-
ganajtúrós bukta: Mondjuk az ilyen vitákat én sem értettem.. Még amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az leg...2024. 10. 31, 16:26 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Valójában semmi értelme nincs annak, amit írsz. Az ilyesmit bullshitel...2024. 10. 31, 12:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem maga a rendszer elmélet nem új, és adatolja saját magát olyan példa m...2024. 10. 31, 11:54 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Sok önjelölt próféta fordult már meg a Nyesten. De ahhoz, hogy az új e...2024. 10. 30, 20:08 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, víz nélkül nincs élet, de a folyó ha kilép a medréből, tényleg őrült.. A ...2024. 10. 30, 20:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A gyerekként átélt érzelmi állapot hatással lehet felnőttkorban a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására, kiváltképpen a nőknél – állapították meg amerikai kutatók.
A Journal of Epidemiology and Community Health című folyóiratban közzétett tanulmányukban arra jutottak, hogy annál a középkorú nőnél, aki hétéves korában hajlamos volt a szorongásra és az aggódásra, a többi okozati tényezőt is figyelembe véve 31 százalékkal nagyobb lehet a kockázata valamilyen szív- és érrendszeri betegség felbukkanásának, mint egyébként. A férfiaknál 17 százalékos az arány.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A felméréshez 317 olyan, negyvenes éveit taposó felnőttet vizsgáltak meg, akiket már gyermekkorukban is bevontak a kutatásba. Kiderült, hogy azoknál a nőknél, akik kisgyerekként sokat aggódtak, 3,2 százalékról 4,2-re növekedett annak az esélye, hogy a következő tíz évben szívrohamot vagy agyi érkatasztrófát szenvednek el, míg a férfiaknál 7,3 százalékról 8,5-re emelkedett a rizikó.
A kutatók vizsgálták a nyugodt, boldog gyerekkor hosszú távú hatását is, és ellenkező előjelű összefüggést fedeztek fel. Azoknak a szív- és érrendszere, akik gyermekként kedvező élményeket éltek át – például jobban tudtak összpontosítani vagy odafigyeltek környezetükre –, felnőttkorukban jobb állapotban volt, bár a lehetséges összefüggés nem olyan markáns, mint a kockázatoknál.
A BBC News egészségügyi rovata megszólaltatta Maureen Talbotot, a Brit Szívalap vezető szakértőjét, aki szerint további kutatások szükségesek annak egyértelmű megállapításához, hogy valóban van kapcsolat a gyerekkori érzelmi állapot és kardiovaszkuláris betegségek magasabb felnőttkori kockázata között.
Az amerikai kutatás vezetője, Allison Appleton elismerte, hogy az összefüggést igazoló biológiai mechanizmust valóban nem ismerik még, annak feltárásához újabb vizsgálatokat kell végezni.