-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
-
szigetva: @Libertate: Onnan, hogy a Nyesten több, mint száz cikk címe alá odaírtam. Mederi téves ada...2021. 01. 12, 19:43 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület a nyelvoktató és -vizsgáztató szakma érdek-képviseleti szervezete. Véleményük szerint a kormányzat oktatáspolitikája a felelős a nyelvvizsgázók számának csökkenéséért.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett adatai szerint 2013-ban mintegy tíz százalékkal kevesebbszer -- 128 ezer alkalommal -- próbáltak meg akkreditált nyelvvizsgát szerezni hazánkban, mint az azt megelőző évben. A KSH kimutatta: a vizsgák száma 2010 óta csökken, a 2013. évi próbálkozások száma 27 százalékkal maradt el a 2009. évitől. A Nyelvtudásért Egyesület szerint a csökkenésért elsősorban az oktatáspolitika által kezdeményezett változások felelősek.
Tavaly valóban kevesebben nyelvvizsgáztak, mint 2012-ben, ám az akkreditált nyelvvizsgákon részt vevők csökkenő száma a 2009 és 2013 közötti négy évben messze elmaradt az állami finanszírozású felsőoktatási keretszámok csökkenésétől. Emlékezetes, hogy 2012-ben az oktatási kormányzat drasztikusan visszavágta az egyetemekre felvehetők keretszámait. A csökkentés a legsúlyosabb mértékben éppen azokat a szakokat érintette, amelyeken a nyelvvizsgával megszerezhető pluszpontok nélkül eleve reménytelen volt nekiindulni a felvételinek. Mivel a nyelvvizsgázók több mint felét a felvételiben érintett korosztály teszi ki, így ez a csökkenés az adott időszakban azonnal lecsapódott a nyelvvizsgára jelentkezők számában is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A 2011-es felsőoktatási törvény lebegtette meg először a diploma megszerzéséhez kapcsolódó nyelvvizsga-követelmény feloldásának lehetőségét. Ezt követően a korábban végzett volt hallgatók másfél éven keresztül próbálkozhattak az egyetemek által szervezett – és általában könnyített – belső vizsgával kiváltani az állami nyelvvizsgát. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, ám a változás „arra elég volt”, hogy sok ezer diákban kétségek merüljenek fel a diplomamegszerzés követelményeivel kapcsolatban.
Hasonló hatása volt a Felsőoktatási Kerekasztal tavaly közzétett, majd később fiókba süllyesztett javaslatának is, amely szerint „egyes szakirányok” esetében (melyeket azonban nem neveztek meg) enyhült vagy teljesen megszűnt volna a nyelvvizsga-kötelezettség. Ennek eredményeként nagyon sok most, vagy a közelmúltban végzett hallgató választotta a kivárást, és későbbre halasztotta a nyelvvizsgát.
Ha ehhez hozzátesszük még az érintett korosztályban mutatott demográfiai csökkenést is, akkor a nyelvvizsgázók számának 2011-2012-es jelentősebb, majd 2013-as kisebb mértékű csökkenése éppen a vizsgák alapvető szerepének állandóságát mutatja.
A gyakran drasztikus és átgondolatlannak tűnő oktatáspolitikai bakugrások ellenére a nyelvtanulók alapvető szemlélete továbbra sem változott: a magyar tanuló (és szülei) számára az egy vagy több nyelvvizsga ma is az elért nyelvi teljesítmény szemléletes fokmérője, valamint a továbbtanulás és a szakmai karrier elindításának egyik fontos záloga.