-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az, hogy egy szó mennyire félreérthető, jelentős részben attól függ, hogy hol bukkan fel.
Krisztián nevű olvasónk arra panaszkodik, hogy először nem is értette a ProfitLine cikkének címét: Törökország fele terjeszkedik az osztrák posta. Krisztián arról érdeklődik, hogy vajon helyes-e ez így?
Természetesen nem tudunk mást válaszolni, mint hogy helyes. A felé névutó alakváltozata a fele, ezek szabadon felcserélhetőek egymással. Korábban írtunk már erről az odafelé és az odafele kapcsán. El kell azonban ismernünk, hogy ebben az esetben kissé más a helyzet.
Ha ugyanis a fele névszó(i szerkezet) után áll, és azelőtt a mondatban nem áll olyan ragtalan szerkezet, melyet egyértelműen a mondat alanyaként azonosíthatunk – mint a ProfitLine cikkcímében, ahol az alany később bukkan fel, vagy cikkünk címében, ahol nincs is alany; de furcsán hangzana az is, ha Antal László híres művének Egy új magyar nyelvtan fele lenne a címe –, akkor nem biztos, hogy a fele alakot névutóként azonosítjuk. Hihetjük azt is, hogy ez a fél ’egyik oldal, rész’ főnév egyes szám harmadik személyű birtokos személyraggal ellátott alakja, az a szerkezet pedig, amely után a névutó áll, valójában ennek birtokosát jelöli. Az ilyen mondat tehát csőbe húzhat, az orrunknál fogva vezethet, angolosan szólva kerti ösvényekre vihet minket.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mint a ProfitLine cikkcíme is mutatja, szövegalkotóként nem mindig vagyunk tisztában azzal, hogy az ilyen alakok félreértéshez vezethetnek. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy valamennyire mégis ott motoszkál a tudatunkban, éppen ezért a fele alakot a feléhez képest ritkábban használjuk, mint az odafele formát az odafeléhez képest. Ha viszont ez így van (sajnos ezt korpuszban is nehéz elelnőrizni), akkor kevésbé is számítunk arra, hogy a fele névutóként bukkan elénk, ami egy olyan öngerjesztő folyamathoz is vezethet, hogy a fele névutóalak eltűnik a használatból, de a vele alkotott összetételek, mint az odafele, arrafele, idefele, errefele, visszafele, felfele, lefele stb. megmaradnak. Ez azonban egyáltalán nem szükségszerű, hiszen számos mondatban a fele félreérthetetlen. Az évszázad közepe fele térjünk vissza a kérdésre!