nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • gekovacsistvan: Munkácsi Bernát tehát, hitet tesz a magyar nép és a magyar nyelv eredetének egysége mellet...
    2021. 04. 13, 17:27  Az ugor lovakrul
  • gekovacsistvan: "Munkácsi Bernát ezúttal is megfogalmazta azt az állítását, hogy a magyarság nem a türkökt...
    2021. 04. 13, 11:17  Az ugor lovakrul
  • mederi: "Csak a véletlennek köszönhető, hogy a két szó azonos alakúvá vált." -Szerintem is. A magy...
    2021. 04. 04, 10:26  Miért nyúl a nyúl?
  • mederi: @Fülig James: 61 Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából Fleming kísérleteinek sikeréről kol...
    2021. 04. 04, 09:32  Dob és dob
  • mederi: A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert meg...
    2021. 04. 01, 10:02  Hentel-e a hentes?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Marhaságok és disznóságok
Mészáros és hentes

Két szakmája van-e annak, aki mészáros és hentes? A válasz nem egyértelmű.

Fejes László | 2014. december 2.
|  

Névtelenségét megőrizni kívánó olvasónk kérdezi:

Több helyen látom kíírva, hogy mészáros és hentes, vagy mészárost és hentest keresnek. Szerintem a kettő ugyanaz. Vagy mégis lenne különbség?

A mészáros szláv jövevényszó, eredetileg menszár, mészár alakokban kerülhetett a magyarba, a mai végződését a hajós, szekeres stb. foglalkozásnevek analógiájára kaphatta, akárcsak a csapláros, az esztergályos vagy a kocsmáros. A mészárol is a mészár alakból születhetett, bár az is elképzelhető, hogy már igeként került a magyarba a szlávból, eredetileg ’mészároskodik, húst darabol, vagdal’ jelentésben. A szót a szlávban a ’hús’ jelentéső szóból képezték.

A hentes eredete viszont homályos. Talán összefügg a hasonló jelentésű hentellérrel, melynek eredete szintén nem tisztázott. Ez utóbbit összefüggésbe hozzák a középfelnémet handeler, handler, hendeler (mai irodalmi német Händler) ’ügynök, közvetítő’ (ma: ’kereskedő’) szavakkal. Az egyeztetés nehézsége itt elsősorban az, hogy a magyar és a német jelentést áthidaló ’vágóállat-kereskedő’ jelentés sem a magyarból, sem a németből nem mutatható ki. Egy másik lehetőség, hogy a hentes a régi bajor-osztrák hintscheln ’disznóhússal foglalkozik’ igével függ össze. Mindkét lehetőséget erősen valószínűtlenné teszi, hogy szokatlan alaki változásoknak kellett végbemenniük.

Ami a két szó jelentésének különbségét illeti, a hentes eredetileg csakis – kizárólag vagy főleg – disznóvágással, a disznóhús feldolgozásával foglalkozó személyt jelentett. A hentes tehát ebben az értelemben a mészáros egy altípusa – bár ebből a helyzetből könnyen kialakulhat a mészárosnak az a jelentése, hogy ’állatok (de nem sertés) levágásával és húsuk feldolgozásával foglalkozó iparos’.

Mészáros, és egyben hentes?
Mészáros, és egyben hentes?
(Forrás: Wikimedia Commons / Tomascastelazo / CC BY-SA 3.0)

A Magyar néprajzi lexikonból azt is megtudhatjuk, hogy a mészárosok a középkorban céhekbe tömörültek, hentesnek pedig azokat nevezték, akik nem voltak céhtagok, de a vásárokon (marha!)húst árulhattak (ugyanitt a marha-hentes szó is előfordul). Elképzelhető, hogy a hentes korábban említett jelentése abból alakult ki, hogy az értékesebb marha vágását jellemzően szakemberre bízták, míg a kevésbé igényes sertést céhen kívüli személyre (a hentes előfordul ’kontár, céhen kívüli személy’ jelentésben is).

Szűk körben végzett vizsgálatunk szerint ma többen úgy vélik, a mészáros az állat leölésével, a hentes a hús feldolgozásával foglalkozik. Nem tudjuk, ez mennyire elterjedt vélekedés, vagy mennyire jelenik meg a szaknyelvi használatban. Feltehető, hogy ezt a megoszlást az váltja ki, hogy mészárol ’öl’ ige van, ellenben a hetesnek nincs ilyen párhuzama.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 Cooper 2014. december 22. 20:05

A szarvasmarha -> profi

sertés -> amatőr

inkább onnan jöhet, hogy míg a disznót, még ha hatalmas is, páran lefogták, "valahol" nyakonszúrták, és annyi.

Aki látott már ilyet, és van hozzá "bátorsága" maga is ki tudja próbálni, s ha érzék is párosul mellé, profi "böllér" lesz nem sok alkalom után.

Egy szarvasmarha, na az már keményebb dió házilag, mert azt ki kell pányvázni, romjaiban láttam még 45*45 cm-es tölgy pányvázó gerendát, majd egy igen erős, de annál precízebb homlokütéssel le kell taglózni, amitől térdre rogy, aztán lehet szúrni. Itt nincs nagyon lehetőség hibázni, mert egy bika mondjuk, vagy egy ökör, az igen erős, hatalmas állat, és ha bedühödik, mert mondjuk "amatőr" a mészárSZÉKben a mészáros, akkor csúnya világ lehet belőle...

13 Kara-kán 2014. december 8. 19:04

@Krizsa:

Valószínűleg hangutánzás esete forog fent.

kassz, huss, hess

12 Krizsa 2014. december 7. 13:55

@Kara-kán: Most akkor ősrégi, genetikusan beírt hangutánzás, vagy "szomszédolásből" átvett jövevényszavak?

A mészárlás az héberül is leválaszt, lefűrészel,

a kasza, kaszál, meg a keszeg (nyesett, lapos hal) magunktól is megvan. Mert a héberből biztosan nem. Mégis: a héber kaász = harag, düh, kiszúah = kaszálás, mekaszáhat = fűnyíró (a me- csak igei előrag). Nem kellett itt maradni a törököknek, inkább egészen elmaradtak volna a fenébe.

11 Kara-kán 2014. december 7. 13:04

@Kara-kán:

Adja magát a következtetés: a mészáros, hentes = hús-szabó

Én meg húszabáló vagyok. :-D

10 Kara-kán 2014. december 7. 12:40

Nagyon köszönöm a cikket, épp a napokban töprengtem én is ezen!

Azonban, ha a gyöknyelvészek és etimológusok ennyire meghekkelték ezt a honlapot, jövök én is a „felfedezéseimmel”:

„mészáros” törökül: kasap (ejtsd: kászáp)

Megvan a kaszabol?

A románok is azt mondják erre, hogy „a căsăpi” = á köszöpi = kaszabolni.

Ha a törökök kicsivel tovább maradtak volna itt 150 évnél, lehet, hogy a mészárost egyszerűen kaszabnak (vagy a kaszab gyökből képzett valaminek) hívnánk.

Úristen!

A „szab” is ott van!

9 Krizsa 2014. december 6. 10:27

@Galván Tivadar: Persze, hogy a műszer modern, ráadásul összetett mű-szó. Attól hogy ennyire "kultúrszó" a történeti (ami gyök-) nyelvészet számára már kevésbé értékes. Attól pedig hogy összetett, még kevésbé, mert nem is MSzR váz, hanem MX+SZR. Pont azt akartam ezzel érzékeltetni, hogy lásd mindent ideveszek, ami eszetekbe juthat, de csak a mészárlást kell komolyan venni.

A nyelvújításnak azonban, az én szememben semmi jelentősége nincs. Teljesen mindegy, hogy egy "nyelvújító", vagy egy 3ooo évvel ezelőtti juhpásztor újítja a nyelvet. Ha az a szó beleillik a nyelv FLEKTÁLT TŐSZÓ-állományába, akkor, még idegenes (pl. latinos) toldalékolás ellenére is fennmaradhat, de ha nem, akkor olyan divat- / vándorszó lesz, aminek pár évtized mulva nyoma se marad.

8 Galván Tivadar 2014. december 6. 10:01

@Krizsa: "MSzR váznak két magyar alapszava van: mészárol és műszer": a "műszer"-t én így első blikkre nyelvújításinak gondolnám, de majd erre jár egy nyelvész, és megmondja a tutkót.

7 Galván Tivadar 2014. december 6. 09:59

@Wenszky Nóra: Én is így tudtam. Viszont összeakadtam a múltkorjában (de még a cikk megjelenése előtt!) az egyik barátommal, akinek a nagypapája szakmabeli volt. Valahogy akkor szóba került a téma, és hogy a nagypapa annak idején a mészáros=marhahús, hentes=disznóhús nézetet képviselte.

6 huncsambo 2014. december 6. 00:23

@Wenszky Nóra: logikus.

5 mederi 2014. december 5. 20:24

A *meszt/ *medt késztetéspárok valamikori létezését egyrészt a felszólító módú késztetés oldal mutatja

"késztetéses felszólítás": mess le egy ágat! =nyess (nyissz-ants) le egy ágat!

(az "szt"="ssz"="ss")

eredmény: *med(t) = meggyógyul(t)

"továbbkésztetett felszólítás": *medtssz (metssz"= kimondva: mecc!) le egy ágat!

Pl. A fák metszése egyben azok meggyógyítását, karbantartását jelentik.

-A "mess!" és a mecc! alakok ma is használatosak, bár a "mecc!" elterjedtebb..

Feltehetően a "*messz!" késztetéses alak megelőzhette a "mess!" és a még későbbi "mecc!" felszólítás alakzatokat..

-A "*messz-eres/ *messz-áros" -------> mészáros változást könnyen eljképzelhetőnek gondolom, ami eredetileg lehet, hogy egészen mást jelentett, mint ma, elsősorban gyümölcsfák átoltására (pl. szilva fába barack ág "beoltása"), gyógyítására (beteg ágak levágása) vonatkozhatott..

Egy ember lábát ma sem lemetszik, hanem levágják..

-A "mészárlás" pl. emberekre vonatkoztatva "gyilkolászást" jelent, és a rossz sebész orvosra is azt mondják, "micsoda mészáros, csak vágni tud" (bár, hentesnek is mondják)..

-A "hent-es" szótöve a

"heng-er-ít/ heng-er-ül"

"hengerget/ *hengereg/ (erdélyi szó) hencsereg"

g=(d)t

"hen(d)t-er-get/ hen(d)t-er-eg" késztetéspárokban is benne van..

Itt a "heng" (csüng, lóg, függ) szótő "átúszik" "hend"-be ("kéz"-be).

-A szituáció valóban az, hogy a húst felakasztják (heng) egy kampóra a hentesek, és feldarabolják/ kezelik (hend) a levágott állatot, hogy eladhassák a jól külön választott részeket...

4 Wenszky Nóra 2014. december 5. 19:14

Megkérdeztem a kedvenc hentesemet, hogy mi a különbség a hentes és a mészáros között. Azt mondta, hogy hááát, a mészáros vág is, a hentes csak darabol meg árul. De azért nem volt biztos benne. Pedig nagyszerű szakember. Mindenesetre ez egybecseng a cikkben említett szűk körű vizsgálat eredményével.

3 huncsambo 2014. december 3. 00:46

a mészáros marhát hentel, a hentes marhát mészárol.

mészár : metsz

hent : suhint

.

a händler az akinek a keze közin megy át amit a német úgy értelmezett h közvetítő (9szzekeverte az eszközt a folyóeszközzel)

2 Krizsa 2014. december 2. 16:38

Az MSzR váznak két magyar alapszava van: mészárol és műszer. A héber maszor = fűrész (mészárol), meszír = levesz, eltávolít, maszrek = fésű, maszret = karcoló (mondjuk műszer). Aha, a szlávos alak is megvan a héberben: m’naszer = elfűrészel. Mivel a héber alapszó „szur”, s a szir = tövis (persze: szúr), világos, hogy a m’- csak az felragadt sémi előrag az eurázsiai szavakra. De még a közbebukott n'- is egy második sémi előrag...

Tehát a szlávbó- magyarba eredet aligha helytálló. Ezúttal is valószínű azonban a KÖZÖS szláv-magyar protonyelvból való leszármaztatás, amit már többszáz szóra bizonyítottam: „Az úgynevezett szláv jövevényszavak problémája” című tanulmányomban:

gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36119447.

És igen, a hentes eredeti értelme /kézből/ eladó lesz, mert a héber hanut = bolt, üzlethelység. S így persze (T / D hamgváltozás) a Hand = kéz és Händler = kereskedő szavakkal is közös a német-magyar-héber gyökváz. Úgy is kell.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X