nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ingyenjegy az egyetemre? Ennek is vége...
Az elitiskolák tanulói is kiszorulhatnak a felsőoktatásból

A nyilvánosságra hozott felsőoktatási törvény tervezete szerint igaz a hír, hogy a felsőoktatásba való bekerüléshez legalább egy komplex (B2 típusú), államilag elismert nyelvvizsgára lesz szükség. Ez azt jelenti, hogy szinte csak az elit középiskolák diákjai juthatnak be a felsőoktatásba, de ők se mind.

Molnár Cecília Sarolta | 2011. november 5.
|  

Képzeljük el a következő kitalált, de a valóságra a megszólalásig hasonlító helyzetet: Dávid és Péter osztálytársak voltak általánosban. Nyolcadikban Dávidnak szerencséje volt, felvették egy jó hírű gimnáziumba. Péter a felvételi környékén épp szerelmes volt, máshol járt az esze, néhány ponttal lecsúszott ugyanarról, így bekerült a helyi, közepesnek mondott középiskolába. Most újra találkoznak:

– És te, hol dolgozol most, mit csinálsz?

– Most egy multinál vagyok sales manager, külföldi partnerekkel tárgyalok. Sokat kell utazni, de jól keresek.

– Fú, akkor te perfekt angol vagy…? Nyelvvizsga is megvan, meg minden? Hol tanultál meg ilyen jól angolul?

– Persze. Tudod, nekem mázlim volt, mi már a gimiben megtanultunk rendesen angolul és németül. Azóta is abból élek a nyelvtudás terén. És te?

– Á, ne is kérdezd. Én most épp munkanélkülin vagyok. Elvégeztem a gazdálkodás és menendzsment szakot, meg is van a diplomám, de nem tudom átvenni, mert pont a nyelvvizsgák még nincsenek meg hozzá. Voltam tavasszal, de egy ponttal lecsúsztam, és a fellebbezés után se adták meg. A munkahelyek meg szóba se állnak velem diploma nélkül.

– Hát, nem volt szerencséd, öregem!

Ez a hajó elment…
Ez a hajó elment…
(Forrás: Wikimedia Commons / Jackman, George)

Felnőtt fejjel sokszor érezzük azt, hogy sok minden múlt és múlik azon az életünkben, hogy hova jártunk iskolába. Már az általános iskola is döntő; bizonyos értelemben meghatározója a további tanulási kedvnek és képességeknek. Az pedig, hogy milyen középiskolába kerülünk, azt is meghatározhatja akár, hogy milyen pályára lesz esélyünk a jövőben.

Magyarország híres (vagy inkább hírhedt) arról, hogy mennyire nagyok a különbségek az egyes középiskolák között. A világ boldogabb részein ez egyáltalán nincs így: ott az állami iskolákban együtt nevelik a nagyon különböző képességű és hátterű diákokat bizonyos meghatározott „szabványok” szerint.

Összemérni az iskolákat a számszerűsíthető eredményeik alapján szokták: Milyenek az érettségi eredmények? A végzősök hány százaléka tanul tovább (és hol)? És egy fontos szempont az is, hogy a végzősök hány százaléka szerez legalább egy középfokú nyelvvizsgát. A mutatók alapján ha „erős” suliba kerülsz, mintha ingyenjegyet váltottál volna az egyetemig, sőt tovább, ha viszont egy „gyengébe” kerülsz, sok energiádba és pénzedbe kerül majd, hogy továbbtanulhass. Ma még.

Változások előtt

Lássuk először is, mit lehet tudni ma arról, hogy hányan szereznek megfelelő nyelvvizsgát a végzősök közül! Mennyire lehet veszélyes az új szabályozás? Van-e egyáltalán gyakorlati jelentősége annak, hogy a felsőoktatásba bekerülés feltétele lesz legalább egy középfokú, komplex nyelvvizsga?

Az elitiskolák tanulói is kiszorulhatnak a felsőoktatásból
Forrás: iStockPhoto

Ma a hallgatójelöltek kétharmadának az egyetemi vagy főiskolai tanulmányai során (ma ez alapesetben csak 3 év!) kell megszereznie a szükséges nyelvvizsga-bizonyítványokat, ugyanis a felvételikor még nem rendelkeznek egyetlen nyelvvizsga bizonyítvánnyal sem. Az új törvényi szabályozás értelmében ők lennének azok, akik a közelébe se kerülnének felsőoktatási intézményeknek. A jelentkezők maradék egyharmada rendelkezik a jelentkezési lap benyújtásakor valamilyen nyelvvizsgával. Ők továbbra is bekerülnének.

A következő kérdés az, hogy tudható-e, kinek van esélye beleesni abba a bizonyos szerencsés egyharmadba. Ehhez vizsgáljuk meg a középiskolák nyelvvizsgákkal kapcsolatos mutatóit! Biztos információnk csak a 157 legjobb iskoláról van. Ez az összes középiskolának mindössze 15%-át teszi ki. Tehát az iskolák 85%-áról nem tudunk biztosat mondani, bár következtetéseket levonhatunk rájuk nézve.

A szomorú valóság az, hogy még a legjobb iskolák között is igen jelentősek az eltérések: A rangsor elején álló iskolákban tíz felvételiző diákból körülbelül kilencnek van a középfokú nyelvvizsgája, míg a rangsor vége felé álló (de még mindig elitnek számító!) szakközépiskolákban 10 felvételizőből már 6-7 nem kerülne be az egyetemre az új szabályozás miatt. Ebből megkockáztatjuk azt a következtetést, hogy az iskolák maradék 85%-ában jó esetben 10 felvételizőből csak 1-2-nek lesz esélye bejutni.

Hogy min múlhatnak ezek az aránytalanságok? Biztosan nem csak a nyelvoktatás színvonalán. Befolyásolhatja, hogy hány diákból tud válogatni az adott iskola, illetve hogy a családok milyen anyagi helyzetűek. Van-e pénzük például nyelvtanfolyamra járatni a gyereküket, kifizetni a nyelvvizsgát, vagy esetleg egy külföldi utat.

Az új szabály abszurditását jól mutatja, hogy még a vezető elitiskolákból sem kerülne be mindenki az egyetemre. És persze tudjuk, hogy ezeknek az elitintézményeknek a tanulóit érintené a legkevésbé drasztikusan az új törvény. Nagy kérdés, mi lenne a maradék iskolákkal? Ha valaki egy gyengébb gimnáziumba kerül, vagy éppen egy szakközépiskolába,  radikálisan csökkennek a továbbtanulási esélyei.

Szükséges a változás?

Azt persze senkinek esze ágában sincs vitatni, hogy a nyelvtudás fontos. Mindenki számára az, de különösképpen a diplomásoktól várható el, hogy az anyanyelvükön kívül még beszéljenek legalább egy világnyelvet. Tehát ez az „elméleti” része az új szabályozásnak nem vita tárgya. De a konkrét megvalósítás, és annak következményei már megosztják a tanárokat. Tekintsük át a szabályozás mellett felhozható érveket, és vizsgáljuk meg, mi ezekkel a probléma!

Az angol nyelv a világban (piros: egyedüli hivatalos, bordó: hivatalos, narancs: gyakorlatilag hivatalos, sárga: sokak által használt, lila keret: hivatalos státusza ellenére kevesek által ismert, narancs keret: sokan olvasnak és írnak, de kevesen beszélnek)
Az angol nyelv a világban (piros: egyedüli hivatalos, bordó: hivatalos, narancs: gyakorlatilag hivatalos, sárga: sokak által használt, lila keret: hivatalos státusza ellenére kevesek által ismert, narancs keret: sokan olvasnak és írnak, de kevesen beszélnek)
(Forrás: Wikimedia Commons / Robbiemuffin / CCBY-SA 3.0)

Az általunk megkérdezett tanárok egyetértettek abban, hogy a nyelvtudás fontos mind a továbbtanulásban, mind pedig az érvényesülésben. Elvárható lenne egy egyetemistától, hogy el tudjon olvasni angol (esetleg német) nyelvű szakirodalmat, hogy tudjon tájékozódni a nemzetközi kutatásokban. Nagy kérdés azonban, hogy egy középfokú nyelvvizsga elegendő-e ehhez. A szakszövegek olvasását sokszor még az anyanyelven is gyakorolni kell, nemhogy egy idegen nyelven. Erre a fajta fejlesztésre a BA/BSc képzések pedig kevéssé fordítanak figyelmet.

Egy budapesti főiskolán szerzett tapasztalataink szerint a diákok túlnyomó többsége nem beszélegyetlen idegen nyelvet még alapszinten sem. Jellemzően a kezdő nyelvi csoportokba jelentkeznek, de az évek során nem fejlődnek jelentősen. Nyelvtudásuk a hétköznapi dolgokban való eligazodáshoz is kevés, nemhogy a szakirodalom feldolgozásához. Ugyanezek a diákok felesleges nyűgnek és haszontalannak érzik a főiskolán folyó nyelvoktatást, abból nem profitálnak. Annak ellenére sem, hogy sokuknak igen nagy kihívást jelent a diplomázás feltételéül szabott nyelvizsga-követelmény teljesítése.

Arra a kérdésünkre, hogy mi a gond a nyelvtanulással, egyikük elmondta személyes problémáit:

Általánosban még egész jól ment az angol. Már negyediktől tanultunk, ötödiktől kifogtunk egy nagyon jó tanárt, nyolcadik végén egész jól tudtam. Aztán jött a középiskola: hát, az se kép, se hang. Rossz tanárt kaptunk, alig volt nyelvóra. Még arra se volt elég, hogy szinten tartsam a tudásomat. Ott inkább visszafelé fejlődtem. Most meg itt a főiskolán heti egyszer van duplaóra, a nap végén este, amikor már nem tudunk figyelni. Nem látom értelmét.

Az is tény, hogy az alapképzés hat féléve alatt nincs elegendő idő az alapos nyelvtanulásra a sokszor igen túlterhelt tantervekben. És az is érthető, hogy a diákok a szakmai tárgyaikat részesítik előnyben a nyelvtanulással szemben. De ezzel csak önmagukat csapják be: hiába lesznek jó szakemberek, ha nem beszélnek egyetlen nyelvet sem. Teljesen biztos, hogy a nyelvtudás alapjait már az általános és a középiskolában meg kéne szerezni. De láthattuk, hogy az iskolák többségében nem telik hatékonyan a nyelvtanulásra szánt idő.

Belépő a sikerhez
Belépő a sikerhez
(Forrás: Molnár Cecília Sarolta)

Azt is el kell ismerni, hogy a diplomához többnyire nem egy, hanem két nyelvvizsga szükséges, és két nyelv elfogadható szintű elsajátítása három év alatt még reménytelenebb, mint egy nyelvé. Tehát a diplomához a nyelvvizsga-követelményt teljesíteni igen nehéz, ha a hallgatónak nincs mérhető nyelvtudása akkor, amikor belép a felsőoktatásba. Ennek az áldatlan helyzetnek az eredménye a sok, „rendkívül hasznos” eszperantó nyelvvizsga, amiből a nyelviskolákon és nyelvvizsga-központokon kívül senki sem profitál.

Senki sem állítja tehát azt, hogy a nyelvtudás (és ezzel együtt a nyelvoktatás) szintjén ne kellene változtatni. Lássuk, hogy milyen érvek szólnak mégis a tervezett változtatás ellen!

Szükséges rossz

Az általunk megkérdezett tanárok egyike sem értett egyet a törvénytervezet szerinti nyelvvizsga-követelménnyel. Elsősorban azért, mert erőteljesen ellene hat a diákok esélyegyenlőségének. Egy budapesti iskolaigazgató elsősorban azért tartja tarthatatlannak a tervezetet, mert az iskolákban nem biztosítanak elég nyelvórát. „A törvénytervezet valószínűsíthető célja, hogy elvonja az egyetemektől, főiskoláktól a nyelvoktatásra szánt pénzt”– mondta. „Abban az esetben, ha ezt az összeget átadnák a középiskoláknak, hogy fordítsák a nyelvoktatás fejlesztésére, akkor talán védhető lenne a bemeneti nyelvvizsga terve” – tette hozzá.

Az első dolog, amit minden megkérdezett tanár hangsúlyozott a nyelvvizsgával kapcsolatos kérdéseinkre válaszolva, hogy a középiskolában megszerzett nyelvtudás mércéje valójában a nyelvi érettségi, és nem a nyelvvizsga. Egyikük számára sem érthető tehát, hogy miért nem az olcsóbb és amúgy is kötelező nyelvi érettségit erősítik meg, és teszik követelménnyé. (A nyelvi érettségikről lásd keretes anyagunkat.) Ennek nagy előnye a nyelvvizsgával szemben, hogy a diákok számára ingyenes, és a középiskolának kötelessége rá felkészíteni a diákokat.

Kutya ugat…
Kutya ugat…
(Forrás: Wikimedia Commons / Psychonaught)

Államilag elismert nyelvvizsgák a piacon (frissítve)

Arról, hogy milyen nyelvvizsgákat ismer el az állam – jelenleg a diplomák kiadásához, a jövőben majd feltehetően a felsőoktatásba való bekerüléshez – az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjában lehet tájékozódni. Külön oldal szól a vizsgahelyekről, illetve a vizsgarendszerekről. Lássunk néhány
népszerű példát kétnyelvű vizsgákra!

2009-ben a BME nyelvvizsgájára jelentkezők száma meghaladta a 18 ezret.. Adataik szerint 2009-ben a BME nyelvvizsgára jelentkezők száma meghaladta a 18 ezret. Közülük azonban átlagosan csak 52-54 % tesz sikeres nyelvvizsgát. Itt hét nyelvből (angolból, franciából, hollandból, németből, olaszból, oroszból és spanyolból) lehet államilag elismert, kétnyelvű vizsgát tenni.

A 2000 előtt egyedüli vizsgahelyként működő ITK, ismertebb nevén „Rigó utca” ma az ELTE szervezeti egysége. Úgy tűnik, veszett népszerűségéből. Előnye, hogy itt tehetnek a legtöbbféle nyelvből (sőt nemcsak élő nyelvekből!) nyelvvizsgát a kalandra vágyók.

A harmadik nagy vizsga az Euroexam, itt csak angolból és németből lehet államilag elismert nyelvvizsgát szerezni.

Az árak tekintetében nincsenek jelentős különbségek. A legolcsóbb a BME-n nyelvvizsgázni: alapfokon már megvan 17500 Ft-ból, középfokon 23500 Ft, de a felsőfok éri meg a leginkább, az csak 25500 Ft. Az Origo és az Euro nyelvvizsgák alapfokon és középfokon ugyanannyiba kerülnek: előbbi 19900 Ft, utóbbi 24900 Ft. Felsőfokon érdemes az Euronál vizsgázni, azon spórolhatunk egy ezrest, ott csak 26900 Ft, míg az Origónál 27800 Ft.

Ezeket a nyelvvizsgákat elismeri a magyar állam, aminek a jelentőségét eszünk ágában sincsen kisebbíteni, de külföldön nem sokat érnek ezek a papírok. Az árakhoz összehasonlításképp nem árt tudni, hogy egy a British Council által szervezett cambridge-i nemzetközileg elismert angol nyelvvizsga 42000 Ft-ba kerül ma. Magyarországon egy évben kétszer lehet rá jelentkezni, és a nyelvvizsgához automatikusan jár a honosítása, az plusz pénzbe nem kerül.

Lássuk, mennyit is lehetne ezzel spórolni! Ma egy államilag elismert középfokú nyelvvizsga – pótdíjak nélkül is – 23-25 000 Ft-ba kerül. Mivel a középiskolások nagy többsége nem önfenntartó, ezt az összeget a családnak kell kigazdálkodnia. És mivel a nyelvvizsgák 50-60%-ban sikertelenek, jó esély van arra, hogy akár nem is egyszer kell megfinanszírozni a vizsgát. Ehhez az összeghez adjuk hozzá a felkészítő tanfolyamok, illetve a nyelvvizsgákra felkészítő tesztkönyvek árát. Csapjuk mindezt hozzá a felvételi eljárási díjához. Könnyen megeshet, hogy hatjegyű szám lesz a végösszeg. Ezt pedig mindenkinek egységesen ki kellene fizetnie tekintet nélkül arra, hogy milyenek a családjának az anyagi körülményei. Ehhez képest az iskolában tett érettségi a diákok számára plusz pénzbe nem kerül.

Arra a kérdésünkre, hogy ennek ellenére miért bevettebb külön pénzért nyelvvizsgát tenni, egy budapesti elitgimnázium angoltanára több tényezőt is említett. Egyrészt hiedelmekkel magyarázta: sok szülő gondolja azt, hogy az állami iskolákban nem lehet rendesen megtanulni az idegen nyelveket. Így gyerekeiket – akik megtehetik – külön tanárhoz, külön tanfolyamra járatják. Ezt beszélgetőpartnerem egyfelől az iskolai munka szempontjából károsnak, másrészt fölösleges pénzkidobásnak tartja.

Idegen nyelvi érettségi

A most érvényben levő szabályozás szerint minimum öt tantárgyból kötelező érettségizni. A magyar, a történelem és a matematika mellett egy idegen nyelvből, illetve egy kötelezően választható tárgyból. Minden tárgyból két szinten lehet ma érettségi vizsgát tenni: közép- és emelt szinten. Vannak azonban olyan esetek, amikor a minimális öt tantárgy teljesíthető a nyelvi érettségi nélkül is, például abban az esetben, ha a diák kémiából és biológiából akar érettségit tenni, mivel az orvosi egyetemre készül. Ilyenkor megvan a minimális öt érettségi tárgy a nyelvi érettségi nélkül is. Az emelt szintű nyelvi érettségi ekvivalens egy középfokú komplex nyelvvizsgával.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az iskolai nyelvoktatás messze nem olyan rossz, mint a híre. Bár hozzátette, hogy: „Az igazán jó nyelvtanárok persze azért nem iskolában dolgoznak, hanem a piacon, mert gerjesztett a piac a nyelvvizsga miatt (az érettségi ellenében).” Ezzel együtt a nyelvi érettségit sokan értéktelennek tartják, holott az érettségi igenis mér egy alapvető nyelvtudás szintet, amire a felsőoktatásban lehetne építkezni. Másrészt megemlítette a nyelvvizsgaközpontok anyagi érdekeit, és jelentős befolyását. Az államilag elismert nyelvvizsga nagyon nagy üzlet, sokan élnek meg belőle.

Egy jó nevű, budapesti gimnázium igazgatója elmondta, hogy iskolájában a tavalyi végzős évfolyamon 100-ból 45 gyerek járt valamilyen fizetős nyelvtanfolyamra. Annak ellenére azonban, hogy igen jó iskola, itt sincs mindenkinek nyelvvizsgája. A tavalyi végzős évfolyamon kb. 15%-nak nem volt; összesen 123 nyelvvizsgája volt 100 gyereknek (ebből kb. 15-nek nem volt egy se), tehát a nyelvvizsgával rendelkező gyerekek majdnem felének kettő is volt.

No de még mindig kérdés, hogy mit mér a nyelvvizsga, korrektül meghatározható-e a diák nyelvtudásának a szintje a nyelvvizsga alapján. Minden megkérdezett tanár elismerte, hogy a nyelvvizsga valamit mond, mutat a nyelvtudásról. Az elitiskolában dolgozó angoltanár szerint azonban természetesen nem lehet egészen korrektül mérni ezzel sem, szerinte az érettségi talán inkább lehetne megfelelő mérőeszköz. Hozzátette azt is, hogy iskolájában a végzősök szintje rendszerint nyelvvizsga fölötti, még a gyengébb csoportokban is. De valószínűleg az ő esete a ritkább. A megkérdezett igazgató véleménye szerint a nyelvvizsga szükséges rossz a nyelvtudás igazolására, ha egy cég nem akarja vagy nem tudja felmérni a pályázójának a nyelvtudását. Azért szerinte mindenképp az a cég jár jól, aki maga leméri a szóbeli, írásbeli és szövegértési képességet az adott idegen nyelven, az adott szakmai területhez kapcsolódóan az állásinterjú során.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
20 Akva 2015. augusztus 19. 16:58

" Részben pedig az idegen nyelvek informális tanulása (pl. filmek nézése idegen nyelvek, könnyűzenei dalszövegek értelmezése) hiányzik nálunk"

Hát a dalszövegek értelmezése - amilyen értelmes dalszövegek vannak - nem sokat lendít a nyelvtanuláson. Persze ha dalszövegeken nem könnyűzenei dalszövegeket ért, hanem operaáriákat, akkor esetleg: igen.

19 Akva 2015. augusztus 19. 16:48

"egy budapesti elitgimnázium angoltanára több tényezőt is említett. Egyrészt hiedelmekkel magyarázta: sok szülő gondolja azt, hogy az állami iskolákban nem lehet rendesen megtanulni az idegen nyelveket."

Hát nem is...

"Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az iskolai nyelvoktatás messze nem olyan rossz, mint a híre. Bár hozzátette, hogy: „Az igazán jó nyelvtanárok persze azért nem iskolában dolgoznak, hanem a piacon,"

Na ugye!

18 Gaboras 2011. november 9. 20:09

"A nyelvvizsga 2005 óta nem váltja ki az érettségit. Ez igaz, de a cikkben ilyesmit nem is írtam."

Ezt nem is vitatom. Csupán arra kívántam reflektálni, hogy a több tárgyból tett érettségi nem váltja ki a nyelvi érettségit, lsd.: "...ha a diák kémiából és biológiából akar érettségit tenni, mivel az orvosi egyetemre készül. Ilyenkor megvan a minimális öt érettségi tárgy a nyelvi érettségi nélkül is."

A legalja jelző valóban sértő, ezért elnézést kérek. Csupán arra akartam célozni, hogy a mai diákokból akiknek már megvan a nyelvvizsgája azok valószínüleg egy komolyabb presztízzsel bíró egyetemre mennek továbbtanulni, nem pedig egy relatíve gyengébb főiskolára. Nyilván az oda kerülő "gyengébb" hallgatók nagyjának sem a főiskola előtt sem közben nem lesz nyelvvizsgája, ezért kicsit torz a főiskolákkal példálózni, mert ennyi erővel lehetne az ELTE-BTK nyelvvszakos hallgatói között felmérést készíteni, máris eltérőbb képet kapnánk.

17 Molnár Cecília 2011. november 8. 20:51

Még egy pontosítást szeretnék tenni: A "legalja" jelzőt azért tartom kissé túlzónak, félrevezetőnek és végső soron bántónak, mert elfedi az igazi problémát. Nem gondolom, hogy a cikkben emlegetett diákok a saját vagy a főiskola hibájából ne tudnának nyelveket. Egyszerűen olyan hátránnyal kerültek be, amit képtelenség 3 év alatt ledolgozni. Ez részben a közoktatási rendszer felelőssége. Részben pedig az idegen nyelvek informális tanulása (pl. filmek nézése idegen nyelvek, könnyűzenei dalszövegek értelmezése) hiányzik nálunk, de nagyon fájóan.

16 Molnár Cecília 2011. november 8. 20:19

Az íráshoz hozzászóltak másutt is érdemben:

www.tani-tani.info/arrol_hogy_az_elit

Egyetértek a kiegészítésekkel. A cikk árnyalja a képet arról, mit tanítunk, mit követelünk, mit várunk el a diákoktól.

15 Molnár Cecília 2011. november 8. 20:16

@Gaboras: A Köznevelés c. lap éves középiskolai rangsorának 2010-es listáit használtam. Ebből vannak az adatok.

Itt viszont én kérdeznék vissza: Mihez képest "legalja"?

A nyelvvizsga 2005 óta nem váltja ki az érettségit. Ez igaz, de a cikkben ilyesmit nem is írtam.

14 Szalakóta 2011. november 7. 14:00

Hoffmann azt hiszi, hogy ha kevesenb jutnak be a felsőoktatésba, akkor automatikusan ugrásszerűen megnő a képzés színvonala.

13 Szalakóta 2011. november 7. 13:57

A legtöbb ember, akivel az interneten beszéltem erről, egyetért ezzel a tervezettel, hisszen aki nem tanul meg rendesen egy nyelvet az iskolában, az lusta, vagy buta. Itt a Nyesten is volt egy hozzászóló, aki szerint ezt azonnal be kellene vezetni. Pedig eddig sokan az egyetem alatt fejezték be a nyelvtanulást, most az egyetem alatt felejteni fogják a nyelvet, mivel a nyelvvizsga úgyis megvan már. Nem lenne jobb a nyelvtudásuk az egyetem után, mint eddig.

Szerencse, hogy Pokorni másként gondolja.

12 Gaboras 2011. november 7. 09:30

"Biztos információnk csak a 157 legjobb iskoláról van."

És ezt így mi alapján, forrás van ehhez, hogy mi számít "legjobb iskolának"?

"Egy budapesti főiskolán szerzett tapasztalataink szerint a diákok túlnyomó többsége nem beszélegyetlen idegen nyelvet még alapszinten sem."

Gondolom valami "legalja" fősuli mint Heller Farkas, Kodolányi, ésatöbbi...(már bocs, hogy leszólom ezeket).

"Vannak azonban olyan esetek, amikor a minimális öt tantárgy teljesíthető a nyelvi érettségi nélkül is, például abban az esetben, ha a diák kémiából és biológiából akar érettségit tenni, mivel az orvosi egyetemre készül. Ilyenkor megvan a minimális öt érettségi tárgy a nyelvi érettségi nélkül is."

Tudtommal ez nem igaz. Egy ismerősöm két éve érettségizett és neki már 9. illetve 12. osztályban meglett a nyelvvizsgája (középC) angolból és németből, mégis kellett érettségiznie nyelvből, nem fogadták el helyette a nyelvvizsgát. Ez - ha jól tudom - utoljára 2005-ben volt megkerülhető, ha megvolt érettségid előtt a nyelvvizsga.

11 Gaboras 2011. november 7. 09:19

Érdekes, meg úgy alapból az emberek hozzáállása a témához. Attól, hogy a X+1-edik verziót találják ki az oktatás rendszerének alakítgatásához, nem fog senki jobb lenni angolból/németből/vagy akármely más nyelvből. Aki meg akar tanulni középszinten angolul és megcsinálni egy nem túl nehéz középszintű nyelvvizsgát, az meg is fogja tudni. Jómagam se könnyen szereztem meg, de még pont érettségi előtt meg is lett anno. Pedig akkoriban még nem is mentek úgy a nyelvek. A lényeg, hogy egy "hétköznapi diák" aki tényleg meg akar tanulni és lenyelvvizsgázni, az le is fog, középszinten biztos. Aki meg nem akar, az elitiskolás képzéssel se fog. A tanulás jó 90%-ban a diákon múlik ...

10 Pesta 2011. november 6. 10:43

Megoldás lenne az oktatási rendszer átalakítása, avagy pontosabban visszaalakítása 4+8 osztályra a 8+4 helyett.

A hozzászólásokhoz: ne tévesszük össze a nyelvtudást és a nyelvvizsgát! A rossz példa: a Rigó utca egykori monopóliuma, ahol „pofára ment" a nyelvvizsga. A jó példa: a keretesben említett cambridge-i nyelvvizsga.

Hiába tud valaki jól egy idegen nyelven (és a magam példáját is említve, él az adott nyelvi környezetben), ettől még a vizsgára külön föl kell készülni.

9 levako05d 2011. november 5. 18:32

@Fejes László (nyest.hu): ez igaz:) a sok rossz között ez egy értelmes rendelkezés lenne, ha meglennének a megfelelő feltételek. De nem a középsuliban kezdődik a gond: már általános iskolában is hatalmasak a különbségek (pl. nekünk 8.-ban már alapfokú nyelvvizsgánk volt).

8 Fejes László (nyest.hu) 2011. november 5. 16:12

@levako05d: Ez azokra igaz, akiknek megadta a sors azt a szerencsét, hogy volt alkalmuk elsajátítani a megfelelő stratégiát. Magát a nyelvtanulást is tanulni kell, ritka az olyan tehetség, aki magától ráérez, hogy kell ezt csinálni.

@bm613: „Van ember, aki azt képzeli, hogy 10-15 fős csoportban meg lehet tanulni egy idegen nyelven beszélni? Írásbeli nyelvvizsgához elég lehet az iskolai oktatás, ha jó a tanár, de a szóbeli pár kivételes nyelvérzékű diákot leszámítva esélytelen.” Ez így nem igaz, igenis 15 fős csoportokban is jól lehet haladni megfelelő módszerrel. Más országokban sem 3 gyerek jut egy tanárra, mégis van sikeres nyelvoktatás. Elég Finnországra gondolni.

7 levako05d 2011. november 5. 14:42

@Fejes László (nyest.hu): igen, csak ahhoz akarat is kell. Nem olyan ördöngősség a nyelvtanulás. Ha valaki tényleg elkötelezi magát, még tanár és hivatalos óra nélkül is meg tud tanulni idegen nyelvet elég jó szinten. Ma már könnyű idegen nyelvű könyvekhez, filmekhez jutni. Ez is sokat segít.

6 bm613 2011. november 5. 14:13

Van ember, aki azt képzeli, hogy 10-15 fős csoportban meg lehet tanulni egy idegen nyelven beszélni? Írásbeli nyelvvizsgához elég lehet az iskolai oktatás, ha jó a tanár, de a szóbeli pár kivételes nyelvérzékű diákot leszámítva esélytelen. Tehát igenis arról van szó, hogy aki nem tudja megfizetni a jó magántanárt vagy nyelvtanfolyamot, az ne mehessen egyetemre. Undorító, aljas intézkedés, egy újabb rúgás a szegényebb sorsúakba, de tökéletesen illik a kormány többi disznósága közé.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X