-
ganajtúrós bukta: Láttam egy másik nagyon jó kifejezést is a bullyingra: peer abuse. Peer abuse = rangtárs a...2024. 10. 15, 11:32 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: A 'gyé' története vagy a szó etimológiája talán segít (cáfolják az elk...2024. 10. 15, 11:00 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 Folytatom.. Ez a feltételezésed az -szt/ d(t) toldalékokkal kapcsolatban: "...2024. 10. 14, 15:13 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Vajdaságból Magyarországra költözők közül sokan kétlaki életet élnek, naponta, hetente ingáznak, nem adták föl vajdasági otthonukat.
A délszláv háború után az elmúlt időszakban a gazdasági célú migráció, illetve a Szerbia és Magyarország közötti akár napi ingázás vált meghatározóvá a Vajdaságban – derült ki a témát vizsgáló hároméves kutatási program eredményeit ismertető hétfői szegedi konferencián. Tátrai Patrik, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének kutatója elmondta, a Swiss National Science Foundation (Svájci Nemzeti Tudományos Alap) által támogatott TRANSMIG (Integrating transnational migrants in transition states) projekt a délszláv háború nyomán meginduló migrációt vizsgálta Vajdaság és Magyarország néhány kiválasztott településén.
A délszláv háborúk idején főként a katonaköteles korú, magyar nemzetiségű férfiak hagyták el szülőföldjüket. Magyarországi letelepedésük azonban sajátos mintázatot mutat: míg más bevándorlók legnagyobb arányban a fővárosban élnek, a Délvidékről érkezettek elsősorban Szegeden települtek le. Az elmúlt húsz évben több mint harmincezren kaptak állampolgárságot vagy élnek tartózkodási engedéllyel jelenleg is Magyarországon. A migránsok száma ennél azonban jóval nagyobb lehet: sokan ugyanis hazatértek vagy továbbmentek harmadik országba – tudatta a kutató.
A háborús időszakban a magasan képzett, komoly tudással rendelkező 25-45 éves férfi lakosság indult el, napjainkban azonban erős a tanulmányi célú migráció, és megjelent a nyugdíjas korosztály is, amelynek tagjai családegyesítési céllal az 1990-es években áttelepült gyermekeiket követik. A kutatási program során készített több mint nyolcvan mélyinterjú alapján nagyon eltérő életutak rajzolódnak ki, általánosságban elmondható azonban, hogy az integráció sikere nagyban függ a képzettségtől – fogalmazott a kutató.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Gábrity Molnár Irén, a szabadkai székhelyű Magyarságkutató Tudományos Társaság vezetője elmondta, az utóbbi időben a gazdasági célú migráció vált meghatározóvá, és sokan kétlaki életet élnek, naponta, hetente ingáznak, nem adták föl vajdasági otthonukat. A migránsok között jelentős arányban vannak a vállalkozók, akik elsősorban a szolgáltatásban, a kereskedelemben vagy a szállítmányozás területén tevékenykednek. Az Újvidéki Egyetem professzora közölte, hogy a kutatás vizsgálta a Vajdaságba a magyarok és az őshonos szerbek helyére betelepülő, Boszniából és Horvátországból érkező migránsok helyzetét is. A háborús övezetből érkező menekültek komoly támogatást kaptak a szerb államtól, a magyarokkal ellentétben azonban nem tartják a kapcsolatot szülőföldjükkel, és csak elvétve gondolnak a hazatérésre. A szakember szerint jelentős eltérés figyelhető meg a tömbben és a szórványban élő magyarság stratégiájában. A szabadkai, magyarkanizsai, zentai lakosok azok, akik akár a napi ingázást is vállalva erős magyarországi kapcsolatokat alakítanak ki. A Dél-Bácskában, Dél-Bánátban élők nehezen hagyják el szülőföldjüket, és ha az akár tízéves munkanélküliség után elindulnak, főként a tömbmagyarság lakta városokban telepednek le.
Gábrity Molnár Irén a közelmúltban napvilágot látott, az elmúlt tíz évben a délvidéki magyarság létszámának 40 ezer fős fogyatkozását mutató szerbiai népszámlálási adatok kapcsán kifejtette, a csökkenés oka főként nem az asszimiláció és a gyermekvállalási kedv további romlása, hanem az elvándorlás.