Egy magyarul tanuló svéd a nyár közepén egy talpig bőrruhába öltözött motoros futártól kérdezte meg együttérzően: „Meleg?” Baj-e hát, ha egyes szavak többértelműek? Egyáltalán: hogyan alakult ki a hőmérsékletre utaló szónak a szexuális preferenciára utaló jelentése?
Azt persze én sem tudom, hogy miért melegek a melegek, spekulálni sem akarok rajta. De azon, hogy miért hívják őket melegeknek, szívesen elgondolkodom az olvasókkal (és kommentelőkkel) együtt. „Egy blogolvasó” nevű olvasónk tette fel a következő kérdést, a buzi szó eredetével kapcsolatos írásról jutott eszébe:
Mi a helyzet a meleg szóval?
Egy közösség újrapozicionálásában bizonyára hasznos, ha a korábbi, már elkopott vagy lejáratódott, netán szitokszóként használt név helyett egy másikat igyekeznek belopni a köztudatba. (Ilyesmi történik a cigány – roma elnevezésekkel, amiről már Önök is írtak egy bejegyzést.)
Ha jól sejtem, a most szóban forgó közösség a homoszexuális szót túl bonyolultnak, a buzit túl durvának, a homokost meg túl szimplának tartotta. De nyugodtan javítsanak ki, ha tévednék. Pár évtizede kezdték emiatt elterjeszteni a meleg szót, ami már alapból is pozitív kisugárzású (főképp a hideg – meleg szópárban érezni). Ha jól tudom, ennek ihletője az angol gay szó volt.
Kezdjük a végén. Az angol gay szó nemigen lehetett „ihletője” a magyar meleg szónak, legalábbis abban az értelemben nem, hogy nem annak tükörfordítása, hiszen a gay régebbi jelentése ’vidám’, nem pedig ’meleg’. Legfeljebb párhuzamot észlelhetünk a kettő között, amennyiben egy melegekre használt tolvajnyelvi (argó-) vagy szleng-, majd a köznyelvben kollokviális (társalgási) szó teljesen semleges kifejezéssé vált. (Mind a meleg, mind a gay argó- vagy szleng-kifejezésként indult, és mindkettőt gyakran használták pejoratív, rosszalló értelemben.) Egyébként a francia eredetű angol gay kezdettől (a 14. századtól) nemcsak azt jelentette, hogy ’vidám’, hanem azt is, hogy ’túlfűtött, parázna, csélcsap’. Tartok tőle (erről bővebben alább), hogy ebből az utóbbi, pejoratív értelméből származik a ’meleg’ jelentése, de biztosat nem lehet erről tudni. A gay ’meleg’ az 1940-es évektől kezdve van dokumentálva.
Annyi bizonyos, hogy jelenleg a meleg elnevezést fogadják a legszívesebben a melegek, ahogy angolul is a gay szót. A meleg közösség nem szereti a buzi szót (ahogy az angol melegek például a queer szót), mert pejoratív. De persze ismerjük azt a jelenséget, hogy egymás közt, ahol ez nem érezhető sértőnek, használják ezt is, csak kívülállóktól nem fogadják szívesen. A homoszexuális szót (és hasonlóképpen angolul a homosexual szót) nem szeretik a melegek, de nem azért, mert „bonyolult”, ahogy olvasónk írja, hanem azért, mert orvosi kifejezés: abból az időből származik, amikor az azonos nemhez való vonzódást még egyfajta (lelki vagy testi) betegségnek képzelték, és a melegek számára a szó ezt a szemléletet idézi fel. Végül nem tudhatjuk, hogy a homokos miért nem vált olyan általánossá, mint a meleg, de bizonyára nem azért, mert „túl szimpla”. Ez a szó egyszerűen elavult, de amíg használták, meleg ismerőseim majdnem olyan pejoratívnak érezték, mint a buzi szót. Hogy miért a meleg, nem pedig a homokos szabadult meg ettől a rosszalló felhangtól, azt nem tudom, és nem hiszem, hogy valaki is tudná.
Nagyon félrevezetően fogalmaz olvasónk, amikor azt írja, hogy „pár évtizede kezdték emiatt elterjeszteni a meleg szót”, hiszen a meleg szónak ez a használata igen régi, bár csak az 1970-es években terjedt el szélesebb körben. (Egy meleg ismerősöm pl. 1984 körül hallotta először, éppen egy melegbárban, semlegesen: Meleg gyerek az is – mondták valakire.) Annyiban igaza van, hogy néhány évtizede kezdett kialakulni a köznyelvi semleges használata, és az is lehet, hogy ebben volt némi része a meleg közösségnek, akik például a saját szervezeteik nevében ezt a szót kezdték használni. (A rendszerváltás után, amikor egyáltalán alakíthattak ilyen szervezeteket. Nem akadálytalanul, mert éppen a meleg szó használata miatt is próbálták meghiúsítani a bejegyzésüket, de ez nem tartozik szorosan ide.) Viszont maga a meleg szó 1908 óta írásban is dokumentáltan jelent ’homoszexuálist’, méghozzá elsősorban ’leszbikus’-t. Az 1960-as években szerkesztett hétkötetes értelmező szótár, A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz.) is úgy tudja még, hogy a meleg elsősorban nőre utal. Férfiakra tehát eleinte csak ritkán alkalmazták, de azt nem mondhatjuk, hogy vadonatúj használatról van szó.
Ami magának a szónak (pontosabban ilyen használatának) a történetét illeti, általános nézet, hogy német mintára kezdték el használni. A németben a warm ’meleg’ szót is használták ’homoszexuális’ értelemben, legalábbis az 1930-as évek berlini köznyelvében előfordult ilyen (valószínűleg a warmer Bruder ’homoszexuális férfi, szó szerint: meleg testvér’ egyszerűsödéséből). Elvileg elképzelhető, hogy a magyar meleg a warm tükörfordítása, de én kételkedem ebben. A magyarban ugyanis a német hatások nagyon gyakran bécsi vagy általában osztrák eredetűek, kevésbé valószínű, hogy a berlini nyelvváltozat hatást gyakorolt volna a magyarra, hacsak nem valami nagy véletlen révén. Ezért valószínűbbnek tartom, hogy a némethez (vagy az angolhoz) hasonló jelentésváltozások a magyarban is végbementek, nem pedig tükörfordítás történt.
A német hatások másik gyakori forrása az ún. rotwelsch, vagyis a német tolvajnyelv. Például nagyon sok romani jövevényszó, így a csávó és a csaj is, a német tolvajnyelvből került a magyarba, amit az bizonyít, hogy ezek a romaninak nem a magyarországi, hanem a német (szinti) nyelvjárási alakjai. (Ezek a szavak a magyarországi oláhcigány nyelvváltozatokban nem cs, hanem s hanggal kezdődnek: šavò [savó] és šej [sej].) Csakhogy a rotwelsch-ben a melegeket nem hívták warm-nak, csak schwul-nak.
A német eredet mellett szól, hogy előfordul más, szintén német hatás alatt álló nyelvekben is. A csehben a teplý ’meleg (magas hőfokú)’ melléknévből képezték a teplouš ’homoszexuális férfi’ szót, maga a teplý azonban nem használatos ilyen jelentésben. (A szerk.)
Ez a tolvajnyelvi schwul szó szelidült meg a németben, ugyanúgy, mint a magyarban a meleg: ez is szleng-kifejezés lett, majd a német köznyelvben előbb kollokviális, majd semleges. Történetileg ennek a szónak is van köze a hőmérséklethez (de ennek aligha lehetett hatása a magyar meleg jelentésváltozására). Ugyanis az alnémet schwul ’forró’ szóból származik, amelyből a standard német schwül ’fülledt’ szava is.
De mik is ezek a furcsa jelentésváltozások? Mi köze a hőmérsékletnek a szexuális orientációhoz? Az nyilvánvaló, hogy a szexualitáshoz van köze, hiszen a túlfűtött, forró és hasonló mellékneveket gyakran használják erotikus értelemben, ahogy a hideg, jég(csap) stb. szavak használatosak az erotikus töltés hiányára. (Az angol gay szónak például, aminek a hőmérséklethez semmi köze, egyik jelentése eleve az volt, hogy ’szexuálisan túlfűtött’.) De miért lennének a melegek túlfűtöttebbek, mint a heteroszexuálisak? Ennek semmiféle valóságbeli alapja nincs. A német Wikipédia nyomán megkockáztatom, hogy itt olyan metonímiáról van szó, amelynek az az alapja, hogy a szóbanforgó emberek a saját nemük képviselőivel szemben nem olyan tartózkodóak, nem hidegek, mint a heteroszexuálisak. Ezt a speciális viselkedésmintát terjeszti ki a metonímia (ezen belül tōtum prō parte, a rész helyett az egész) a személy egész viselkedésére, amikor rámondjuk, hogy úgy általában túlfűtött.
Túlfűtött (Forrás: Wikimedia Commons)
Olvasónknak van még néhány kérdése, amelyekre eddig nem tértem ki:
Voltak egyáltalán tiltakozások, hogy ne a meleg szó legyen a köznyelvi, egyszerű és semleges megnevezés a homoszexuálisokra?
Bónusz kérdés: Lehet-e úgy folytatni a gondolatmenetet, hogyha a homoszexuálisok melegek, akkor a többiek hidegek? (Azaz rájuk egy negatív jelző vonatkozna?)
Mint nyelvészeket szeretném megkérdezni, szigorúan nyelvhasználati szempontból: arról mi a véleményük, hogy egy szinte már marketingtrükknek tekinthető csavarral így kétértelművé tettek egy addig egyértelműnek számító magyar szót? (Manapság talán már nem is lehet olyan mondatot mondani a meleg szóval, amit ne lehetne kétféleképpen érteni.) Fel lehet ezt egyáltalán nyelvtani problémaként vetni, anélkül, hogy valaki magára vonná a homofóbia vádját?
Nem tudok arról, hogy bárki berzenkedett volna az ellen, hogy a meleg akár hivatalosan is használatos legyen a melegek megjelölésére. Senkit nem zavar, hogy egy-egy szó többértelmű, ezért az sem, hogy egy újabb többértelmű szó keletkezik a nyelvben (persze, mint fent írtam, a meleg már nagyon régóta kétértelmű volt). Rengeteg többértelmű szó van, és észre sem vesszük őket, mert a kimondás környezete, a kontextus a legtöbb esetben egyértelművé teszi, hogy melyik használatról van szó. Ezért nem értek egyet azzal, hogy ne lehetne olyan mondatot mondani a meleg szóval, ami ne lenne félreérthető. (Mikor szoktunk emberek hőmérsékletéről beszélni, amikor nem a láz, hőmérséklet szavakat használjuk?) A következő félreértést is csak az okozta, hogy a kérdező nem tudott jól magyarul: egy magyarul tanuló svéd a nyár közepén egy talpig bőrruhába öltözött motoros futártól kérdezte meg együttérzően: Meleg?
A bőrruházat sem annyira meleg, ha gondoskodunk a megfelelő szellőzésről (Forrás: Wikimedia Commons / dbking / CC BY 2.0)
Ami a hideg szót illeti: a meleg nyilvánvalóan konvencionális, nem pedig alkalmi metonímia, amit az is mutat, hogy a magyar beszélők számára (így olvasónk számára és nekem is) nehézséget okoz a megfejtése, nem világos, hogyan alakult ki. Ha pedig ez így van, ha már a konvenciók részét képezi, akkor semmi esély arra, hogy a mintájára egy másik metonímiát közérthető módon alkalmilag használni lehessen. Vagyis semmi esély arra, hogy ha egy barátomra vagy barátnőmre azt mondom, hogy ő hideg, akkor bárki is úgy értené, hogy az illető heteroszexuális.
És végül: lehet-e mindezt nyelvtani problémaként felvetni anélkül, hogy az embert homofóbnak bélyegeznék? (Én inkább nyelvi vagy közelebbről jelentéstani vagy etimológiai, szótörténeti problémáról beszélnék, mert nyelvtannak a nyelvi rendszernek egy másik területét szoktuk nevezni.) Nem látom az összefüggést a jelentéstani vagy az etimológiai kérdés és a homofóbia között. A homofóbia azt jelenti, hogy valaki kevesebbre tartja meleg embertársait csak azért, mert melegek; szélsőséges esetben még akár azt is szeretné, ha kevesebb jog illetné meg őket, mint többi embertársát. De ha arról beszélünk, hogy honnan ered a megnevezésük, hogyan, kik és miért használják, azzal sem értékítéletet nem mondunk róluk, sem a jogaikat nem vonjuk kétségbe.
Az egyértelműség kedvéért előrebocsátom, hogy magam is meleg vagyok.
A végén kezdem. Előkerült a homofóbia jelentése. Engem ez mindig is zavart - már a szó értelmezése. Mert így ugyebár - hogy a "szexuális"-ra utaló szótöredék sincs benne - nem jelent mást, csak valami ugyanolyantól, "azonostól" való ésszerűtlen mértékű félelmet. Ami így persze elég értelmetlen. Talán "homoszexfóbiás" lehetne a homoszexuálisoktól való irracionális félelem megnevezése, de így meg túl hosszú.
A fő kérdéshez pedig: Hiába használták egyesek már a múlt század első felében is a meleg szót kifejezetten a homoszexuálisokra is, az olyan volt "mintha nem is lett volna", annyira a szlengben beszélték csak. A közbeszédben - ahogy írják is - a '90-es évek elején kezdte kiszorítani mind a "homokost", mind a "homoszexuálist" (nyilván a buzi már akkor is csak egymás közt, kis közösségekben számított szalonképesnek).
A cikknek viszont van egy olyan semleges hangulata, miszerint ez nem is baj. Ezzel nem értek egyet. Magam szándékosságot, tervszerűséget látok a szónak ezen új jelentés elterjesztésében szinte kizárólagosságában (hasonlóan a "romához", de az a másik cikkhez tartozik). Ezt csak mi, a nyelv használói fordíthatjuk vissza, ahogy néhány éve próbálom is. Vagyis ha melegekről beszélnek nekünk, hangsúlyozzuk, hogy mi is azok vagyunk - minden ember az amíg nem hűlt ki - függetlenül szexuális beállítottságunktól. Ez először gyerekesnek tűnhet, de csak épp azért, mivel annyira elterjedt e szó homoszexuális jelentése.
@Árpád fejedelem: Olvasd végig a hozzászólásom, épp a lényegét nem érted!
4Pierre de La Croix2012. október 19. 10:34
Én nem vetném el azonnal a berlini eredetet: a weimari korszakban a német főváros ugyanis az egyik - ha nem a legnagyobb - központja volt Európa, ha nem az egész világnak - a homoszexuális kultúrának. Ez több oknak is volt köszönhető: egyrészt a kulturális pezsgésnek, a - korban - liberálisnak számító törvényeknek, a háborús vereség és a nagy infláció után lábra kapó életkedvnek, extravaganciának, stb. (másik oldalról éppen ez vezetett el az NSDAP hatalomra kerüléséhez, de ez nem ide tartozik).
Hangsúlyoznám, hogy mindez nem jelenti azt, hogy több "meleg" volt, hanem "bátrabban" (viszonylag) mutatkozhattak és egyes információk miatt ezért a legtöbb "melegbár" Berlinben volt. Éppen ezért az európai melegek egyik kedvelt utazási célpontja volt.
Egészen a 30-as évek elejéig tartott Berlinnek ez a "fülledt" korszaka (amikor a cikk alapján az egyik első felbukkanása volt ez a szónak). Említés nélkül nem hagyható, hogy a nemzetiszocialista hatalomátvétel is szerepet játszhatott a szó népszerűvé válásában (bár beszédeikben másképp nevezték) azzal, hogy állandó témájukul szolgált.
Bécs ezzel szemben elvesztette - az utódállamokban és Magyarországon is - korábbi fontosságát azáltal, hogy már nem udvari székhely, korábbi jelentőségét és a két vh.-között nem is heverte ki teljesen. Ezáltal orientációs pont szerepe csökkent.
A kérdést úgy lehetne eldönteni, ha vizsgálható lenne, hogy milyen egyéb szavakkal jellemezték a "meleg kultúrát" (ha ez a pontos kifejezés), és azok milyen eredetűek. Nincs azonban illúzióm afelől, hogy ez lehetetlen. Talán a 90'-es évek elején (a "régi" melegektől) még lett volna rá lehetőség, de most már kevésbé (a nemzetközi, angol eredetű szavak terjedése miatt: LMBT).
Nem azt állítom azzal, hogy a melegekkel és az életvitelükkel kapcsolatos kifejezések "legrégibb" rétege nem lehet bécsi eredetű, de a két világháború között megjelenhettek közvetlenül a berlini német nyelvből is kifejezések, amelyek rárakódtak ezekre ugyanúgy, ahogy ma az angol eredetűek terjednek.
A cikkíró és a többi hozzászóló mit gondol erről a levezetésről?
5geritwo2012. október 19. 10:53
Nekem a Szegedi Egyetemen az egyik nyelvész tanárom a "meleg seggű" kifejezésből eredeztette a melegek elnevezését. Szerinte ez a népi elnevezés, ha jól emlékszem, már a XX. század első felében elterjedt. Erről tudtok valamit, vagy teljesen fals következtetés?
6Sigmoid2012. október 19. 11:26
"A meleg közösség nem szereti a buzi szót (ahogy az angol melegek például a queer szót)"
Tizenegyes kategóriájú mellényúlás a tizes skálán. Legalább érdemes lett volna a szerencsétlen szót beütni a google-be, mielőtt butaságokat írnak róla.
A "buzihoz" stílusában hasonló angol szó a "fag", ami a "faggot" rövidülése - ez utóbbi sokkal keményebbnek érződik, kb. a magyar "buziköcsög" megfelelője lehet.
(És most nem arra utalok, hogy tényleg elejtettél egy tablettát és az elgurult, hanem hogy a posztod alapján kételkedem mentális épséged felől.)
És tényleg, hogy lehet a cicit nem szeretni?! xD
8Fejes László (nyest.hu)2012. október 19. 12:59
@Nyenyi: „ Előkerült a homofóbia jelentése. Engem ez mindig is zavart - már a szó értelmezése. Mert így ugyebár - hogy a "szexuális"-ra utaló szótöredék sincs benne - nem jelent mást, csak valami ugyanolyantól, "azonostól" való ésszerűtlen mértékű félelmet. Ami így persze elég értelmetlen. Talán "homoszexfóbiás" lehetne a homoszexuálisoktól való irracionális félelem megnevezése, de így meg túl hosszú.” Gondolom, az a típus vagy, aki nehezen emészti meg, hogy az „árvízvédelem” nem azt jelenti, hogy az árvizet védjük.
Szerintem pedig lényeges pontra tapintott rá Nyenyi. Már ami a több-kevesebb szándékosságot illeti. Bár nekem az a bajom a "homofób" szóval, hogy szitokszóként alkalmazzák. Mintha az, aki szexuális devianciának, nemi eltévelyedésnek tartja a homoszexualitást, nem lenne normális, és ezzel mellőzhető. Kicsit olyan a vitákban, mint a nácizás és a zsidózás (meg persze a buzizás).
Figyelem, nem azt írom, hogy a homoszexuálisokat veti meg, hanem a homoszexualitást tartja devianciának. Az előbbi az, amiről nem lehet vitázni, az utóbbi az, amiről igen.
(Sigmoid, a faggot és a fag amerikai. Ausztrál és brit területen inkább a poofter és a poof használatos.)
10szigetva2012. október 19. 16:17
@Sigmoid: Are there any queers in the theatre tonight? Get them up against the wall. There’s one in the spotlight, now he don’t look right to me, get him up against the wall — írja Roger Waters. Ez szerintem nem arra utal, hogy a queer olyan nagyon kedves megnevezése lenne a melegeknek. (Egyébként az általad linkelt oldal sem téged igazol, de semmiesetre sem azt, hogy a buzi~queer megfeleltetés 11/10-es mellényúlás volna.)
11kalman2012. október 19. 16:42
A "queer" használatára személyes tapasztaltomból következtettem, a "fag" szerintem sokkal durvább, mint a "buzi". De nem lényeges kérdés, szívesen engedek bárkinek, aki jobban tudja.
Más: Mártonfi Attila jóvoltából: "Az OED szerint a gay első 'meleg' adata 1935-ös:
A queer mostanra teljesen megszelídült, és gyakorlatilag a meleg közösség önazonosítóként használja. A gay elsősorban a férfi homoszexuálisokat jelenti, a queer meg úgy mindenkit akinek nem szokványos a szexuális preferenciája vagy nemi identitása.
Pl. Queer as folk (Fiúk a klubból), Queer eye for the straight guy, stb.
13Sigmoid2012. október 19. 17:22
@Pesta: A homoszexualitást devianciának tartani mindenki egyéni világnézeti szabadságába tartozik. Ettől függetlenül, mivel ez a nézet nagyon sok emberjogi visszaéléshez vezetett (és most nem arról beszélünk, hogy nem engedik a szegény melegeket házasodni és gyereket örökbefogadni, hanem verésről, kényszergyógykezelésről, fiatalkorúak vallási átnevelőtáborokba zárásáról), ezért aztán a nézet ugyanúgy megbélyegzésre került, mint pl. az emberi rasszok közti vérmérsékletbeni külöbségekről, vagy a mentális jelenségek genetikai hátteréről való beszéd.
Nem véletlen, hogy a melegházasság ellenzői Amerikában (nagyon okosan) általában nem a homoszexualitást támadják, hanem a hagyományos családmodell, a heteroszexuális együttélés és gyereknevelés hagyományára, életközpontúságára irányítják a reflektort.
14Sigmoid2012. október 19. 17:25
@Pesta: Amúgy persze hogy szándékos volt. Nyilvánvalóan volt mögötte egy olyan igyekezet a melegek részéről, hogy egy kellemetlen, rossz szájízű szó helyett egy másikat honosítsanak meg informális, de semleges használatra.
Ez szerintem nem csak hogy nem furcsa vagy nem elítélhető, de tökéletesen érthető és természetes, és függetlenül attól, hogy a homoszexualitást természetesnek vagy természetellenesnek gondoljuk, civilizált nyugati emberként illik a másik ember jogát a méltósághoz tiszteletben tartani.
Nem értem a konvencionális metonímiáról szóló részt. Egyrészt használhatunk szinonimákat: langyi, olyan forró, hogy a tenyerével vasalja az ingeit, másrészt például a Jasszok, zsarók, cafkavágók hozza a langyost és a hidegmeleget biszexuális jelentéssel.
17Pesta2012. október 19. 19:14
Sigmoid:
aki a másik mentális épségét kérdőjelezte meg, mert neki nem tetszőt talált írni, az is biztos civilizált nyugati emberként a másik ember méltósághoz való jogát tartotta tiszteletben.
A cikkért köszönet illeti a szerzőt, csak nézze meg, hogy mit lájkol.
18siposdr2012. október 19. 20:37
Nekem a "gay" kategóriában ez tetszik a legjobban:
Ez egy tradicionális magyar étterem neve a londoni Sohoban.
19Nyenyi2012. október 19. 20:40
@Sigmoid: Időnként én is kételkedem benne, de a bejegyzésemben épp nincs semmi ami miatt gyanús lennék magamnak. Ha egyedül lennék a meleg szó homoszexuális jelentése ellen, akkor még Don Quijote-féle szélmalomharcnak is tűnhetne, de bőven vannak még, akiknek szintén "elgurult a gyógyszere". A dolgunk pedig egyszerű: a saját környezetünkben amikor szóba kerül, és valaki melegeknek nevezi őket, jelentsük ki, hogy igen, ők melegek, de nemcsak ők, hanem én is, de ti is, mindannyian azok vagyunk még, hála Istennek.
Az a lényeg hogy ne álljunk be a sorba azok közé aki e szavunknak ezt az új jelentését erőltetné és tovább terjesztené, hanem mint előbb említettem, épp ellenkezőleg tegyük! Elvégre a nyelv az, amivé használói közösen teszik.
@Nyenyi: „a saját környezetünkben amikor szóba kerül, és valaki melegeknek nevezi őket, jelentsük ki, hogy igen, ők melegek, de nemcsak ők, hanem én is, de ti is, mindannyian azok vagyunk még, hála Istennek” Ez nagyon jó módszer. Javaslom még, hogy ha valaki kockás füzetről vagy kendőről beszél, akkor javítsd ki, hogy az nem kockás, mert a kocka térbeli. Továbbá ha valaki azt mondja, hogy a tegnapi újságban olvasott valamit, akkor figyelmeztesd, hogy a tegnapi már nem új, ezért nem lehet újságnak nevezni. És azt se mondja senki, hogy átment a zebrán, mert a mi éghajlatunkon az csak az állatkertben van, és nem is szabad bemászni hozzá. Kellemes társalgást kívánok!
22Sultanus Constantinus2012. október 19. 22:39
Szerintem meg annyiból gondolatébresztő Nyenyi felvetése, hogy tényleg vannak bizonyos szavak a magyarban, amelyek pár évtizede még teljesen hétköznapi jelentésben használatosak voltak, azaz nem kellett arra ügyelni, hogy nehogy félreértsék őket egy közösségben. Ilyen volt a "meleg" is. Ma már ezt a szót szinte egyáltalán nem lehet emberre használni NEM abban az értelemben, hogy buzi. Mert mára bizony ez lett az elsődleges jelentése...
23kalman2012. október 20. 01:30
@faklya: A példák, amiket hozol, egy már létező kifejezéssel (a "meleg"-gel) játszanak tovább, nem pedig új, hasonló módon képzett metonímiák. Még az én példám is (az, hogy valaki a "hideget" használja 'heteró' értelemben), annak ellenére, hogy nem tudom elképzelni, hogy megtörténjen, elképzelhető lenne anélkül, hogy valaki magát a metonímiát megkonstruálná. (Úgy értem, hogy egyszerű analógia is elképzelhető: ahogy a "homoszexuális" ellentéte a "heteroszexuális", ugyanúgy a "meleg" ellentéte a "hideg",) Ha igazam lenne a "meleg" eredetét illetően, és élő lenne a metonímia, akkor nem kellene ennyit spekulálni arról, hogy mi az összefüggés a hőmérséklet (vagy akár a túlfűtöttség) és a szexuális orientáció között.
24tkis2012. október 20. 01:51
Nem tudom, hogy igaz-e (de emlékeim szerint még nem találkoztam ezzel a felvetéssel), hogy "nagyon sok romani jövevényszó, így a csávó és a csaj is, a német tolvajnyelvből került a magyarba, amit az bizonyít, hogy ezek a romaninak nem a magyarországi, hanem a német (szinti) nyelvjárási alakjai. (Ezek a szavak a magyarországi oláhcigány nyelvváltozatokban nem cs, hanem s hanggal kezdődnek: šavò [savó] és šej [sej].)"
Az azonban biztos, hogy a magyarországi cigány dialektusok között van az š-ező mellett č-ző is, sőt darab számra még többen is vannak, Vekerdi szótára (www.scribd.com/doc/68517627/Vekerdi-Dictionary-of-Gypsy-Dialects-in- bőven mutat adatokat a csaj meg a csávó esetében is. Asszem, a kárpáti cigány is č-ző, és a 19. század végéig ezek a č-ző nyelvjárások hatottak a magyarra. Ilyen szavak vannak a mai börtönszlengben cs-vel kezdődve, mint csácsó, csaklómej, csaladó, csalaváz, csandázik, csandra, császó, csí(gút), csiken, csirikli, csór(el), csóró, csúcsi, csumidázik, csuri. Ezeket nem a német közvetítette.
Úgyhogy sokkal esélyesebb a cigány eredet a csaj meg a csávó esetében is, mint a német. Amúgy a cig. eredetű szavak más európai szlengekben (pl. a csehben, franciában) is szép számmal ott vannak.
A TESZ.-ben a csávó nincs benne, de a csaj-t ott is cigány eredetűnek tekintik, ráadásul a német tolvajnyelvi tschai-nak a szótárban olvasható jelentése ('betörésnél falazó, segédkező lány') épp cáfolja, hogy a magyarba a németből került volna.
25faklya2012. október 20. 15:29
@kalman: Köszönöm, így már világos. A cikkből úgy tűnt, mintha szerinted a metonimikus keletkezés lehetetlenségéből következne a "hideg" 'hetero' értelmű használatának a lehetetlensége. Nekem ezzel az implikációval volt problémám.
26Fejes László (nyest.hu)2012. október 20. 19:01
@Földönkívüli: „tényleg vannak bizonyos szavak a magyarban, amelyek pár évtizede még teljesen hétköznapi jelentésben használatosak voltak, azaz nem kellett arra ügyelni, hogy nehogy félreértsék őket egy közösségben” Ez mondva csinált probléma, mert emberre más jelentésben nem szoktuk mondani, hogy meleg. Talán ritka kivétel, hogy ha valakiről azt gyanítjuk, hogy lázas, de az ilyen mondatot jól elkülöníthető szituáció előzi meg: pl. valaki a másik homlokára teszi a tenyerét.
Persze lehet, hogy ah Nyenyi azt hallja, hogy „Na Jóska bá, ő egy egyenes ember!”, akkor azt mondja, hogy „Igen, és Mari néni, és én is, és te is, csak Géza bácsi púpos egy kicsit.” El lehet gondolkodni, hogy ki/mi zavarja a kommunikációt ebben az esetben.
27Fejes László (nyest.hu)2012. október 20. 19:04
@tkis: Most, hogy így mondod, az bármikor elképzelhető, h a mai š-ező nyelvjárások č-zők voltak, de fordítva aligha. Nem tudom, erről milyen adataink vannak, mindenesetre ezért sem árt óvatosabbnak lenni, mielőtt kimondjuk, h nem származhat a magyarországi cigányból. Persze lehet, hogy vannak még érvek Kálmán László tarsolyában, a csaj esetében pl. a magánhangzó is eltér.
28Sultanus Constantinus2012. október 20. 19:43
@Fejes László (nyest.hu): Azt is jelenthetné éppenséggel (bármiféle pejoratív vagy megkülönböztető tartalom nélkül), hogy 'forróvérű, vidám, temperamentumos, vendégszerető' – ahogy jelenti is bizonyos nyelvekben. (Meg nem is csak attól lehet valaki meleg, mert lázas, hanem mert pl. napon volt, kifújta a szél stb. – bár ezek extrém példák.)
29Fejes László (nyest.hu)2012. október 21. 10:04
@Földönkívüli: Sok mindent jelenthetne, de a Nyenyi és az általad említett probléma szempontjából kizárólag az releváns, hogy ma mit jelent, hiszen csak az okoz kommunikációs zavart. Márpedig ilyen jelentésekben nem használjuk őket – a köznyelvben legalábbis biztos nem (lehet, hogy egyes nyelvjárásokban igen).
30jeandarc2012. október 22. 00:29
Három dologhoz szeretnék hozzászólni:
1) Szerintem elég valószínűűtlen, h honi termés lenne mint metonímia -- csehül és szlovákul is szinte ugyanilyen értelmű a teplý . Úgy értem az utóbbi nyelvekben stílusértéke a biz és a píszí közti átmenet, valahol a magyar meleg és homokos között. A vérpíszí a gay, de a prágai Pride Day szlogenje: Nejteplejší den roku vagyis az Év legmelegebb napja, amit az identitáshordozó közösség nem érez alpári poénnak. Ha magyarországon a Playa del Inglest úgy hirdetnék, hogy Spanyolország leghomokosabb strandja, az azért nem lenne egy marketinges telitalálat:)
Szóval szerintem a berlini argó sanszos.
31jeandarc2012. október 22. 00:44
2) KL szerintem nagyon politikai veszi a figurát, ami a meleg mint önmegnevező fn (identitáshordozó mn) estében helyénvaló is. Az 'azonosneműek iránt vonzódó' megjelőlésére használt többi szó esetében azonban elég fals, hogy "szeretik/nem szeretik-e a melegek", válik a fő szemponttá a megítélésükben". A homoszexuális egy tök jó deskriptív szó: etológiai értelemben mutat-e az egyed párzásra utaló magatartást hasonnemű észlelésekor. Bármilyen píszí legyen is KL, egy ecetmuslincáról/farkaskutyáról ő is csak azt mondhatja, hogy homoszexuális, azt nem, hogy meleg. Úgyanígy szerintem a saját azonos neműekhez vonzódását be nem ismerő/nem tudatosító ember is csak homoszexuálisnak mondható, míg a szivárványos zászló alatt menetelő sorstársa meleg: tudatában van ilyetén tulajdonságának, hovatovább büszke is rá.
32jeandarc2012. október 22. 00:59
3) A buzi mint önmegnevező fn igenis létezik biz árnyalattal: az unter uns "buzizásnak" érdekes retorikiai hatása van. Erre persze lehet azt mondani, hogy az elcsúsztatott stílusárnylatnak mindig van retorikai érdekessége, mindazonáltal unter uns "köcsögözés" nem létezik, sőt.
Hasonló retorikai jelenségről ír Tótfalusi a Vademecum-jában a proli kapcsán: "Mi, proligyerekek, összetartottunk".
Szerintem meleg<buzi<köcsög ugyanolyan jelentésposztulátum-hierarchia, mint a gay<queer<fag. Az urning, ferde, inverz, homokos stb. ezekhez képest nincsenek rendezve, összevissza lebegnek.
33okeyo2012. október 22. 18:42
Érdekés téma, illetve eszmecsere. Mindezzel kapcsolatban engem az is érdekelne, hogy minek nevezték egymást pl. a 19. században a magyar melegek? Gondolom, valamilyen argó szót akkor is használtak, nem mondták, hogy „Lajoskám, te is pederaszta vagy?”
34Rako2013. március 12. 16:49
A meleg szó homokosokra való használata mélyen sérti a Melegh családok tagjait. Kempelen Béla 6 ilyen nevű nemes családot sorol fel, és vajjon hány nem nems család él evvel a vezetéknévvel.
3512122014. augusztus 8. 14:07
Van még néhány ötletem a meleg szó e jelentésének eredetére:
1. Meleg, mint barátságos, közvetlen, annyira, amennyire akár nem is várnád.
2. Meleg, mint vigyázni kell vele, mert ha kedves vagy vele, félreérheti! (Mint pl. vigyázni, ha forró az étel.)
3. Meleg, mint egy gép, ami épp működik. Meleg, tehát akcióra kész, akár azonos neművel is.
4. A másik testének melege, ami azonos neműeknél nem megszokott, ezért feltűnő.
