nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Aki nem biszexuális, az homoszexuális?
Ellentétes szótár

A Magyar ellentétszótárat forgatva hibát hibára halmozunk, adunk hideget-meleget, és a végén az is kiderül, mi az alkoholista ellentéte. Az azonban, aki a saját szexuális identitását szeretné tisztázni, ne ehhez a szótárhoz forduljon!

Fejes László | 2012. július 6.
|  

Amikor írunk, időnként beleütközünk a szóismétlés problémájába: egy szót már túl sokszor használtunk, szívesen cserélnénk néhányszor egy hasonló jelentésű másik szóra. Ilyenkor jön jól a rokon értelmű szavak szótára, azaz a szinonimaszótár: felcsapjuk a gyönyörűnél, és máris csaphatunk a homlokunkra: hát persze, szépséges, elragadó, csodálatos, elbűvölő,  szemrevaló, ékes stb. Persze azt is tudnunk kell, hogy ezek a szavak nem mindig cserélhetőek fel egymással, például egy elvbűvölő hölgy nem mindig szemrevaló, az ékes dolgok nem mindig csodálatosak, sőt, vannak csodálatos dolgok, melyek esztétikailag kívánnivalókat hagynak maguk után.

De beleütközhetünk más problémába is. Ott jár a fejünkben a kedves szó, de azért, mert valakiről pont azt szeretnénk leírni, hogy nem kedves. Hirtelen azonban sehogy sem ugrik be a megfelelő kifejezés (hiába mozgósítjuk nyelvtani ismereteinket, érezzük, hogy a kedvetlen vagy a kedvtelen itt nem lesz jó). Hova fordulhatunk ilyenkor? Erre találták ki az ellentétszótár (antonimaszótár) műfaját. Ebből kaphatunk olyan tippeket, mint a mogorva, goromba, undok stb.

Ellentétes jelentés

Ha példát akarunk hozni ellentétes értelmű szavakra, könnyű dolgunk van. Már az óvodások tudják, hogy a kicsi ellentéte a nagy, a gyorsé a lassú, a nappalé az éjszaka, a kinté a bent stb. Ugyanakkor vannak szavak, amelyeknek nincs ellentétük: mi lenne a blog, a hírportál, az egér vagy a hőerőmű ellentéte? A szavak nagy részéhez azonban több ellentétes értelmű szót is meg tudunk adni. Miért?

A nyelvészek többféleképpen próbálták megragadni, hogy mi a jelentés. Az egyik ilyen kísérlet arra irányult, hogy a szavak jelentését apró jegyekre lehet bontani. Bizonyos területeken ez jól működött, más területeken kevésbé. A rokonsági terminusokat például elég jól lehet így elemezni. Vegyük például azt a szót, hogy anya! Tudhatjuk, hogy ez a szó egyfelől nőnemű illetőt jelöl, másfelől valakinek a közvetlen felmenőjét. Mi lehet ennek a szónak az ellentéte? Egyfelől az apa, mely hímnemű közvetlen felmenőt jelent. Másfelől a lány(a), ami nőneműt jelent, de közvetlen leszármazottat. Valamilyen értelemben talán még a gyer(m)ek is ellentétnek tekinthető, de ez sokkal inkább a szülő ellentéte, hiszen nemsemleges. Az anya ellentéteként a fiú viszont aligha nevezhető, pedig két jelentésrészletében is ellentétes – vagy talán éppen ezért. A nagymama viszont nőnemű is, felmenő is, csak éppen nem közvetlen – de aligha állíthatjuk, hogy az anya ellentéte: elsősorban azért, mert két generációval feljebb állót jelent: ahogyan a déd(nagy)mama, az ük(nagy)mama négy generációval. A nagypapa, déd(nagy)papa és az ük(nagy)papa itt is tökéletes ellentétpárok lesznek, de megfelelő generációnyi távolságra álló leszármazottként legfeljebb az unoka, dédunoka, illetve ükunoka hozható fel – ezek azonban nemsemlegesek, tehát nem annyira jó megfelelők.

Ki kinek az ellentéte?
Ki kinek az ellentéte?
(Forrás: Wikimedia Commons / freeparking / CC BY 2.0)

Láthatjuk tehát, hogy ellentétes értelműnek akkor fogadhatunk el két szót, ha jelentésük egy-egy olyan szegmentumában térnek el, melyek maguk csak kétértékűek lehetnek (pl. hím- vagy nőnemű, felmenő vagy leszármazott). Egy másik lehetőség az ellentétes értelemre, amikor a két szó egy egészet fed le (ahogy a 24 órát lefedi a nappal és az éjszaka), vagy valamilyen képzelt térben két ellentétes ponton van (este és reggel).

Láthatjuk tehát, nincs könnyű dolga annak, aki ellentétszótár szerkesztésére adja a fejét. Egyrészt bele kell törődnie, hogy messze nem minden szóhoz fog találni megfelelőt, hogy a megfelelők időnként pontatlanok lesznek, és hogy természetesen egy szó különböző jelentéseihez különböző ellentétes tartalmú szavakat kell rendelni.

Ellentétek balgasága

Nehéz feladatra vállalkozott tehát Temesi Viola, a Tinta Könyvkiadó által megjelentetett Magyar ellentétszótár főszerkesztője. A szótárat szúrópróbaszerűen teszteltük. Hamarosan egyértelmű lett számunkra, hogy a szótárban rengeteg hiba van. Kezdjük hát rögtön a hiba szócikkel!

Ellentétes szótár
Forrás: Wikimedia Commons / Ed Yourdon / CC BY-SA 2.0

A hiba ellentétei négy csoportba vannak sorolva. Az előszó szerint a csoportokban a különböző jelentésekben használt címszó ellentéteit találjuk. A hiba esetében az első csoport a tökéletesség, tökély, a második a pontosság, szabályosság, korrektség, a harmadik az előny, erény, érdem, érték, a negyedik pedig a javítás, kiigazítás helyesbítés, korrekció. Véleményünk szerint ezek közül legfeljebb a harmadik csoportban találunk ellentétes értelmű szavakat – ezt azzal tudjuk alátámasztani, hogy az ez nem hiba, hanem előny / erény / érték / érdem mondat értelmesnek hangzik, addig az ez nem hiba, hanem tökéletesség / pontosság / javítás nem. Az első csoportban olyan szavakat találunk, melyek a hibátlanság szinonimái, tehát nem a hiba, hanem a hibásság ellentétei. A pontosság, szabályosság, korrektség olyan tulajdonságokat neveznek meg, melyek a hiba megelőzésében játszhatnak szerepet, a javítás, kiigazítás helyesbítés, korrekció pedig olyan cselekvéseket neveznek meg, melyek a hiba kiküszöbölését szolgálhatják. Ezek egyike sem nevezhető ellentétnek semmilyen értelemben.

A hibátlan ellentéteként szerepel a tropa. Ez a szó azonban inkább a tropára megy szókapcsolatban fordul elő, ritkábban állítmányként (tropa vagyok, tropa lett), de jelzőként nem igazán használatos (az interneten alig néhány találat van például a tropa autó szókapcsolatra), de ekkor sem ’hibás’ a jelentése, hanem ’teljesen tönkrement, gyakorlatilag megsemmisült’. Ugyanitt azt olvassuk, hogy fogra vonatkoztatva a hibátlan ellentéte a lyukas vagy a szuvas lehet – ez első pillantásra jónak tűnik, de fordítsuk csak meg a dolgot! A lyukas és a szuvas ellentéte az egészséges, nem a hibátlan. (Egy csorba fog például nem hibátlan, de ettől még lehet egészséges – ha nem lyukas és nem szuvas.)

Hibátlan fogak
Hibátlan fogak
(Forrás: Wikimedia Commons / dozenist / GNU-FDL 1.20)

A kötet erősen azt a benyomást kelti, hogy bizonyos állítólagos ellentétpárok csak azért kerültek bele, hogy a terjedelmet növeljék. Jól mutatja ezt a fiúcska – leányka ellentétpár. A gyakorlatban persze az is nehezen képzelhető el, hogy valaki utánanézzen, mi is a fiú ellentétpárja, de a fiúcska ellentétpárját keresni még abszurdabb: ha valakinek mégis szüksége lenne rá, úgyis a fiúnál fogja keresni.

Hasonló furcsaság, hogy míg a hideg ellentéteként (a megfelelő jelentéskört megjelölve) szerepel a langyos, az enyhe, a kellemes, az érzéki, a szenvedélyes, a heves, a melegszívű, és a barátságos, addig a hidegen ellentétei között nem találjuk meg a langyosant, az enyhént, a kellemesent stb. Ha a szerkesztés valamilyen következetes rendszer szerint folyt volna, akkor nyilván feltűnt volna, hogy a hidegnél említett ellentétpárok a megfelelő toldalékkal ellátva a hidegennél is felsorolhatóak – éppen ezért viszont teljesen felesleges is a hidegen címszó. Az végképp nem világos, hogy ha a hódít ellentétei a visszavonul, visszalép, elveszít, meghódol, hódol, akkor a hódítás ellentéte miért a vereség.

Ellentétes szótár
Forrás: Wikimedia Commons / Damianosullivan / CC BY-SA 3.0

Bizonyos ellentétpárok egyértelműen hibásak. Így például a hidegrázás ellentéteként a láz és a forróság szerepel, holott a hidegrázás a láz következménye, a forróság és a láz pedig adott esetben ugyanaz: a test forróságát nevezzük láznak. Érthetetlen, miképp lesz a hókuszpókusz ellentéte az egyszerűség, természetesség, a horpadt ellentéte a gömbölyded, kerekded, a betyárnak miért ellentéte a csendőr és a pandúr, az alkalmazásnak miképp lesz ellentéte a munkanélküliség vagy a leépítés, az alkudoziknak miért ellentéte a megállapodik és a megegyezik stb.

Más szócikkek legalábbis következetlenségről tanúskodnak, így például a homoszexuális elsőként említett ellentéte a biszexuális, illetve a biszex. Ezt aligha tekinthetjük igazi ellentétpárnak, hiszen míg a homoszexuális a saját neméhez vonzódik, a biszexuális mindkét nemhez. Valamilyen értelemben persze ez is ellentét (ahogyan a reggelnek nem csupán az este, hanem a dél vagy az éjszaka is ellentéte: másik napszak, azaz egy bizonyos területet lefedő fogalmak egyike), de ha a szótár ilyen szélesen értelmezi az ellentétet, akkor fel kellene sorolnia az aszexuálist is: az aszexuális ugyanis sem az ellenkező nemhez, sem saját neméhez nem vonzódik. (Úgy tűnik, ezt a szót a szótár egyáltalán nem ismeri: sem címszóként nem fordul elő, sem a biszexuális ellentéteként.) A heteroszexuálist még két további jelentésben tárgyalja a szótár: ha férfiara, illetve ha nőre vonatkozik. Ha férfira, akkor a szótár szerint az ellentéte homoszexuális, meleg, homokos, buzeráns, buzi (különböző stílusminősítésekkel ellátva), ha nőre, akkor leszbikus. Ez a felosztás teljesen elhibázott, hiszen a homoszexuálist használjuk nőre is, és az sem világos, hogy a nőkre vonatkozó kifejezések közül miért hiányzik például a leszbi. Hasonlóképpen feltehetjük a kérdést, hogy a biszexuális mellett miért nem szerepel legalább a bi.

Ellentétes szótár
Forrás: Wikimedia Commons / Mark Kortum / CC BY-SA 2.0

Az ellentétek ellentéte

Az ellentétekre az a jellemző, hogy megfordíthatóak: ha a gyors ellentéte a lassú, akkor a lassú ellentéte a gyors. A Magyar ellentétszótár esetében sajnos nem ezt tapasztaljuk. A szótár szerint a finálé ellentéte a prológus: ez persze tévedés, hiszen bár a finálénak tényleg egy mű végét nevezzük, prológusnak pedig egy mű elejét, de másfajta művekről van szó. A finálé ugyanis tipikusan színpadi, előadott mű vége, míg a prológus írott mű előszava. (Az igaz ugyan, hogy a görög drámák elején szerepel prológus vagy prologosz, de a végüket nem finálénak hívjuk, hanem exodosznak, illetve exodikonnak.) De ha ezzel a szótár alkotói nem értenek egyet, akkora prológus ellentéteként fel kellett volna tüntetniük a finálét – ezt azonban nem tették meg, a címszónál csupán az epilógus, az utóhang és az utószó szerepel. Az persze megint nem világos, hogy ha az előszónak ellentéte a zárszó és az utóirat,  akkor a prológusnak miért nem. Az pedig még csak-csak felróható szerkesztési figyelmetlenségnek (pontosabban a módszeresség hiányának), hogy az egymástól távol álló ellentétek címszavai nem utalnak kölcsönösen egymásra. Az azonban szinte abszurd, hogy míg a szótár szerint a hírhedtnek ellentéte a híres, addig a híresnek nem ellentéte a hírhedt – a két szócikket egyetlen szócikk, a híresztel választja el egymástól. Egyébként mindkettő, sőt, a hírneves ellentéteként is fel van tüntetve például az ismeretlen is, de az ismeretlen ellentétei között e három közül csak a híres szerepel.

De térjünk vissza a  biszexuális címszóhoz! (Itt kell megjegyeznünk, hogy a biszex önálló szócikként nem szerepel.) Ha ugyanis itt felütjük a szótárt, azt találjuk, hogy aki nem biszexuális, az heteroszexuális, illetve (nemtől függetlenül!) homoszexuális vagy homokos – de nem meleg, nem buzeráns és nem buzi – és nem is leszbikus. A homoszexuális ellentéteként csak a biszexuális és a heteroszexuális szerepel, a heteroszexuális címszónál szereplő biszex nem – és nem találjuk meg az informális hetero vagy heteró alakot sem.

Magyar ellentétszótár

A sort a végtelenségig folytathatnánk. Az az érzésünk, hogy a Magyar ellentétszótárban bárhova nyúlunk, mindenhol hibákat, következetlenségeket találunk. Az az érzésünk alakul ki, hogy a szótár alkotói ad hoc módon dobálták össze a szócikkeket, nem dolgoztak módszeresen, nem építettek ki adatbázist, nem rendezték a szavakat hálózatba. Az eredmény ehhez képest is meglepő, hiszen a kapitális hibákat könnyű lett volna kiszűrni. A kiadó fejébe ugyan nem láthatunk, de az a gyanúnk, hogy a hibás megfelelők egyszerűen azért sorjáznak, mert ha ezeket törölnénk, a szótár felére, harmadára zsugorodna, egy kisebb könyvért pedig a vásárlók nehezebben adnak ki nagyobb összeget.

A Magyar ellentétszótár valamilyen módon mégis megvalósítja azt, amit a címe ígér: minden, ami a szótár ellentéte – igazi antiszótár. Tökéletes példája annak, hogy milyen szótárat nem szabad csinálni. Éppen ezért ha sok pénzünk van, semmiképpen se sajnáljuk ezért az alig több, mint 300 oldalért a 3999 forintot! A kötet garantáltan jó szórakozást nyújt, társasjáték is játszható vele. Tegye fel a kérdést játszótársának: mi az alkoholista ellentéte. Nos, vajon ki fogja kitalálni, hogy az antialkoholista?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
7 Fejes László (nyest.hu) 2012. július 9. 13:18

@Livcsi: Miért is hasznos a nyelvtanulónak, ha „megtudja”, hogy a horpadt ellentéte a gömbölyded?

6 Livcsi 2012. július 9. 12:44

Mindezek ellenére talán a nyelvtanulóknak hasznos könyv lehet.

5 Sultanus Constantinus 2012. július 6. 17:16

@seta92: Akkor írjál jobb szótárakat, ha mindent mindenkinél jobban tudsz.

4 seta92 2012. július 6. 17:12

Véleményem nem javult a Tintáról, úgyhogy csak megismételhetem:

Tinta Könyvkiadó... Pfej... Már jóideje a színvonaltalan könyvekkel üzletelő pénzsóvárság, de elsősorban tudományként hirdetett gagyi szinonimája.

3 petracotes 2012. július 6. 15:22

@Fejes László (nyest.hu):

Kár érte. De legalább a cikk elolvasása óta az antonimákon gondolkodom.

2 Fejes László (nyest.hu) 2012. július 6. 10:43

@petracotes: Írnak ilyesmiről az előszóban, br nem tudom, ez mennyire nevezhető „elméleti keret”-nek. De a példákból egyértelmű, hogy a gyakorlatban nem követik egyiket sem, hiszen ha szűken értelmezik az antonima fogalmát, akkor ebből egyértelműen kilógó példák is vannak, ha tágan, akkor súlyos hiányosságok. Ráadásul vannak olyan megfelelők, melyek semmilyen értelemben nem tekinthetők antonimának.

1 petracotes 2012. július 6. 10:08

A szótár egyébként tisztázza, hogy milyen elméleti keretben értelmezi a jelentést, és definiálja ezen belül az "antonimát"?

Információ
X