nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szent Borbála
Lefejezte lányát a kegyetlen apa

Horror a harmadik századból, csak erős idegzetűeknek. Barbár hordák, korbács, kard, lángok, villámcsapás és sújtólégrobbanás. Lehet megkövülni vagy sáskává változni. Csoda, ha valaki életben marad.

Wenszky Nóra | 2015. december 4.
|  

A gyermekbántalmazás nem csak napjainkban probléma. A feldühödött szülők időtlen idők óta alkalmaznak testi fenyítést engedetlen csemetéikkel szemben. Korábban már hírt adtunk olyan kétezer éves régészeti leletekről, melyek azt mutatták, hogy az ókori Egyiptomban sem mindig bántak kesztyűs kézzel a gyerekekkel. Most a korai kereszténység idejébe, a 3. század végére tekintünk vissza.

Történetünk alátámasztásához régészeti leletek nem állnak rendelkezésre. Sőt, a történettudomány egyelőre azt sem tudja bizonyítani, hogy valóban létezett-e a 3. század végén vagy a 4. század elején vértanúhalált halt, ma Szent Borbála néven széles körben tisztelt lány. A 7. századtól kezdve azonban a legendagyűjteményekben több változatban is szerepel Barbara vagy Borbála története.

A rémtörténet részleteit illetően a különböző források ellentmondóak. Nincs egyetértés abban például, hogy hol élt Borbála, miért zárták toronyba és pontosan mikor halt meg. Csak annyiban egyeznek a legendák, hogy Borbálát barbár apja toronyba záratta, a lány felvette a keresztséget, és végül apja egy kardcsapással lefejezte a lányt. Ám az apa megbűnhődött: röviddel a gyilkosság után villámcsapás végzett vele. Lássuk a részleteket! Mi volt lehetett vajon Borbála bűne?

Szent Borbála/Barbara, a bányászok védőszentje
Szent Borbála/Barbara, a bányászok védőszentje
(Forrás: Wikimedia Commons / Jordiferrer / CC BY-SA 3.0)

A Legenda Aurea szerint Borbála családjával Nikodémiában (ma İzmit, Törökország) élt. A szépséges lányt apja toronyba záratta, hogy ne pillanthassák meg férfiak. Ennek ellenére Borbála – talán szülei kíséretében – eljárt templomba, és tanulmányokat is folytatott. Ám a templomokban az emberek bálványokat, isteneknek tartott emberek képmásait imádtak. Ez szöget ütött a lány fejébe, és arra a következtetésre jutott, hogy a bálványok hamis istenek, kell lennie egyetlen igaz Istennek, a Teremtőnek. Kétségeivel az alexandriai Origenes nevű tudóshoz fordult levélben, aki rögvest követet és papot küldött hozzá. Bálint pap sok részlettel szolgált az egyistenhitről, végül a szent ember megkeresztelte a lányt.

A legendában az kissé homályos, hogy miként fogadhatott a lány idegen országbéli férfiakat egy toronyba zárva. Sőt, miután apja messzi útra távozott, a lány egyszerűen kijött a toronyból, és utasításokat adott az ott dolgozó építőmestereknek, hogy kettő helyett három ablakot vágjanak a fürdőházra, amin dolgoztak.

Barbara dirigálja az építőmestereket
Barbara dirigálja az építőmestereket
(Forrás: Wikimedia Commons / Walters Art Museum / PD)

Ez a három ablak lett Borbála veszte. Ugyanis amikor apja visszatért hosszú útjáról, meglepetten látta, hogy nem a tervek szerint készült el a fürdőház. Kérdőre vonta a mestereket, majd a lányát, s ezt a – ma kissé együgyűnek ható – kérdést tette fel neki: „Hogyan adhat több fényt két ablaknál három?” Borbála nem kezdett az ablakok területéről és a fény beesési szögéről, illetve egyéb világi hívságokról beszélni, hanem rögtön spirituális szinten kezelte a problémát: „Három világítja meg a világot, s szabályozza a csillagok járását, tudniillik az Atya, a Fiú és a Szentlélek, és ez a három személy egylényegű.”

Apja éktelen haragjában azonnal végezni akart lányával, ám a lány gyors imái meghallgatásra találtak, és Isten egy hegytetőre juttatta őt egy szempillantás alatt. Apja persze üldözni kezdte az engedetlen lányt, és az ott legeltető pásztorok egyike el is árulta neki, hol rejtőzik a lánya. Borbála elátkozta árulóját, aki kőbálvánnyá meredt, juhai pedig sáskákká alakultak. Ám ez a varázslat sem mentette meg Borbálát, és apja kezei közé került.

Ezután válogatott kínzásokat kellett elszenvednie: apja megkorbácsolta, de a korbácsütések nyoma másnapra begyógyult. Így a kínzásokat egy elöljáró folytatta: tüzes fáklyákat nyomott a lány oldalába, és kalapáccsal verte a fejét. A lány azonban csak az Úrhoz könyörgött, és a szenvedéseket tűrte. Erre karddal levágták a mellét, majd meztelenül végigkorbácsolták a városon. Borbála könyörgésére az Úr angyala leplet borított a lány vállára, hogy ne lássák őt az emberek. Végül – mivel minden kínzásnak ellenállt, akárcsak Szent Cecília – Borbálát apja felvezette egy hegyre, és karddal lefejezte. Ám a szadista apa sem kerülhette el sorsát. Amint a hegyről ereszkedett lefelé, „tűz szállt alá az égből és elemésztette, hogy hamva sem maradt”.

Isten nem ver bottal
Isten nem ver bottal
(Forrás: Wikimedia Commons / Nico36 / PD)

Variációk egy témára

Borbála születésének és szenvedéseinek helyszínét nem minden legendaváltozat teszi a Fekete-tenger partjára. Van, ahol Borbála élettörténetével kapcsolatban Heliopoliszról (ma Baalbek, Libanon), a szíriai Antiochiáról (romjai a törökországi Antakya közelében vannak), valamint Toszkánáról és Rómáról is beszélnek.

Abban sincs egyetértés, mivel érdemelte ki Borbála a rabságot. A Jelkép-kalendárium szerint Borbálának azért kellett egy toronyban sínylődnie, hogy kérői ne férkőzhessenek közel hozzá. Másutt nem olvasható indoklás, esetleg csak annyi, hogy a külvilág hatásaitól akarta az apa megóvni a lányt.

Arról is ellentmondásos állításokat olvashatunk, hogy az a bizonyos harmadik ablak milyen épületre készült. Míg fent fürdőházról hallottunk, Borbálát előszeretettel ábrázolták háromablakú toronnyal. Eszerint a változat szerint tehát magára a toronyra vágatott Borbála egy extra ablakot. A szökést egyes legendák valamiféle teleportálással képzelik el, másutt pedig a lány elfut, mert megnyílnak előtte a falak és a sziklák. A Jelkép-kalendárium úgy tudja, Borbála azon a bizonyos harmadik ablakon át egy pappal nemes egyszerűséggel megszökött.

Borbála elárulását is hol egy, hol két pásztorhoz kötik. Sőt, a kínzás mozzanataiban sincs egyetértés, és Isten csodái is változatosak. Egyes beszámolókban emellett felbukkan Borbála alakja mellett Julianna is, aki szintén vértanúságot szenvedett. Abban viszont egyetértenek a források, hogy az apát az égből alászálló tűz emésztette el, igen gyorsan – azaz villámcsapás áldozata lett.

Villám, robbanás, sújtólég

Borbála történetének ellentmondásai és a szent életére vonatkozó történeti adatok hiánya miatt 1969-ben Szent Borbála kikerült a hivatalos római katolikus egyházi naptárból, ám nevét a szentek sorából nem törölték. Ennek az az oka, hogy Borbála tisztelete igen széles körben elterjedt.

Szent Borbála a védőszentje az építőmunkásoknak, a tüzéreknek, a börtönbe zárt foglyoknak és a bányászoknak is. Hozzá könyörögnek azért, hogy megmeneküljenek a robbanásoktól, és az ő segítségét kérik a jó halál érdekében. Villámcsapás és tűzvész ellen is fohászkodnak hozzá, s képét gyakran rávésték a vészharangra is. Ezért a harangöntők is védőszentjüknek tekintik.

Dorogi idill 1947-ből: a búzamező mögött a Szent Borbála templom és a szenet felhasználó brikettgyár, valamint a hőerőmű
Dorogi idill 1947-ből: a búzamező mögött a Szent Borbála templom és a szenet felhasználó brikettgyár, valamint a hőerőmű
(Forrás: Fortepan / Lissák Tivadar / CC BY-SA 3.0)

Gyakori, hogy bányatárókat vagy főként bányászokat kezelő kórházakat neveznek el Szent Borbáláról. Hazánkban például van Szent Borbála Kórház Tatabányán és Dorogon is. Mindkét város jelentős szénbányászati központ volt. Szent Borbálának szentelt templomokat, kápolnákat is gyakran találunk bányásztelepüléseken, hisz Borbálához fohászkodtak a bányászok a szénbányákban gyakori sújtólégrobbanás elkerüléséért. Sőt, a bányába való leszállás előtt a salgótarjáni és a pécsi bányászok is Szent Borbálához imádkoztak, miután elmondták a Miatyánkot.

Salgótarján

Oh, Szt szűz Borbála, hozzád fordulunk mindazok, kik a föld mélyébe leereszkedünk. Oltalmazz meg minket minden szerencsétlenségtől és bajtól, könyörögj érettünk és légy erős pártfogónk mindörökké. Amen.

Pécs

Imádkozzunk Szt Borbála tiszteletére, hogy minket a tűztől, víztől, és hirtelen haláltól megoltalmazzon, és halálunk óráján Krisztus vérével megváltott nagy szentségben részesülhessünk.

Így nem csoda, ha szent Borbála napja sokáig munkaszüneti nap volt Magyarországon a bányászok számára. Bár a Jeles Napok portál november 4-ét, Szent Borbála napját jelöli meg magyarországi bányásznapként, a bányavárosok nem novemberben, hanem szeptember elején ünneplik a bányászokat. A Wikipédia szerint 1951-től egységesen szeptember első hétvégéjén tartják az országban a bányásznapot, emlékezve az 1919. szeptember 6-i tatabányai csendőrsortűzre. Ekkor ugyanis négy bányász halt meg és rengetegen megsebesültek, amikor a kommunista társaik szabadon bocsátását követelő tömegre a csendőrök rálőttek.

Szakállas bányász a sóbányában
Szakállas bányász a sóbányában
(Forrás: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / CC BY-SA 3.0)

Barbárság?

A latinban és az újlatin nyelvekben meglévő barba ’szakáll’ szó az indoeurópai *bhar-dha tőre vezethető vissza. A szó mai hangalakjának létrejöttében feltehetőleg szerepe volt a barbarus ’idegen, külföldi’ szónak is, hisz a barbárok között sokan viseltek szakállat.

Abban valószínűleg olvasóink is egyetértenek, hogy a Szent Borbála történetében szereplő kínzások barbár cselekedetnek minősülnek. Az sem mentesíti az apát, hogy a források szerint valóban barbár, azaz ’idegen’ volt. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a barbár szó latin eredetű. A számos európai nyelvbe bekerült latin barbarus ’idegen, külföldi; durva, műveletlen’ szó a görög barbarosz ’durván hangzó, érthetetlen (nyelv); nem görög (nyelv); durva, műveletlen (ember)’ átvétele. A görög szót feltehetően a görögök számára érthetetlen beszédre, idegen nyelvre vonatkozott eredetileg. A szó a TESz. szerint hangutánzó eredetű.

Ugyancsak a barbarosz görög szó a forrása a Barbara névnek, amelyből a Barbára > Borbára lépcsőkön keresztül alakult ki a magyarban a Borbála név a középkorban. Így a Barbara és a Borbála név jelentése is ’idegen, külföldi nő’. Feltehetőleg ezt a nevet eleinte az idegen országokból érkezett rabszolganőknek adták. Hazánkban a Barbara nevet írásban először 13. századi forrásokban lelhetjük fel, de hamarosan átvette helyét a Borbála. A Barbara alak csak néhány évtizede, a 20. század utolsó negyedében vált ismét népszerűvé. A Barbarákat és Borbálákat Koncz Zsuzsa dalával köszöntjük a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának az emléknapján.

Források

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea. Szent Borbála

Diós István: A szentek élete. Szent Borbála

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. December 4.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

Magyar Katolikus Lexikon

Ladó János: Utónévkönyv

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára


Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 shanditiredum 2015. december 5. 18:34

hol történt ez? Bizáncban.

lásd: 330-tól Nova Roma - Konstantinápoly

ki volt nem keresztény? 395-ben I. Theodosius, az ortodox kereszténység élharcosa két fia közt osztotta fel a Római Birodalmat.

381 The council went on to define orthodoxy, including the mysterious Third Person of the Trinity, the Holy Spirit

en.wikipedia.org/wiki/First_Council_of_Constantinople

The council also "condemned the Apollonarian and Macedonian heresies, clarified jurisdictions of the state church of the Roman Empire

395 : minden más vallás üldözése : while non-Christians continued to request toleration, he ordered, authorized, or at least failed to punish, the closure or destruction of many temples, holy sites, images and objects of piety throughout the Empire

en.wikipedia.org/wiki/State_church_of_the_Roman_Empire

301 : az első keresztény ország a párthus uralkodó alatt álló Örményország

.

azonban egy gond van a tényekkel. a Legenda Aureában említett Maximianus császár 300 körül élt, a legnagyobb keresztényüldözések idején, nem száz évvel később.

1 Sultanus Constantinus 2015. december 4. 10:27

Mindenesetre furcsa, hogy a Barbarából hogy lett Borbála, ez ugyanis mind a görögben, mind a latinban harmadéles és utolsó előtti rövid magánhangzóval (vö. sp. bárbaro, -ra 'barbár' és Bárbara, ld. dle.rae.es/?id=52DLHf1 ). Tehát magyarul "szabályosan" *Borbala vagy *Bárbala (?) kellett volna, hogy legyen.

Érdekesség: a spanyolban a kötetlen nyelvi "Qué bárbaro!" kifejezés jelentése 'De durva!', 'Ez kemény!' stb. :)

Információ
X