nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • durek: @Libertate: Van gond, nem is kevés. :) Ha egy magát tudósnak tekintő ember nem képes felfo...
    2020. 07. 14, 22:22  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @Gelmik: Mindíg "elbűvölnek" ezek a szellemesebbnél szellemesebb szófejtő okoskodások - de...
    2020. 07. 14, 20:48  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @aphelion: Nézzük, mit is mond a jeles turkológus a rokonság értelmezésével kapcsolatban. ...
    2020. 07. 14, 20:45  Mi is az az Uralonet?
  • aphelion: @Gelmik: Pedig a germán nyelvek közül pont az angol az, ami pár szempontból hasonló módon ...
    2020. 07. 14, 15:51  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @aphelion: Nézzünk még néhány szópárt csak az érdekesség kedvéért: Elől az uráli szótövek ...
    2020. 07. 14, 15:28  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Orbán a hibás!
Miért csökken a nyelvvizsgázók száma?

A Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület a nyelvoktató és -vizsgáztató szakma érdek-képviseleti szervezete. Véleményük szerint a kormányzat oktatáspolitikája a felelős a nyelvvizsgázók számának csökkenéséért.

nyest.hu | 2014. június 18.
|  

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett adatai szerint 2013-ban mintegy tíz százalékkal kevesebbszer -- 128 ezer alkalommal -- próbáltak meg akkreditált nyelvvizsgát szerezni hazánkban, mint az azt megelőző évben. A KSH kimutatta: a vizsgák száma 2010 óta csökken, a 2013. évi próbálkozások száma 27 százalékkal maradt el a 2009. évitől. A Nyelvtudásért Egyesület szerint a csökkenésért elsősorban az oktatáspolitika által kezdeményezett változások felelősek.

Tavaly valóban kevesebben nyelvvizsgáztak, mint 2012-ben, ám az akkreditált nyelvvizsgákon részt vevők csökkenő száma a 2009 és 2013 közötti négy évben messze elmaradt az állami finanszírozású felsőoktatási keretszámok csökkenésétől. Emlékezetes, hogy 2012-ben az oktatási kormányzat drasztikusan visszavágta az egyetemekre felvehetők keretszámait. A csökkentés a legsúlyosabb mértékben éppen azokat a szakokat érintette, amelyeken a nyelvvizsgával megszerezhető pluszpontok nélkül eleve reménytelen volt nekiindulni a felvételinek. Mivel a nyelvvizsgázók több mint felét a felvételiben érintett korosztály teszi ki, így ez a csökkenés az adott időszakban azonnal lecsapódott a nyelvvizsgára jelentkezők számában is.

A 2011-es felsőoktatási törvény lebegtette meg először a diploma megszerzéséhez kapcsolódó nyelvvizsga-követelmény feloldásának lehetőségét. Ezt követően a korábban végzett volt hallgatók másfél éven keresztül próbálkozhattak az egyetemek által szervezett – és általában könnyített – belső vizsgával kiváltani az állami nyelvvizsgát. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, ám a változás „arra elég volt”, hogy sok ezer diákban kétségek merüljenek fel a diplomamegszerzés követelményeivel kapcsolatban.

Hasonló hatása volt a Felsőoktatási Kerekasztal tavaly közzétett, majd később fiókba süllyesztett javaslatának is, amely szerint „egyes szakirányok” esetében (melyeket azonban nem neveztek meg) enyhült vagy teljesen megszűnt volna a nyelvvizsga-kötelezettség. Ennek eredményeként nagyon sok most, vagy a közelmúltban végzett hallgató választotta a kivárást, és későbbre halasztotta a nyelvvizsgát.

A? B? C? D?
A? B? C? D?
(Forrás: Wikimedia Commons / qperello, Alberto G / CC BY 2.0)

Ha ehhez hozzátesszük még az érintett korosztályban mutatott demográfiai csökkenést is, akkor a nyelvvizsgázók számának 2011-2012-es jelentősebb, majd 2013-as kisebb mértékű csökkenése éppen a vizsgák alapvető szerepének állandóságát mutatja.

A gyakran drasztikus és átgondolatlannak tűnő oktatáspolitikai bakugrások ellenére a nyelvtanulók alapvető szemlélete továbbra sem változott: a magyar tanuló (és szülei) számára az egy vagy több nyelvvizsga ma is az elért nyelvi teljesítmény szemléletes fokmérője, valamint a továbbtanulás és a szakmai karrier elindításának egyik fontos záloga.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X