nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Láthatatlan Székelyföld
Mire jó az autonómia?

Egy-egy terület annál jobban képes érvényesíteni a maga érdekeit, annál jobban jár, minél nagyobb autonómiát élvez.

MTI | 2012. december 6.
|  

Zászlóshajók vagy kalózhajók? címmel tartott műhelybeszélgetést a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája (HUNINEU) kedden az autonóm régiókról és az európai polgári kezdeményezés intézményéről.  A műhely-beszélgetés első részében a Dániához tartozó Feröer-szigetek, a Nagy-Britannia részét képező Skócia és Wales, a finnországi Åland, a spanyol Baszkföld és Katalónia képviselői ismertették, milyen fokú önkormányzatot élveznek ezek a területek, és arra a következtetésre jutottak, hogy egy-egy terület annál jobban képes érvényesíteni a maga érdekeit, annál jobban jár, minél nagyobb autonómiát élvez. Ennek a számításnak az értelme megkérdőjelezhető, hiszen Szerbia vagy Románia bruttó nemzeti terméke eleve jóval alatta van az uniós átlagnak, míg például Ausztriáé, Dániáé vagy Finnországé fölötte. (A szerk.)A beszélgetésen az is kiderült, hogy míg a szerbiai Vajdaság és a Romániában adminisztratív szempontból nem is létező Székelyföld bruttó nemzeti terméke alig 15 százaléka az uniós átlagnak, addig Katalónia, Skócia, Baszkföld, Dél-Tirol, a Feröer-szigetek és a svédajkú, de Finnországhoz tartozó Åland (Ahvenanmaa) GDP-je meghaladja az uniós átlagot.

A beszélgetés második részében a Vajdaság, Dél-Tirol és Székelyföld képviselője ismertette térsége helyzetét. A Vajdaság brüsszeli képviseleti irodájának igazgatója, Predrag Novikov rámutatott, hogy a Vajdaság a bevételek nagyjából egyharmadát adja a Szerbia költségvetésén belül, de a kiadásoknak kevesebb, mint hét százalékához jut hozzá. Novikov kifejtette, hogy jelenleg 40 ezerrel kevesebb magyar él a Vajdaságban, mint 10 évvel ezelőtt, és hogy a tartomány érdeke Szerbia minél gyorsabb uniós integrációja gazdasági és politikai értelemben egyaránt.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kifejtette, hogy a magyar többségű Székelyföld autonómiájának van történelmi előzménye, a terület második világháború utáni években is autonóm volt, de a kommunizmus idején brutális asszimiláció zajlott, Nicolae Ceauşescu rendszere pedig az egész román államigazgatást átalakította, hogy a magyar autonóm térséget szétverje. AZ SZNT célja, hogy kiharcolja a terület autonómiáját – hangoztatta Izsák, aki arról is beszélt, hogy az unióban a lisszaboni szerződés által létrehozott uniós civil kezdeményezés eszközével is élni akarnak. Ennek előkészítése most folyik, ha az Európai Bizottság jóváhagyja a kezdeményezést, akkor 12 hónapjuk lesz, hogy összegyűjtsenek 7 uniós tagországból legalább egymillió aláírást. Izsák az MTI-nek azt is elmondta, a bizottság csak olyan kezdeményezéseket fogad el, amelyek a joghatóságába tartoznak, ezért polgári kezdeményezésük lényegében arra vonatkozik, hogy a regionális kultúrák fenntarthatóságára és a régiók egyenlőségének előmozdítására is fel lehessen használni kohéziós pénzeket.

„Valójában arra vonatkozik a kezdeményezésünk, hogy milyennek kell lennie az unió kohéziós politikájának azokban az európai régiókban, amelyeket nyelvi, kulturális, nemzeti sajátosságok különböztetnek meg a körülöttük lévő régióktól” – fejtette ki a romániai magyar politikus, aki rámutatott, hogy Székelyföld momentán „láthatatlan” az unió számára, mert a középső romániai régió része, amelynek gazdasági mutatóit felhúzza, hogy az iparosodott Szeben és Brassó is idetartozik, ezért Székelyföld nem jut forrásokhoz, és erre esélye sincs.

A SzNT elnöke elmondta, hogy az RMDSZ javaslatot készített, hogy Székelyföld önállóan is hozzáférhessen uniós forrásokhoz, de a román többség ezt nem támogatta. Izsák Balázs szerint úgy tűnik, a román állam az uniós forrásokat is a homogén nemzetállam megteremtésének szolgálatába állítja. „Ilyen körülmények között kell a Székely Nemzeti Tanácsnak az autonómiáért küzdenie” – jelentette ki Izsák Balázs, de hozzátette, hogy ennek dacára nem tesznek le céljukról. A polgári kezdeményezés mellett újra a román törvényhozás elé terjesztik a székelyföldi autonómiára vonatkozó indítványt.

Becsey Zsolt, a Külügyminisztérium koordinátora, a beszélgetés egyik moderátora úgy vélekedett, hogy Katalónia és Baszkföld példája is azt mutatja, hogy megfelelő regionális identitással és megfelelő önkormányzati struktúrával kreatívabb regionális és régiós gazdaságpolitikát lehet folytatni. Közép-Kelet-Európa számára pedig ennek az a nagyon erős üzenete, hogy a hagyományos identitással rendelkező térségek hatékonyabban tudnak működni, ha megkapják a szükséges autonómiát, hogy ügyeiket maguk intézhessék, ez pedig végső soron az adott országnak is hasznára válik.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X