-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az eddigi legrégebbi fáraóábrázolásokat fedezték fel Egyiptom déli részén, a Nílus partján – az ötezer évesnél idősebb sziklarajzokról az Antiquity című folyóirat decemberi számában számolnak be a Yale Egyetem kutatói.
A sziklarajzokat elsőként 1890-ben Archibald Sayce (1846–1933) brit régész fedezte fel. A vázlatok illusztrációként ugyan bekerültek egy könyvbe, majd a sziklarajzok feledésbe merültek egész 2008-ig, amikor Maria Gatto, a Yale Egyetem régésze újra fel nem fedezte – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A térségben összesen hét helyen fedezhetők fel sziklarajzok, amelyek Kr.e. 3200–3100 között készültek. Akad olyan jelenet, ahol pásztorok és kutyáik a nyájat terelik, másutt állatábrázolások láthatók, közöttük mitikus, félig oroszlán fenevadakat keltettek életre az ókori művészek, de megtalálhatók a sziklarajzok között struccok, kőszáli kecskék és bikák, ahogy megjelennek az ókori sörfőzők is a Nílus-parti sziklákon.
Sok a hajóábrázolás is. Az egyik legnagyobb festményen öt, egymást követő bárka látható, a vezérhajón a fehér koronát viselő fáraó utazik. Maria Gatto szerint nagy valószínűséggel Narmerről, az egyesített Felső- és Alsó-Egyiptom első uralkodójáról van szó. A sziklarajzok és a hieroglifák stílusa arra utal, hogy a jelenet a fáraó uralkodásának első szakaszában készült, mielőtt egyesítette volna az ország két részét. „Vélhetően Narmer számára fontos volt, hogy megerősítse hatalmát délen, és csak ezután vonult északra” – magyarázta Maria Gatto.
Az amerikai régész szerint Narmer fáraót épp adóbegyűjtő körútja során ábrázolta az ókori művész. „Amennyiben ez bebizonyosodik, a sziklarajz nem csupán a legrégebbi fáraóábrázolás, hanem a legkorábbi egyiptomi adóbegyűjtő kampányról szóló tudósítás is” – mutatott rá Maria Gatto.