az erődített telephelyeken már kultúrának is helyet és időt tud szorítani a harcoló osztály mutatja, hogy a világ megváltozott és az ő osztályuknak újra kell definiálnia a viszonyait a közegéhez.

Ezek az énekek egyszerre részei és következményei ennek. Afféle nagy védőbeszédei egy társadalmi osztálynak. Ellentétben majd a kései feudalizmus vagy ötszáz év múlva nyaktiló alá küldött menthetetlen gazembereivel, ekkor még hatásos ez a védőbeszéd, mert az osztály pozitív tulajdonságai, a hősi életre, a becsület sajátos, de létező gyakorlatára való hajlamuk is létezik még. Ez teszi lehetővé és követeli meg ezeknek a költeményeknek a jó minőségét, ami a fennmaradásuk garanciája lesz. Véresek és brutálisak gyakran, de életszerűek és hőseiknek emberi léptékben vannak jó és rossz tulajdonságai ellentétben a későbbi színjátékok karikatúráival (nemrég volt is valahol egy elemzés a shakespearei drámák irracionális szociális viszonyairól szemben az eposzok reálisabb emberi kapcsolataival).

3 Krizsa 2014. augusztus 25. 18:15

Magyarország a "keresztény Európa" része. Már hogy vizsgálna az MTA (Nyest) olyasmit, ami nem érdeke? Magyarország népességének legalább a fele semmilyen értelemben nem vallásos. (Izraelnek hasonlóképpen.) Érdekel valakit, hogy a fele népességet az ilyesmi azért érdekelné? Már csak azért is ugye ... sok mindenért.

2 Grant kapitány 2014. augusztus 25. 18:05

Várom, mikor vizsgálja meg a nyest tudományos alapossággal a "Létezett-e Jézus" kérdést (ókori legendát?)

infidels.org/library/modern/richard_carrier/jesuspuzzle.html

1 MolnarErik 2014. augusztus 25. 16:19

És lesz ebben a sorozatban olyan is, h nem az lesz válasz, h "Hááát, teccik tudni ez 1 olyan dolog, h a rosseb sem tudja megmondani."?

Információ
X