nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...
    2021. 01. 16, 14:48  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...
    2021. 01. 15, 22:25  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...
    2021. 01. 13, 02:59  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...
    2021. 01. 13, 02:31  Százasak vagyunk?
  • szigetva: @Libertate: Onnan, hogy a Nyesten több, mint száz cikk címe alá odaírtam. Mederi téves ada...
    2021. 01. 12, 19:43  Százasak vagyunk?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Orbán a hibás!
Miért csökken a nyelvvizsgázók száma?

A Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület a nyelvoktató és -vizsgáztató szakma érdek-képviseleti szervezete. Véleményük szerint a kormányzat oktatáspolitikája a felelős a nyelvvizsgázók számának csökkenéséért.

nyest.hu | 2014. június 18.
|  

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett adatai szerint 2013-ban mintegy tíz százalékkal kevesebbszer -- 128 ezer alkalommal -- próbáltak meg akkreditált nyelvvizsgát szerezni hazánkban, mint az azt megelőző évben. A KSH kimutatta: a vizsgák száma 2010 óta csökken, a 2013. évi próbálkozások száma 27 százalékkal maradt el a 2009. évitől. A Nyelvtudásért Egyesület szerint a csökkenésért elsősorban az oktatáspolitika által kezdeményezett változások felelősek.

Tavaly valóban kevesebben nyelvvizsgáztak, mint 2012-ben, ám az akkreditált nyelvvizsgákon részt vevők csökkenő száma a 2009 és 2013 közötti négy évben messze elmaradt az állami finanszírozású felsőoktatási keretszámok csökkenésétől. Emlékezetes, hogy 2012-ben az oktatási kormányzat drasztikusan visszavágta az egyetemekre felvehetők keretszámait. A csökkentés a legsúlyosabb mértékben éppen azokat a szakokat érintette, amelyeken a nyelvvizsgával megszerezhető pluszpontok nélkül eleve reménytelen volt nekiindulni a felvételinek. Mivel a nyelvvizsgázók több mint felét a felvételiben érintett korosztály teszi ki, így ez a csökkenés az adott időszakban azonnal lecsapódott a nyelvvizsgára jelentkezők számában is.

A 2011-es felsőoktatási törvény lebegtette meg először a diploma megszerzéséhez kapcsolódó nyelvvizsga-követelmény feloldásának lehetőségét. Ezt követően a korábban végzett volt hallgatók másfél éven keresztül próbálkozhattak az egyetemek által szervezett – és általában könnyített – belső vizsgával kiváltani az állami nyelvvizsgát. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, ám a változás „arra elég volt”, hogy sok ezer diákban kétségek merüljenek fel a diplomamegszerzés követelményeivel kapcsolatban.

Hasonló hatása volt a Felsőoktatási Kerekasztal tavaly közzétett, majd később fiókba süllyesztett javaslatának is, amely szerint „egyes szakirányok” esetében (melyeket azonban nem neveztek meg) enyhült vagy teljesen megszűnt volna a nyelvvizsga-kötelezettség. Ennek eredményeként nagyon sok most, vagy a közelmúltban végzett hallgató választotta a kivárást, és későbbre halasztotta a nyelvvizsgát.

A? B? C? D?
A? B? C? D?
(Forrás: Wikimedia Commons / qperello, Alberto G / CC BY 2.0)

Ha ehhez hozzátesszük még az érintett korosztályban mutatott demográfiai csökkenést is, akkor a nyelvvizsgázók számának 2011-2012-es jelentősebb, majd 2013-as kisebb mértékű csökkenése éppen a vizsgák alapvető szerepének állandóságát mutatja.

A gyakran drasztikus és átgondolatlannak tűnő oktatáspolitikai bakugrások ellenére a nyelvtanulók alapvető szemlélete továbbra sem változott: a magyar tanuló (és szülei) számára az egy vagy több nyelvvizsga ma is az elért nyelvi teljesítmény szemléletes fokmérője, valamint a továbbtanulás és a szakmai karrier elindításának egyik fontos záloga.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X