Néha, ha csődöt mondok egy-egy kifejezés eredetének felderítésekor, szívesen hirdetnék pályázatot az olvasók között: ki tud a leghihetőbb, adatokkal is alátámasztható, valószínűsíthető magyarázattal előállni? Csak persze nagyon nehéz lenne ítélkezni, mert hacsak valaki nem bukkan igazi forrásra, a spekulációk között nehéz sorrendet felállítani. Malvin nevű olvasónk kérdése is ilyen, legszívesebben az olvasókhoz fordulnék, hogy szerintük mi a helyes válasz.

Mi lehet a „még neki áll följebb” szólás-fordulat eredete? Mije áll följebb neki?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Megnéztem régi szólásgyűjteményeket, de mindenütt csak a szólás értelmét magyarázták – ’annak ellenére, hogy ő követett el hibát, pimaszságból mégis visszabeszél, ő maga lép fel támadóan’, ilyesféle magyarázatokat találtam. De az eredetéről – semmit.

Érdekes, hogy a szólásjegyzékek azt sem írják, hogy „eredete ismeretlen”: valahogy úgy érzik, hogy ezen nincs is mit magyarázni. Vajon miért? Lehet, hogy teljesen rossz úton járok, de én úgy érzem, hogy bár én sem találtam olyan régi szöveget, amikor a feljebb áll neki kifejezést „a szó szoros értelmében” használták, a hozzá kapcsolódó asszociációk jól összeférnek a szólásbeli értelmezésével.

Forrás: Wikimedia Commons / Benh LIEU SONG / CC BY-SA 2.0

Ez azért lehet, hogy a támadó szándéknak, vagy legalábbis a magabiztosságnak, a másikkal való bátor szembehelyezkedésnek – már az állatvilágban is – velejárója a felegyenesedés, a testünk kihúzása, kiegyenesítése. Nézzük meg bármelyik állatot, amint egy másikkal azt közli, hogy kész megvívni vele, vagy legalábbis elég magabiztosnak érzi magát a szembehelyezkedéshez: az ilyen állatok mindig nyújtott lábbal, felemelt fejjel és farokkal állnak. Akár innen is származhat a kép.

Forrás: Wikimedia Commons / Brocken Inaglory GNU-FDL 1.2

Ha az emberi viselkedés külső velejárói között keressük a szólás eredetét (bár persze lehet, hogy ez is tévút), akkor is vonatkozhat a testtartásra, bár persze az emberi testtartásban ennyire feltűnő jeleket nem találunk. Viszont az ember használ eszközöket, és azokkal ki tudja emelni azt, amit az állatok a testtartásukkal. Például el tudom képzelni, hogy a hiányzó alany valami fegyver (például dárda vagy kard), aminek a leeresztése a békés szándék jele, ha pedig feljebb tartjuk, az a harcrakészségé.

Forrás: Wikimedia Commons / Mike Baird / CC BY 2.0

Végül, ha az áll szó számos korábbi használatát végigtekintjük, van még egy közöttük egy, aminek esetleg köze lehet a szólás eredetéhez: az állnak volt egy olyan értelmezése is, hogy ’<valamennyibe> kerül’. Ebben az esetben a neki áll feljebb kifejezésnek lehetett olyan értelmezése, hogy ’(alkudozásnál) azt állítja, hogy többe kerül/van neki’.

Forrás: Wikimedia Commons / Michael Palmer / CC BY-SA 4.0

De ezt az eredeztetést csak a rend kedvéért írtam ide, hogy példát mutassak arra, mennyiféle spekuláció lehetséges, ha az ember szabadon engedi a fantáziáját.