A Cambridge Egyetem kutatói által kifejlesztett teszt kitöltése mindössze 20 percet vesz igénybe. A vizsgálatokat érdemes a felső tagozat első két évében megcsináltatni a gyerekekkel. Ebben az életkorban ugyanis lehetséges azonosítani azokat a gyereket, akik hajlamosabbak a mentális betegségekre. A tudósok azt remélik, hogy a gyerekek rendszeres monitorozásával megelőzhető a depresszió vagy a szorongásos állapot kialakulása, vagy legalábbis időben kezdhető el a kezelés – számol be a kutatások eredményeiről a The Guardian.

A vizsgálat azt mutatta, hogy azok közül a gyerekek közül több lett depressziós egy éven belül, akik rosszul teljesítettek ezen a teszten. Minél rosszabb volt az elért eredményük, annál nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy beteggé váltak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A PLOS One folyóiratban megjelent tanulmány szerint a teszt arra világít rá, hogy az emberek egy részének nehézséget okoz az érzelmi információk feldolgozása – ez pedig kapcsolatba hozható a mentális betegségekre való fokozott hajlammal. Azt azonban egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy a teszt alapján mennyire lehet pontosan jósolni, de az eddigi eredmények megerősítik, hogy érdemes továbbra is alkalmazni a tesztet.

Annál is inkább, mivel a depresszió és a szorongásos betegségek igen gyakoriak; Nagy-Britanniában minden negyedik ember küzd valamilyen mentális betegséggel; a többségnél depressziót vagy szorongást diagnosztizálnak. 2007-ben a brit államnak 7,5 milliárd fontjába került a depressziós betegek diagnosztizálása, kezelése, illetve munkaképtelensége.

Forrás: Wikimedia Commons / D. Sharon Pruitt / CC BY 2.0

A korai felismerés tehát kulcsfontosságú: hatékonyabb kezelést biztosíthat, ami pedig megelőzheti a depresszió krónikussá válását, illetve a páciensek visszaesését. Tudható, hogy a krónikus depresszióban szenvedő személyek több mint háromnegyedénél a betegség vagy gyerek- vagy fiatalkorban (24 éves koruk előtt) kezdődött. Egy ilyen korai szűrés tehát sokak számára adhat esélyt arra, hogy ne maradjanak ki az iskolából, a munkából, és hogy képesek legyenek teljes értékű életet élni. 

A cambridge-i vizsgálatban 238 15 és 18 év közötti cambridge-i és suffolki kamasz vett részt. Első körben mindegyiküknél elvégeztek egy genetikai tesztet, amelyben azonosították a 5-HTTLPR elnevezésű gént. Ennek a génnek a feladata, hogy szabályozza az agyban zajló kémiai folyamatokat, a szerotonin-egyensúlyt. A génnek kétféle változata van: az egyszerűség kedvéért nevezzük az egyiket hosszúnak, a másikat rövidnek. Azok az egyedek, akik két rövid változatot örökölnek (egyet az anyától és egyet az apától), jóval érzékenyebbek a körülöttük levő világ történéseire. Akik két hosszú génváltozatot örökölnek, azok kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. Akik pedig egy ilyet és egy olyat örökölnek, azok valahol a két szélsőség között helyezkednek el. 

A kamaszok genetikai vizsgálata azért volt fontos, mert az előzetes kutatások már megmutatták, hogy összefüggés van a génváltozatok hosszúsága és a depresszióra való hajlam között. Azok az emberek, akikben két rövid változat van, sokkal nagyobb eséllyel lesznek depressziósok, ha nehéz élethelyzetbe kerülnek, ugyanakkor egy támogató környezetben jól érzik magukat.

A vizsgálat következő fázisában a gyerekek gondozóival (elsősorban az anyákkal) készült interjúkban a kutatók azt térképezték fel, hogy a gyerekek korai, otthoni fejlődése milyen volt: mennyire voltak kitéve verbális, érzelmi vagy fizikai erőszaknak hat éves koruk előtt. Tudható, hogy ezek a korai hatások is összefüggésbe hozhatók a későbbi depressziós vagy szorongásos állapotok kialakulásával.

Az egyszerű, számítógépen kitölthető tesztben pedig felmérték, hogy a gyerekek mennyire képesek az érzelmi információkat feldolgozni. Az egyik feladatban például azt kérték a gyerekektől, hogy gyorsan döntsenek arról, hogy az olyan szavak, amilyen az örömteli vagy a kudarc érzelmi tartalmukra nézve pozitívak, negatívak vagy semlegesek.

Az eredmények azt mutatták, hogy azok a gyerekek, akiknek két rövid génváltozatuk volt és konfliktusokkal teli családban nőttek fel, rosszabb eredményeket értek el a teszten, mint a többiek. Ők nagyobb eséllyel váltak depressziósokká a vizsgálatot követő egy évben. A vizsgált gyerekek 18,5 százalékának volt két rövid génváltozata, ezeknek a gyerekeknek 36 százaléka nőtt fel nehéz családi körülmények között. A vizsgált fiatalok közül tehát 15-en voltak érintettek.

Mivel a génvizsgálatok, illetve a korai fejlődési szakasz felmérése időigényes és drága, egy ilyen egyszerű teszt megoldás lehet a depresszió szűrésére. Egy ilyen teszten elért rossz eredmény azt jelentheti, hogy a kitöltőnél jó esély van arra, hogy depressziós legyen, tehát érdemes tovább vizsgálni, illetve elkezdeni a kezelését.

Forrás

Computer test could spot children at risk of developing depression