nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miért Királydomb?

A városligeti Királydomb nevének eredetéről legalább kétféle elképzelés él. Mindkettő hívei olyan határozottan állítják igazukat, hogy még alátámasztani sem tartják szükségesnek álláspontjukat. Ugyanakkor mindkét verzióval szemben vannak kétségek.

Fejes László | 2015. augusztus 18.
|  

1983. augusztus 18-án mutatták be a városligeti Királydombon Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját, az István, a királyt. 32 évvel a bemutató után most ismét az eredeti helyszínen adják elő a művet. Ennek kapcsán annak igyekeztünk utánajárni, hogy honnan kapta a nevét a Királydomb.

A magyar helyesírási szabályok értelmében a domb nevét Király-dombnak kellene írni, ebben a formában azonban gyakorlatilag nem fordul elő.

Sajnos a rendelkezésünkre álló szakirodalomban nem találtunk megbízható adatokat erre vonatkozóan. Ezzel szemben, úgy tűnik, a magyar Wikipédia, bár külön szócikket nem szentel a kérdésnek, több helyen is tartalmazza a választ.

A Városliget szócikkben a következőket olvashatjuk:

1974–1978 között a magyar történelem legnagyobb parképítő programjában kb. 100 000 cserjét ültettek és pótolták a hiányzó fákat. Ekkor építették a BNV elköltözése után elbontott épületek anyagából és a Városliget rendezéséhez kitermelt földből az Olof Palme sétány mellett, a Magyar Alkotóművészek Házával majdnem szemben álló dombot (47°30'40"N 19°5'15"E), amit akkor még Szánkódombnak hívtak. Országosan ismertté 1983-ban Szörényi Levente és Bródy János: István, a király c. rockoperájának bemutatója tette – azóta Királydombnak nevezik.

Hasonlókat találunk az I. István magyar király szócikkben is:

1983 augusztusában a budapesti Városligetben, a szánkózódombon (melyet utána neveztek át Királydombnak) mutatták be Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperáját, amely óriási sikert aratott.

Ezt tartalmazza az István, a király szócikk is:

Első bemutatója 1983. augusztus 18-án volt Budapesten, a városligeti szánkózódombon, ami ekkor kapta a Királydomb nevet és ma már hivatalosan is így nevezik.

Ezeket az információkat egyik esetben sem kérdőjelezik meg a vitalapon. Sőt, ezt olvashatjuk a Szörényi testvérekhez kötődő színpadi ügynökségének honlapján is:

1983 augusztusában mutatták be az István, a király c. rockoperát, Budapesten a városligeti szánkózódombon. Ez a hely a bemutató előtt rendezvényre, illetve színpadi előadásra nem adott teret és a szánkózódombot is ettől az időtől kezdve keresztelték át Királydombbá, később hivatalosan is.

István szobra a hősök terén
István szobra a hősök terén
(Forrás: Wikimedia Commons / Karelj)

Ez lenne tehát a megoldás? Emellett szólna az is, hogy az elnevezést korábbról nem sikerült kimutatnunk, és legtöbbször a rockopera kapcsán bukkan fel. Mégis akadnak kétségeink. Először is, egyik esetben sincs megadva az információ forrása. Ez önmagában még nem adna feltétlenül okot a kétkedésre, az azonban igen, hogy úgy tűnik, a dombot már a bemutató idején is Királydombnak nevezték: egyetlen olyan forrást sem találunk, mely arra utalna, hogy a művet a Szánkódombon mutatták be, és olyat sem, amely arra utalna, hogy a dombot a műnek köszönhetően nevezték át. Az ilyen átnevezés egyébként is csak a mű sikere után képzelhető el, nem neveznek át egy térfelszíni formát egy olyan darab miatt, mely később akár meg is bukhat. Az átnevezés hivatalos aktusára nem utal semmi, egyetlen forrás sem határozza meg, mikor is kapta a domb hivatalosan a mai nevét. Mindez arra utal, hogy a hely neve már a bemutató előtt Királydomb volt, és talán ez is közrejátszott abban, hogy pont itt tartották a bemutatót.

Különösen furcsa, hogy a Wikipédia Városliget szócikke forrásként jelöli meg a Wikimapia Királydomb bejegyzését, mely a név eredetéről – a fenti verzió mellett – teljesen mást is állít:

1987. augusztus 20-án a városligeti „királydombon” mutatták be az „István, a király” című rockoperát, pedig az nem is koronázási domb volt, csupán 1896-ban a millenniumra készülve hordták össze az ország 63 vármegyéjének és 6 megyei jogú városának a földjéből.

Az idézet forrásaként egy romániai oldal van megadva, de az a megadott címen (már?) nem érhető el, viszont fellelhető. A 2011-ben publikált cikknél forrás nincs megjelölve, de könnyen kideríthető, hogy egy 2009-ben a Demokratában publikált cikk újraközlése (erős a gyanú, hogy plágiumról van szó). Feltűnő, hogy a cikk szerzője, Hankó Ildikó a szó köznévi jelentésében, azaz ’koronázási domb’-ként értelmezi a Királydomb elnevezést. Azt is tudni véli, hogy a dombot a vármegyék és „megyei jogú városok” földjéből hordták össze – az utóbbi valószínűleg tévedés, mert ez a jogi kategória csupán 1954 óta létezik.

Sajnos forrásaira Hankó sem utal, pedig a millenniumi ünnepségek szelleméhez illene egy ilyesféle akció. Ugyanakkor a milleniumi ünnepségek leírásaiban (pl. a Wikipédia vonatkozó oldalán) ilyen akciót nem említenek, pedig bizonyára fontos szimbolikus értéke lett volna. Nem szerepel a Királydomb a kiállítás helyszínrajzán sem: területe kívül esett a kiállításon, a jelmagyarázat 102–114. pontja alatt található, a ma is álló Egészségügyi palotával (ma Olof Palme ház) szemben.

Az ezredévi kiállítás térképe
Az ezredévi kiállítás térképe
(Forrás: Wikimedia Commons / Vasárnapi Ujság 1896/19. szám)

Ezek szerint a ország különböző részeiből összehordott föld legendája nem igaz, és mégis a BNV törmelékeiből épült a domb? Vissza kell térnünk ahhoz az elképzeléshez, hogy a rockoperának köszönheti a nevét?

Előtte még figyeljünk fel arra, hogy a Wikimapia tartalmazza ezt a verziót is, ennek forrásaként viszont a varosliget.info van megjelölve – ez a link azonban szintén nem működik. A link azonban egyértelműen a ma is megtalálható Városliget lexikonra mutat, ennek viszont ma már nincs Királydomb szócikke. Vajon miért töröltek egy meglevő szócikket? A legvalószínűbb, hogy azért, mert rájöttek, hogy a benne szereplő információk tévesek. Ha viszont innen kerültek a Wikipédiába, akkor nem tekinthetőek hitelesnek sem.

Egyelőre tehát nem sikerült megfejteni a Királydomb eredetének nevét, egyvalamiben azonban biztosak lehetünk: továbbra is nagyon nehéz hiteles információt találni az interneten – ha véletlenül rá is bukkanunk az igazságra, annak hitelességét nem tudjuk ellenőrizni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 20. 18:15

@Janika: Ez nem az a link, ami meg van adva.

10 istentudja 2015. augusztus 20. 16:20

Bertrand Russell:Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

9 Janika 2015. augusztus 20. 13:37

"forrásaként viszont a varosliget.info van megjelölve – ez a link azonban szintén nem működik"

most működik,

varosliget.info/index.php/2013-01-02-09-51-30/napjainkig

ebben ez olvasható:

"A Királydombot a BNV épületek bontási anyagából, törmelékeiből, illetve a Városliget rendezése során kitermelt földből építették. Akkor még Szánkódombnak hívták. Az István, a király c. rockopera bemutatója révén vált vált híressé"

Az hogy a mű bemutatása idején már Királydombnak nevezték, még nem ok a kételkedésre, hiszen nem hivatalos elnevezésről volt szó. és később lett hivatalosan is ez a neve.

8 menasagh 2015. augusztus 19. 16:20

Tehát nem tudnak azonosítani egy ötvenéves földhalmot....

7 lcsaszar 2015. augusztus 19. 13:45

@Fejes László (nyest.hu): Az alkotók eléggé rendszerellenesek voltak ahhoz, hogy ne ilyen belemagyarázható történelmi párhuzamok motiválják őket (Koppány leverése, pogányság helyett kereszténység, ugye).

6 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 19. 13:08

@lcsaszar: „tulajdonképpen a legújabb kori magyarságtudat első ébredése volt”

Aztán mire ébredt rá a magyarság? Hogy Kádár nem is akarta kivégeztetni Nagy Imrét, csak ugye a történelmi szükségszerűség, meg aztán az is el van rendelve, hogy a kapitalizmust felváltja a szocializmus? :D

5 Onogur 2015. augusztus 19. 10:52

Újraolvasva a cikket és a hivatkozásokat, szerintem az "1974–1978 között ... " kezdetű wikis idézet tartalmazza az igazságot, de az eredeti wikis cikk más helyen (a kiállítás után megmaradt épületek leírásánál) - nevezzük így - nem teljes mértékben következetes.

4 Onogur 2015. augusztus 19. 10:21

Régi térképek (XX. század első fele) elemzése alapján itt semmi nem utal a Királydomb elnevezésre. A '40-es évek közepén itt a Fővárosi Kertészet épületegyüttese állt. A domb is később alakulhatott ki ezen a helyen. Talán a Főkertet kellene megkérdeni a domb eredetével kapcsolatban.

3 lcsaszar 2015. augusztus 19. 09:53

Én emlékszem az István, a király ősbemutatójának körülményeire, bár nem voltam ott. A városligeti szánkózódombnak nem volt hivatalos neve, az nem földrajzi név. Korábban soha nem nevezték Királydombnak. Hogy kitől ered a Királydomb elnevezés, azt nem tudom. Valószínűsítem, hogy egyvalaki kezdte így nevezni, mégpedig olyasvalaki, aki publicitást is kapott. Lehet, hogy egy rajongó újságíró nevezte így a sajtóban, és innen terjedhetett el. Vagy maguk az alkotók valamelyik interjúban. Ez is része a rockopera körüli felhajtásnak, ami tulajdonképpen a legújabb kori magyarságtudat első ébredése volt.

2 azamunda 2015. augusztus 19. 00:10

Király-Rét a neve.

vagy király-mező, mint a rákos-mező, ami

IV. (Kun) László kir. (ur. 1272-90) korától hadrakelés és ogy-ek színhelye. 1277. V. 30: és 1286. VI. 26-VII. 1: ogy. volt ~n. 1289: az ország közepének nevezték.

1540-ig

1 bloggerman77 2015. augusztus 18. 20:25

Koronázási dombot értelemszerűen a koronázáskor hordtak össze. Erre lovagolt fel teljes koronázási ornátusban az uralkodó, a koronázási karddal a négy égtáj felé vágott, és esküt tett az ország határainak megvédésére. Ferenc József koronázásakor a mai Március 15. téren hoztak létre egy ilyen dombort, a teret emiatt nevezték 1947-ig Eskü térnek.

A megyei jogú város valóban 1954-ta létezik, de előtte létezett a megyei város kategória, amit a volt "rendezett tanácsú" városok kaptak meg - ezek városi rangra emelt nagyközségek voltak.

A koronázási domb földhalmához minden törvényhatóság hozzájárultm tehát a községek is.

Információ
X