nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Sosem hallott részletek Eger ostromáról!

A korszak bőven dokumentált háborúival szemben az 1596-os hadjárat eseményeiről nem bukkantak fenn írásos emlékek. Eddig.

MTI | 2014. október 18.
|  

A törökök 1596-os magyarországi hadjáratát megörökítő, pár éve a törökországi Anatóliában előkerült különleges naplóról tartott előadást a kortörténeti dokumentumot megtaláló Gühnan Börekçi, az isztambuli Sehir Egyetem oktatója csütörtökön az Egerben zajló végvár-konferencia keretében. Gühnan Börekçi az MTI kérdésére felidézte: egyik kollégájával I. Szulejmán 1566-os szigetvári ostromának történetét kutatva járták a törökországi könyvtárakat és levéltárakat, amikor véletlenül bukkantak a kéziratra a közép-anatóliai Konya város levéltárában hét éve. Mint hozzátette, az oszmán nyelven íródott dokumentum címe semmitmondó volt, csak megvizsgálásakor derült ki, hogy az 1596-os hadjáratról tartalmaz rendkívül érdekes részleteket.

A szakember a napló jelentőségét hangsúlyozva rámutatott: bár sok, ebből az időszakból származó kézirati forrás áll rendelkezésre – némelyikük még Egert is megemlíti –, valamilyen ok miatt a korszak bőven dokumentált háborúival szemben az 1596-os hadjárat eseményeiről nem maradtak fenn írásos emlékek. A vélhetően 1597 és 1599 között íródott napló abból a tekintetből is rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a korabeli kézirathoz képest sokkal részletesebben, napokra bontva számol be III. Mehmed szultán magyarországi hadjáratának 186 napjáról. A szerzőről ugyanakkor keveset tudni: a naplót egy katonai logisztikával foglalkozó – a mai fogalmaink szerint – titkár írta, aki önmagát Gaibiként emlegeti, ami nagyjából azt jelenti, hogy „senki”.

Gaibi a hadjáratban a hadsereg tagjaként vett részt. Együtt élt a katonákkal, ezért nem csak a hadi cselekményekről számolt be, nagyon sok érdekes részlet kiderül a seregben töltött hétköznapokról, például az étkezési szokásokról, az élelmiszerellátási gondokról. Sok minden megtudható a felvonulás útjába eső területeken élő emberekről, így például az Eger környékén élő földművesekről is – mutatott rá.

Eger 1596-ban
Eger 1596-ban
(Forrás: Wikimedia Commons / Wilhelm Dilich)

Eger háromhetes ostromáról is részletesen ír a szerző: kiderül például, hogy – a régészeti kutatások eredményeivel egybecsengő módon – az utolsó napokban kétezren estek el, és a halottaknak csak a fele volt katona – mondta. Gühnan Börekçi hangot adott abbéli reményének, hogy a napló hamarosan magyar nyelven is napvilágot lát.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X