nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • szigetva: @Cypriánus: Gondolom, nem érted, miről van szó. Más példáját hozom: egy nő és egy férfi kö...
    2019. 09. 19, 20:50  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @szigetva: Valószínűleg nem leplek meg, de az egész gondolatrendszert elutasítom, mint ált...
    2019. 09. 19, 20:21  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @szigetva: Valószínűleg nem leplek meg, de az egész gondolatrendszert elutasítom, mint ált...
    2019. 09. 19, 20:21  Anti-PC shaming
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Harmadrészt igazságod vagyon a kétkedésben. Magam is kíváncsian ...
    2019. 09. 19, 17:36  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Ha netán blogi elfelejtene válaszolni... egy forrás: www.sulinet...
    2019. 09. 19, 17:31  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Megállók a Gyermekvasúton
Előre az Úttörővárosba!

A rendszerváltás magával sodorta az úttörőmozgalmat és az ezzel kapcsolatos elnevezéseket is. Miközben a Budai-hegységben vonatozunk, kiderül, milyen messzire ható következményei lehetnek egy sajtóhibának.

Wenszky Nóra | 2015. április 10.
|  

Végre itt a jó idő, egyre többen kerekednek fel egy-egy hétvégi kirándulásra. A fővárosi erdőkben kanyargó Gyermekvasúton utazni kicsinek és nagynak egyaránt emlékezetes dolog. A szerelvényeket felnőttek vezetik, de például a jegykezelés és a jegyárusítás felső tagozatos gyerekek feladata.

A 12 kilométeres, keskeny nyomtávú vasútvonal a Széchenyi-hegyet köti össze a Hűvös-völggyel, és közben hét megállót érint. A rendszerváltáskor nem csak az itt dolgozó gyerekek nyakkendője változott pirosról világoskékre, hanem néhány állomás neve is megváltozott. Cikkünkben ezeknek járunk utána.

A sok emberben egyértelműen kellemes emlékeket ébresztő úttörő szó nem tűnt el teljesen a főváros térképéről. Három közterület nevében is megmaradt. Az 1967-ben létesített újpesti Úttörő köz, a korábban Nyugat-Magyarország utcának hívott rákoscsabai Úttörő utca, illetve az 1948-ban Úttörők útja névre keresztelt hajdani Molnár utca őrzi az úttörők, úttörőtáborok emlékét.

Az erdei vasút első, három kilométeres szakaszát 1948. július 31-én adták át (a Széchenyi-hegy és Előre állomás között), és 1950-re már az egész vonalon jártak a vonatok. Magát a vasutat Úttörővasútnak hívták, és a MÁV a Magyar Úttörők Szövetségével karöltve üzemeltette. A rendszerváltás óta a vonalat Gyermekvasútnak nevezik, és a Gyermekvasutasokért Alapítvány és a MÁV üzemelteti.

A vasútvonalon található megállókat általában értelemszerűen a megálló helyéről nevezték el. Ezek az elnevezések nem változtak meg az évek során. A vasút két végállomása a Széchenyi-hegy és a Hűvösvölgy nevet viseli. Ez utóbbi végállomás ugyan valóban abban a völgyben van, amit Hűvös-völgynek neveznek, az állomás nevét egybeírják, akárcsak a városrészét: Hűvösvölgy. Nem változott a közbülső állomások közül a Hárs-hegy, a János-hegy és a Normafa neve.

Kádár János úttörőkkel Csillebércen 1972-ben
Kádár János úttörőkkel Csillebércen 1972-ben
(Forrás: Fortepan / Urbán Tamás / CC BY-SA-3 0)

A hajdani Úttörőváros megállót viszont mindenképpen át kellett keresztelni, hiszen a rendszerváltás gyakorlatilag elsöpörte az egész úttörőmozgalmat. A választás a Csillebérc névre esett – hiszen a népszerű úttörővárost is csak ezen a néven emlegették.

A Csillebérc elnevezés a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint feltehetőleg egy sajtóhiba nyomán keletkezett. A Budai-hegység Budaörsi nyúlványát Csíki-hegyeknek hívják. Valószínűleg ezt a nevet írták véletlenül Berg Csile alakban egy 1831-es történeti munkában. Döbrentei Gábor akadémikus ezt a szót felhasználva alkotta meg a terület magyar elnevezéseként a Csillebérc nevet.

Előre állomás 1959-ben, ma Virágvölgy
Előre állomás 1959-ben, ma Virágvölgy
(Forrás: Fortepan / Nagy József / CC BY-SA-3 0)

Ugyancsak megváltozott az úttörők köszönéséről elkeresztelt Előre megálló neve. Ezt ma Virágvölgynek nevezik. A megálló ugyanis a Virág-völgy nevű, nagyjából kelet–nyugati irányú völgynek az oldalában fekszik.

A hajdani Ságvári-liget megálló ma már Szépjuhászné névre hallgat, hiszen Ságvári Endre nevét eltörölték a térképekről, mint korábban részletesen megírtuk. Így ma a Mátyás királlyal kokettáló juhászfeleség nevét viseli a környék és az állomás is.

Széchenyi-hegy, 1948
Széchenyi-hegy, 1948
(Forrás: Fortepan / Imre / CC BY-SA-3 0)

Még egy megállóról kell szólnunk. A Gyermekvasút pályájának nagyjából a felénél 2005-ben ugyanis új, időszakosan működő megállóhelyet létesítettek. Innen a Budakeszi Vadasparkba lehet elsétálni, így a megálló neve Vadaspark lett.

Aki a fentiek nyomán kedvet kapott egy kis vonatozáshoz, az hétfő kivételével minden nap utazhat a Gyermekvasúton. Emellett cikkünk megjelenésének másnapján a Gyemekvasút napja alkalmából egészen különleges programokkal is várják az érdeklődőket a Gyermekvasút állomásain.

Esemény: A Gyermekvasút napja

Helyszín: Budapest, Gyermekvasút

Időpont: 2015. április 11. szombat 10:00–17:00

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 Galván Tivadar 2015. április 12. 08:52

@LvT: Köszönöm!

2 LvT 2015. április 11. 20:52

@Galván Tivadar: A cikk kicsit sűrítve írta le a csillebérc etimológiáját: „a terület” nem a nevet ihlető Csiki-hegyekre vonatkozik, hanem a mai Csillebércre, azaz valóban a Kukukbergre és a Dreihotterre. De erről vár volt itt egy cikk: www.nyest.hu/hirek/hogy-mulat-egy-magyar-akademikus

Azt Balázs Géza sem állítja, hogy Döbrentei imsert volna <csile> ’tündér’ szót. Vö. valasz.hu/kultura/csilleberc-67219 — A dolog úgy tűnik, hogy a <Berg Csile> elírás olvastán beindult a korabeli romantikus fantázia, amely konfabulált egy Csile nevű tündért a Budai-hegyekbe. Döbrentei ezt a műmondai nevet használta fel önkényesen egy másik hely, azaz a mai Csillebérc megnevezésére. Döbrentei hasonló névadása volt pl. az <Am Himmel> helyett a <Tündérhegy>.

A <csile> ’tündér’ köznév létét más propagálja, vö. valasz.hu/kultura/csilleberc-67219 — De én ilyennek nem látom nyomát és alapját.

1 Galván Tivadar 2015. április 11. 14:26

Szögezzük le: a Csíki-hegyek ma is léteznek, csak kissé odább esnek. Többek (pl. Balázs Géza) szerint ama Csillebércnek nevezett területnek a "Dűlőkeresztelő" előtti neve Kuckucksberg ill. Dreihotter volt, ezt nevezte át Döbrentei Gábor Csile-bércnek, egy általa ismert "csile" a. m. "tündér" szó alapján. Szvsz a népetimológia alakította át aztán a csilét csillévé.

Információ
X