-
mederi: Talán szituációs példákkal élve és azokat értelmezve közelebb kerül az EMBER-hez a cikkben...2022. 08. 14, 18:41 Az olvasónők és a nyelvésznők dilemmája
-
aphelion: Amúgy Lorenzo di Medici a legkisebb lányát Contessinának nevezte el, szóval nem példa nélk...2022. 08. 12, 15:01 Az olvasónők és a nyelvésznők dilemmája
-
aphelion: És akkor most a Főispán Asszonyt angolul "countess"-ként mutatják be? 🤔 en.wiktion...2022. 08. 12, 14:33 Az olvasónők és a nyelvésznők dilemmája
-
mederi: @kapor: 4 Elképzelem az eszkimókat, amint rénszarvas háton "lovagolva" húst puhítanak egy ...2022. 08. 11, 19:19 Eszkimó nyelvrokonaink, avagy sok nyelv,...
-
mederi: Szerintem az "Urál" és "Áltáj" hangzás oroszul nyilvánvaló, mert nincs az oroszban "a". Ma...2022. 08. 10, 18:56 Urál‒Altaj
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Könnyű, kerek és lapos tárgyak magas épületekről leejtve nem okozhatnak halálos sérülést. De minél nehezebb a tárgy, annál veszélyesebb.
Itt a nyesten rendszeresen foglalkozunk közkeletű tudományos tévhitekkel, legendákkal, tévedésekkel – nem csak a nyelvészethez kapcsolódóan. Némely téves elképzelés annyira elterjedt, és annyira sokszor hangzik el, hogy nem győzik újra és újra elővenni őket az ismeretterjesztő oldalak. Most az IflScience közölt egy 10 elterjedt tévhitből álló listát, amit részletekben dolgozunk föl. Volt már szó arról, hogy igaz-e, hogy az agyunknak csak a 10 százalékát használjuk ki, hogy van-e a Holdnak sötét oldala, hogy okoz-e furcsaságokat a holdtölte, hogy csaphat-e a villám kétszer ugyanoda, illetve hogy hiperaktívvá tesz-e a cukor. Most pedig annak járunk utána, hogy halálos ütést okozhat-e egy magas épület tetejéről leejtett pénzérme.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A legenda szerint Galilei a pisai ferde toronyból különböző tömegű tárgyakat ejtett le, és azt találta, hogy azok egyszerre érkeznek a földre. A dolog már csak azért sem valószínű, mert a könnyebb tárgyakra jobban hat a légellenállás, így azok inkább lassulnak zuhanás közben, mint a nehezebb tárgyak. Egy biztos: a Föld középpontja felé szabadon (azaz légüres térben, surlódásmentesen) eső tárgyakra igaz az összefüggés. A valóságban azonban igenis számít a tárgyak tömege és alakja. Ha egy aprópénzt leejtünk egy magas épület tetejéről, az valószínűleg senkit nem fog megölni – még akkor sem, ha eltalálja az illetőt.
Egy penny kb. 105 km/ óra sebességgel ér földet az Empire State Building tetejéről.
Az aprópénzek tömege igen csekély, alakjuk pedig kerek és lapos, ami aerodinamikai szempontból nem túl kedvező, így a zuhanás végén mérhető végsebességük viszonylag csekély lesz. Éppen ezért egy ilyen tárgy nem tud olyan mértékben fölgyorsulni, hogy az jelentős károkat okozzon. Akit megüt, annak persze kellemetlen érzés lesz, de biztosan nem fogja letaglózni az illetőt. Viszont minél nehezebb egy tárgy, illetve minél kedvezőbb az alakja areodinamikai szempontból, annál nagyobb lesz a becsapódáskori végsebessége, és annál nagyobb kárt tud okozni magas épületekről lehajítva.
Forrás