-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azóta jobban értem a magyar múlt időt. Itt van pl. egy absztrakt erről...2024. 11. 11, 16:48 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 3 Ezt írtad: "....pl mond-t-a, erre séróból nem tudom a szabályt.." Úgy látszik...2024. 11. 11, 16:37 Szótekerészeti agybukfenc
-
ganajtúrós bukta: Kémiából és történelemből is nagyot alkottak ezek a srácok! :D Érdemes rá keresni!2024. 11. 11, 11:40 Bëlgát a magyarórára!
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 30 Talán a "hülye bulldog" is megfelelne a "bántalmazás, kegyetlenkedé...2024. 11. 08, 11:35 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A korszak bőven dokumentált háborúival szemben az 1596-os hadjárat eseményeiről nem bukkantak fenn írásos emlékek. Eddig.
A törökök 1596-os magyarországi hadjáratát megörökítő, pár éve a törökországi Anatóliában előkerült különleges naplóról tartott előadást a kortörténeti dokumentumot megtaláló Gühnan Börekçi, az isztambuli Sehir Egyetem oktatója csütörtökön az Egerben zajló végvár-konferencia keretében. Gühnan Börekçi az MTI kérdésére felidézte: egyik kollégájával I. Szulejmán 1566-os szigetvári ostromának történetét kutatva járták a törökországi könyvtárakat és levéltárakat, amikor véletlenül bukkantak a kéziratra a közép-anatóliai Konya város levéltárában hét éve. Mint hozzátette, az oszmán nyelven íródott dokumentum címe semmitmondó volt, csak megvizsgálásakor derült ki, hogy az 1596-os hadjáratról tartalmaz rendkívül érdekes részleteket.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A szakember a napló jelentőségét hangsúlyozva rámutatott: bár sok, ebből az időszakból származó kézirati forrás áll rendelkezésre – némelyikük még Egert is megemlíti –, valamilyen ok miatt a korszak bőven dokumentált háborúival szemben az 1596-os hadjárat eseményeiről nem maradtak fenn írásos emlékek. A vélhetően 1597 és 1599 között íródott napló abból a tekintetből is rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a korabeli kézirathoz képest sokkal részletesebben, napokra bontva számol be III. Mehmed szultán magyarországi hadjáratának 186 napjáról. A szerzőről ugyanakkor keveset tudni: a naplót egy katonai logisztikával foglalkozó – a mai fogalmaink szerint – titkár írta, aki önmagát Gaibiként emlegeti, ami nagyjából azt jelenti, hogy „senki”.
Gaibi a hadjáratban a hadsereg tagjaként vett részt. Együtt élt a katonákkal, ezért nem csak a hadi cselekményekről számolt be, nagyon sok érdekes részlet kiderül a seregben töltött hétköznapokról, például az étkezési szokásokról, az élelmiszerellátási gondokról. Sok minden megtudható a felvonulás útjába eső területeken élő emberekről, így például az Eger környékén élő földművesekről is – mutatott rá.
Eger háromhetes ostromáról is részletesen ír a szerző: kiderül például, hogy – a régészeti kutatások eredményeivel egybecsengő módon – az utolsó napokban kétezren estek el, és a halottaknak csak a fele volt katona – mondta. Gühnan Börekçi hangot adott abbéli reményének, hogy a napló hamarosan magyar nyelven is napvilágot lát.