nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
leleplezhetetlen kikacsintás
Miért halt meg a képviselő?

A kétértelműség időnként zavaró, időnként vicces, időnként viszont célzások eszköze.

nyest.hu | 2014. december 23.
|  

Erős volt a felütés néhány napja az Index egyik cikkében, mely Andreas Schockenhoff német parlamenti képviselő haláláról számolt be:

Németországban kedden elrendelték annak az 57 éves parlamenti képviselőnek a halottkémi vizsgálatát, aki szombaton váratlanul hunyt el, mert életében Vlagyimir Putyin rendszerének egyik legkövetkezetesebb bírálójának számított a német politikai életben.

A fenti mondat szándékolt szerkezete nyilván az, hogy az első tagmondathoz, a főmondathoz egy alárendelt mondatrészkifejtő tagmondat és egy mellérendelő magyarázó tagmondat tartozik. Az alárendelt tagmondat (aki szombaton váratlanul hunyt el) a főmondat egyik mondatrészéhez (annak az 57 éves parlamenti képviselőnek) fűz további információkat, a mellérendelt magyarázó tagmondat (mert életében Vlagyimir Putyin rendszerének egyik legkövetkezetesebb bírálójának számított a német politikai életben) pedig az első tagmondatba foglaltakat indokolja (azaz hogy miért is rendelték el a vizsgálatot). A tagmondatok szerkezetét tehát így tudjuk ábrázolni:

Németországban kedden elrendelték annak az 57 éves parlamenti képviselőnek a halottkémi vizsgálatát
mert életében Vlagyimir Putyin rendszerének egyik legkövetkezetesebb bírálójának számított a német politikai életben
|    
aki szombaton váratlanul hunyt el
   

Ebben az esetben érthető, hogy a helyzet az, hogy felmerül a Putyin-rendszer felelőssége a képviselő halálában, és a halottkémi vizsgálat azért szükséges, hogy tisztázódjon, természetes halált halt-e a képviselő, vagy sem. Csak az utóbbi esetben van szükség olyan vizsgálatokra, hogy haláláért felelős-e Oroszország.

Van azonban a mondatnak egy másik olvasata is, ha más szerkezetet tulajdonítunk neki. Ezt a szerkezetet semmi nem zárja ki, sőt jó eséllyel az olvasó első olvasatra ezt a szerkezetet tulajdonítja a mondatnak. Ebben az esetben a magyarázó mellékmondat nem az első, hanem a második tagmondathoz kapcsolódik, azaz azt magyarázza, hogy miért hunyt el a politikus váratlanul.

Németországban kedden elrendelték annak az 57 éves parlamenti képviselőnek a halottkémi vizsgálatát


|    
aki szombaton váratlanul hunyt el

mert életében Vlagyimir Putyin rendszerének egyik legkövetkezetesebb bírálójának számított a német politikai életben

Persze ezt az olvasatot kissé valószerűtlenebb teszi az, hogy ha tudjuk, hogy a politikus azért halt meg, mert Putyin politikai ellenfele volt, akkor ugyan lehet szó különböző vizsgálatokról, de feltehetően nem halottkémre lesz szükség.Ebben az esetben ugyanis nyilvánvaló, hogy idegenkezűség tényállása forog fenn, és a felbujtó személye is világos, legfeljebb azt kell tisztázni, hogy pontosna ki és hogyna követte el a bűncselekményt.

A félreértést egyébként viszonylag könnyű kiküszöbölni a mondat átszerkesztésével. Az egyik lehetőség az, ha a második mellékmondatot kiküszöböljük, azaz melléknévi igeneves szerkezetté alakítjuk át:

Németországban kedden elrendelték annak a szombaton váratlanul elhunyt 57 éves parlamenti képviselőnek a halottkémi vizsgálatát, mert életében Vlagyimir Putyin rendszerének egyik legkövetkezetesebb bírálójának számított a német politikai életben.

Egy másik lehetőség, hogy a magyarázó mellékmondatot a megelőző alárendelt tagmondathoz hasonlóvá alakítsuk át:

Németországban kedden elrendelték annak az 57 éves parlamenti képviselőnek a halottkémi vizsgálatát, aki szombaton váratlanul hunyt el, és aki életében Vlagyimir Putyin rendszerének egyik legkövetkezetesebb bírálójának számított a német politikai életben.

Ebben az esetben a mondat nem jelzi explicit módon, hogy a vizsgálatot azért rendelték el, mert Putyin felelősségét szeretnék tisztázni, de a szövegösszefüggésből ezt így is ki lehet találni.

Andreas Schockenhoff (1957–2014)
Andreas Schockenhoff (1957–2014)
(Forrás: Wikimedia Commons / Gerd Siedel / CC BY-SA 3.0)

Arra, hogy az Index miért kétértelmű mondatszerkezetet használt, több magyarázatot is találhatunk. A legegyszerűbb az, hogy nem is vették észre, hogy a mondat kétértelmű. A legtermészetesebb dolog, hogy ha tisztában vagyunk a szándékolt jelentéssel, akkor nehezen vesszük észre, hogy az általunk használt kifejezéseknek más olvasatuk is lehet. A másik lehetőség, hogy az újságíró talán „kikacsint”: bár a vizsgálat már most kezdődik, nekik már megvan a véleménye az esetről, a vizsgálattól függetlenül is tudja, mi az igazság. Azt persze nem tudjuk, hogy tényleg ez áll-e a szöveg mögött, hiszen éppen ez a trükk benne: ha a szövegalkotó gondolt is ilyenre, bármikor letagadhatja. Éppen ezért további kikacsintások híján sosem tudhatjuk, hogy szándékosak-e az ilyen fogalmazások – és pont ezért lehet használni őket.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X