nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • szigetva: @mederi: Én úgy tudom, emlősök már éltek a dinoszauruszokkal együtt is, de ez végülis mind...
    2023. 01. 29, 18:17  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: Nincs ötletem, annál is inkább, mert szegények lehet, hogy egyszerre , vagy ...
    2023. 01. 29, 18:06  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @mederi: "Úgy vélem, hogy még a Pángea időszakában létre jöhetett a kettős au vagy ua hang...
    2023. 01. 29, 12:37  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @mederi: "Janhunen ezt az irányt szerintem jól látja" Nem, semmi ilyesmivel nem foglalkozo...
    2023. 01. 29, 12:29  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Nemrég hivatkozásokat kértél mások állításai mellé. Erre most felsorolsz egy halo...
    2023. 01. 29, 11:05  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mennyi az annyi?

A Romulust és Remust szoptató nőstényfarkas bronzszobra miatt csaptak össze ismét az olasz és német tudósok. A német sajtó azt írta, hogy az olaszok szándékosan meghamisítják a farkas életkorát.

MTI | 2011. november 26.
|  

A római Capitoliumi Múzeumban őrzött farkasszobor eredetét magyarázó felirat kijavítását sürgette a Der Spiegel című német hetilap azt állítva, hogy a közhittel ellentétben nem ókori, hanem a középkorban született alkotásról lenne szó.

Lehet, hogy nem pontosan akkor készült, amikor mi hisszük, de a nőstényfarkas a miénk és Róma alapítását jelképezi” üzent vissza a római Il Messaggero.


A 2006 óta tartó datálási vita az itáliai kutatókat is megosztja. A szobrot restauráló Anna Maria Carubba régész szerint a farkas esetében használt bronzöntési technika középkori eredetre utal. A szobron végzett szénizotópos kormeghatározás szintén a 12-13. századra helyezte az alkotás keletkezését.

Andrea Carradini, a római egyetem klasszikus kori régészeti tanszékének professzora az Il Messaggerónak leszögezte: biztos benne, hogy a nőstényfarkas a Krisztus előtti 5. században készült. Carradini szerint ezt a városalapítás helyszínén, a római Palatinus-dombon talált legutolsó régészeti leletek is megerősítik. Előkerült a Romulus alapította város egykori fala és Romulus lakóháza, miért ne maradhatott volna fenn a farkas is, mely az etruszk kori szobrokat idézi, például az Arezzói kimérát.

A vita műtárgya
A vita műtárgya
(Forrás: Wikimedia Commons / Radomil / GNU-FDL 1.2)

Vita egyedül azt nem említi, hogy az eredetileg csak a farkast ábrázoló szobrot 1473-ban, Andrea Pollaiolo egészítette ki az ikrek alakjaival.      A német sajtóban megjelent cikk után a Capitoliumi Múzeum jelezte, hogy a farkas melletti táblájára ráírják, nem kizárt, hogy középkori alkotásról van szó.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 menasagh 2011. november 26. 12:15

Nahát.....azok a macskazabáló taljánok nem szégyellik hogy farkastejen nőttek fel de mi igen a nyereg alatt puhított húst....

Információ
X