-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Magasabbra juthatnak a társadalmi ranglétrán azok, akiknek gyermekkorban az anyatej jelentette a fő táplálékforrást – állapította meg egy új tanulmány.
Az elemzés céljából 34 ezer, 1958-ban, illetve 1970-ben született brit állampolgár életútját vették górcső alá. A kutatók megkérdezték az érintett anyákat, vajon szoptatták-e – és ha igen, meddig – gyermeküket, majd összevetették a felmérésben részt vevők „társadalmi rangját” azzal a státussal, amelyet annak idején – 33-34 éves korukban – apjuk töltött be – írta a tanulmányt ismertető LiveScience című tudományos hírportál.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az eredmények azt sugallták, hogy azok, akiket kiskorukban szoptattak, felnőttként nagyobb valószínűséggel jutottak feljebb a szociális hierarchiában, mint azok, akiknek nem az anyatej volt az elsődleges táplálékuk. A társadalmi felkapaszkodást – az elért osztályhelyzetet – a kutatók olyan foglalkozással vagy munkahellyel azonosították, amely a vizsgált személyek számára magasabb szociális státust biztosított apjukhoz képest. (A megjelölt foglalkozási kategóriák a szakképzetlen vagy kézimunkát igénylő állásoktól a szellemi pályákon át a menedzseri-vezetői beosztásokig terjedtek.)
Az Archives of Disease in Childhood című szaklapban közölt felmérés szerint a gyermekkorukban anyatejjel tápláltak 24 százalékkal nagyobb eséllyel tudtak társadalmilag előbbre lépni, illetve 20 százalékkal kisebb valószínűséggel csúsztak lejjebb a ranglétrán. A kutatók úgy vélik, hogy a szoptatás jelentősen előmozdítja a gyermekek jobb kognitív képességeket – megismerő funkciókat – eredményező idegrendszeri fejlődését, ami később segítheti őket az előbbre jutásban. Mi több, az anyatejjel táplált kicsik kevesebb érzelmi stresszt mutatnak, ami szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy felnőtt életüket sikerek kísérik.
Korábbi vizsgálatok már bizonyították, hogy az anyatej olyan tápanyagokat – például hosszú láncú többszörösen telítetlen zsírsavakat – tartalmaz, amelyek nagymértékben javítják az agyi kognitív képességek kifejlődését, az anya és a gyermek közötti közvetlen testi érintkezés pedig korlátozza a kicsit érő stressztényezőket. A két folyamat együttes hatása mutatkozhat meg a felnőttkorban betöltött társadalmi pozícióban – jegyezték meg a kutatók a mostani tanulmányban.
A vizsgálat során néhány évi időközönként felmérték az érintettek kognitív teljesítőképességét, illetve idegrendszeri működését. A tanulmány szerint az anyatejjel való gyermekkori táplálkozás utólagos összhatása legalább egyharmad részt a megismerő funkciók szintjében, illetve a stresszkezelés hatékonyságában nyilvánul meg.