-
idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...2021. 01. 17, 23:10 A gyorsúszás is hungarikum?
-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A rákos megbetegedések terápiájában is új utakat hozhat, ha megválaszoljuk azt a kérdést, hogy honnan származik a rák, hogyan alakulhatott ki. Charles Lineweaver és Paul Davies evolúciós magyarázatot adnak a rák létezésére.
A rák nem más, mint amikor rosszindulatú sejtek ámokfutásba és őrült szaporodásba kezdenek, és elterjednek testszerte. A ma ismert terápiák a rosszindulatú sejteket próbálják különböző módszerekkel megsemmisíteni – még mielőtt azok ölnék meg a beteget. De a rosszindulatú sejtek elég kitartóan próbálnak túljárni a szervezet saját védekezési mechanizmusainak az eszén: arra vannak programozva, hogy a szervezetben véghez vigyenek egy olyan változást, amellyel a saját szaporodásuknak és túlélésüknek kedvező körülményeket teremtenek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A rák hatékony gyógymódjainak a megtalálásához is kulcsfontosságú lenne annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy miért létezik egyáltalán a rák. Hogy alakul ki? Miért őrülnek meg az ember saját sejtjei különböző külső hatásokra – amilyen a radioaktív sugárzás, különböző vegyi anyagok, gyulladások vagy fertőzések? Több évtizednyi kutatás után sincsen ma mindenki által elfogadott elmélet erről a kérdésről.
Charles Lineweaver és Paul Davies úgy érvelnek a The Guardian hasábjain, hogy a rákos sejtek viselkedéséhez hasonló folyamatok a normál élet részei, tehát evolúciós gyökerük lehet, és nem a „modern kor ártalmai” közé tartoznak. Az evolúciós elméletet támasztja alá az a tény is, hogy rákos folyamatok nem kizárólag az emberi testben léteznek: az emlősöknél, az ízeltlábúaknál, de még növényeknél is tapasztaltak hasonlót.
A rákért tehát – Daviesék elmélete szerint – a gének a felelősek, méghozzá olyan gének, amelyek több 100 millió éve alakulhattak ki. A rák létrejöttének megértéshez tehát az élet kialakulásának megértéséig kell visszamennünk. Az evolúció folyamán két kitüntetett pillanatot érdemes megemlíteni.
A mitokondrium az eukarióta sejteknek az a része, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a sejtanyagcserében.
Az első evolúciós lépés az olyan egysejtű organizmusok létrejötte volt, amelyeknek már volt mitokondriumuk. A mitokondriumok ősi baktériumokból keletkezhettek. A rák kialakulásakor a sejtek mitokondriumai átalakulnak: megváltozik a fizikai és a kémiai felépítésük is. Hogyan függ össze az ősi baktériumokból keletkezett sejtszervecske működése a rákkal? – Ez évmilliárdos történet.
A Föld történetének addig a koráig kell visszamennünk, amikor még csak egysejtűek éltek – kezdetben oxigén nélkül. Később a fotoszintézis révén egyre nőtt a légkörben az oxigén koncentrációja, ami az akkori organizmusok számára mérgező hatású volt. Ahhoz, hogy túléljenek, vagy el kellett magukat zárniuk a pusztitó gáz elől, vagy az addigi hiányosságukból erényt kellett kovácsolniuk: meg kellett tanulniuk reagálni az oxigén jelenlétére. Azok a sejtek élhették túl jobb eséllyel ezt a környezeti változást, amelyek az oxigént hasznosítani tudták. A sejtekben a mitokondrium az, amely felhasználja ezt a veszélyes anyagot a hatékonyabb energiatermeléshez.
Az oxigénhasználó sejtek kialakulása után a következő nagy evolúciós lépés az volt, hogy létrejöttek többsejtű organizmusok. Ezzel együtt az evolúciót vezérlő túlélés „logikája” megváltozott. Az egysejtű élőlény egyetlen túlélési törvénye a replikáció, azaz saját magának a genetikai lemásolása. Ilyen értelemben az osztódással szaporodó élőlények „halhatatlanok”. A többsejtűeknél azonban az állandó replikáció csak az ivarsejtek dolga, ezek hordozzák a géneket, amelyek létrehozzák a következő generációt. A testi sejtek nem másolják az idők végezetéig magukat: egy darabig replikálódnak, de amikor elöregednek, „öngyilkosságot követnek el”. Ez a folyamat a sejtelhalás, az apoptózis. Ezt a folyamatot a mitokondriumok irányítják.
Egy fejlettebb élőlény szervezetében akkor alakul ki rák, ha a testi sejtek és az ivarsejtek közötti fent leírt „egyezség” csődöt mond. A rosszindulatú folyamatok gátolják az apoptózist, így lehetőséget adnak saját halhatatlanságuk visszanyerésének. Azaz úgy kezdenek el működni, mint az „önző” egysejtűek: csak önmagukat akarják másolni. Anyagcseréjüket tekintve is hasonlatosak a korai egysejtűekhez: oxigénhiányos vagy oxigénszegény környezetben nőnek, visszalépnek a sejtlégzésnél sokkal kevésbé hatékony energianyerési módhoz, az erjedéshez.
A biológusok számára nem ismeretlen az a jelenség, hogy élőlények valamilyen ősi jellegzetesség nyomait őrzik génjeikben. A genomban benne vannak ezek a régi genetikai utak, csak épp „alszanak”, azaz érvényben vannak őket gátló folyamatok. A probléma akkor jelentkezik, amikor valami megzavarja ezeket az altató mechanizmusokat. A rák kialakulása tehát magyarázható azza, hogy a fentiekben vázolt evolúciós örökség aktiválódik. Ha mindez beigazolódik, az a betegség legyőzésében, az új terápiák kialakításában is mérföldkő lehet.
Forrás