nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A kéttannyelvű oktatás „reformja”

A kormány a felnőttekre kidolgozott módszerekkel mérné a gyerekek nyelvtudását, és teljesíthetetlen feltételeket állít az iskolák elé.

nyest.hu | 2012. október 3.
|  

Aránytalanul eltolódna a kéttannyelvű képzés a természettudományok irányába, ha jelenlegi formájában életbe lépne a kéttannyelvű iskolák működését újraszabályozó rendelet, amely a 9-12. évfolyamon idegen nyelven tanítható tantárgyak közül kizárja a jelenleg legelterjedtebb matematika és történelem, valamint – az angol nyelven leginkább kézenfekvő – számítástechnika célnyelven történő oktatásának lehetőségét – mondják a Nyelvtudásért­ Egyesület szakértői. A kormány internetes oldalán szakmai véleményezésre közzétett tervezet szerint a rendelet szakítani kíván a jelenleg széles körben követett és jól bevált gyakorlattal, amikor az idegen nyelven tanítható tantárgyak körét a biológiára, földrajzra, fizikára, kémiára és a célnyelvi civilizációra kívánja korlátozni.

Amíg a kéttannyelvű iskolák jelentős részében jelenleg biztosítottak a feltételek az idegen nyelven történő történelem-, matematika- és számítástechnika-oktatáshoz, az ezek helyett választható új tantárgyak tanításához sok iskola nem rendelkezik megfelelő tantervvel, tananyaggal és a természettudományokat (pl. kémia) idegen nyelven oktatni képes pedagógussal. Az átállás ezért a legtöbb iskola számára a rendeletben meghatározott rövid idő alatt (bevezetés felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől kezdve) megvalósíthatatlan – hangsúlyozzák a Nyelvtudásért Egyesület szakértői.

A rendelet tervezete előírja a kéttannyelvű oktatásban részesülő negyedik, ötödik és nyolcadik évfolyamos diákok számára a kötelezően elérendő nyelvi szinteket, ám ebben a hangsúlyozottan felnőtt nyelvtanulók idegennyelv-ismeretének leírására alkalmazható Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) nyelvi szintjeire hivatkozik.

Bár a 8-14 éves korosztály jelenleg tanulhat olyan tananyagból, amely a KER-szinteket követi, a korosztály nyelvismeretének egységes, a tananyagtól elkülönült és a KER szintjeihez kapcsolódó standardizált mérésére jelenleg nincs kidolgozott vizsgarendszer. Ebből is adódhat, hogy a tanulók nyelvtudásának felmérését a tervezet egy közelebbről meg nem határozott „hivatal” központi vizsgájához köti.

Oktatásszervezési szempontból értelmezhetetlen, hogy a tervezet nem a tanulókkal, hanem az iskolákkal szemben támaszt tanulmányi feltételeket, amikor például előírja, hogy „A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók iskolánként legalább hatvan százalékának” el kell érnie a célnyelvből a meghatározott tudásszintet. Ez az előírás nem veszi figyelembe a tanulók egyéni fejlődéséből adódó különbségeket, és nem ad módot arra, hogy a később érő tanulók felzárkózzanak.

Amennyiben az iskola működési feltételeként értelmezendő, hogy a 12. osztály végére minden tanulónak el kell érnie a KER szerinti B2 szintet, úgy az arra fogja késztetni az iskolákat, hogy az e követelmény elérését veszélyeztető tanulókat időben eltávolítsák az iskolából, azaz a később érő fiatalokat fosszák meg a felzárkózás lehetőségétől. A durva szelekcióra való ösztönzéssel a kéttannyelvű oktatás rövid időn belül a szűk elitképzés eszközévé válhat – hangsúlyozzák a Nyelvtudásért Egyesület szakértői.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 Sultanus Constantinus 2012. október 3. 18:21

@Kishuck: Ez érdekes kérdés. Úgy tudom, hogy ez akkor működik, amit említesz, ha a rögzült összetétel egybeírva már mást jelent, mint különírva. De ez esetben nincs ilyen különbség, hiszen a *kéttannyelvű valóban azt jelenti, hogy 'két tannyelven' oktatnak. De még ellenkező esetben sem biztos, hogy egybe kellene írni, mert egyszerűen következetlen a magyar helyesírás. Pl. a "vörös szőnyeg" (mint protokolláris esemény) sem vörös már sok esetben és még az sem biztos, hogy szőnyeg, mégsem lehet egybeírni, mert "az akadémiai helyesírás még nem ismerte el" (ezt a választ kaptam anno, amikor ezt a problémát felvetettem valahol). Erre már én is azt mondom, hogy hülyeség, de kitartok ama véleményem mellett, hogy egy nyelvészeti-tudományos oldalon a helyesírás betartása (ha mégúgy ágálnak ellene a nyelvészek, mert ismerem erről a véleményüket) az igényességhez tartozik.

3 Kishuck 2012. október 3. 16:03

@Földönkívüli: Engem ez emlékeztet arra mikor a boldogult nyolcvanas években a Népszabadság kitartó harcot vívott és nem engedte a közlemény rovatban az "angoltanfolyam" szó használatát azzal, hogy ilyen szó "nincs de ha lenne mást jelentene" :) Igazából nem egy kardinális kérdés, de ha már a hazai köznyelvbe is bekerült ez a kifejezés egy önálló oktatási forma hétköznapi jelölésére, akkor én nem nevezném "hibásnak" (szemben a "kéthónapossal" ami nyilván nem hordoz önálló, külön jelentést). Tehát a helyes/helytelen kérdés inkább szemlélet kérdése ebben az esetben... szvsz.

Mindennek jelentősége persze eltörpül ahhoz képest, hogy Hoffmann Rózsánk a két tanítási nyelvű kérdéskörben kijelentette: a történelem idegen nyelven történő oktatása elfogadhatatlan, hiszen a történelem "a hazafias nevelést szolgáló, szemléletformáló tárgy". Kedves Nyest, nem akarjátok megkérni, hogy ezt fejtse ki pontosabban (v.ö. történelemoktatás a Ceausescu érában)?

2 Fejes László (nyest.hu) 2012. október 3. 14:23

@Földönkívüli: Köszönjük.

1 Sultanus Constantinus 2012. október 3. 14:19

A "kéttannyelvű" helyesen leírva "két tannyelvű". A számnév + _összetett_ szó jellegű összetételek különírandók (vö. "két hónapos"). Bocs, hogy szóvá teszem, de következetesen mindenhol rosszul van leírva a cikkeitekben...

Információ
X