nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
10 elterjedt tudományos tévhit 6.
Agyonüthet-e egy magas épületről leejtett aprópénz?

Könnyű, kerek és lapos tárgyak magas épületekről leejtve nem okozhatnak halálos sérülést. De minél nehezebb a tárgy, annál veszélyesebb.

nyest.hu | 2014. július 24.
|  

Itt a nyesten rendszeresen foglalkozunk közkeletű tudományos tévhitekkel, legendákkal, tévedésekkel – nem csak a nyelvészethez kapcsolódóan. Némely téves elképzelés annyira elterjedt, és annyira sokszor hangzik el, hogy nem győzik újra és újra elővenni őket az ismeretterjesztő oldalak. Most az IflScience közölt egy 10 elterjedt tévhitből álló listát, amit részletekben dolgozunk föl. Volt már szó arról, hogy igaz-e, hogy az agyunknak csak a 10 százalékát használjuk ki, hogy van-e a Holdnak sötét oldala, hogy okoz-e furcsaságokat a holdtölte, hogy csaphat-e a villám kétszer ugyanoda, illetve hogy hiperaktívvá tesz-e a cukor. Most pedig annak járunk utána, hogy halálos ütést okozhat-e egy magas épület tetejéről leejtett pénzérme.

A legenda szerint Galilei a pisai ferde toronyból különböző tömegű tárgyakat ejtett le, és azt találta, hogy azok egyszerre érkeznek a földre. A dolog már csak azért sem valószínű, mert a könnyebb tárgyakra jobban hat a légellenállás, így azok inkább lassulnak zuhanás közben, mint a nehezebb tárgyak. Egy biztos: a Föld középpontja felé szabadon (azaz légüres térben, surlódásmentesen) eső tárgyakra igaz az összefüggés. A valóságban azonban igenis számít a tárgyak tömege és alakja. Ha egy aprópénzt leejtünk egy magas épület tetejéről, az valószínűleg senkit nem fog megölni – még akkor sem, ha eltalálja az illetőt.

Agyonüthet-e egy magas épületről leejtett aprópénz?
Forrás: Wikimedia Commons / Alkarex / CC BY-SA 3.0

Egy penny kb. 105 km/ óra sebességgel ér földet az Empire State Building tetejéről.

Az aprópénzek tömege igen csekély, alakjuk pedig kerek és lapos, ami aerodinamikai szempontból nem túl kedvező, így a zuhanás végén mérhető végsebességük viszonylag csekély lesz. Éppen ezért egy ilyen tárgy nem tud olyan mértékben fölgyorsulni, hogy az jelentős károkat okozzon. Akit megüt, annak persze kellemetlen érzés lesz, de biztosan nem fogja letaglózni az illetőt. Viszont minél nehezebb egy tárgy, illetve minél kedvezőbb az alakja areodinamikai szempontból, annál nagyobb lesz a becsapódáskori végsebessége, és annál nagyobb kárt tud okozni magas épületekről lehajítva.

Forrás

Common Science Myths That Most People Believe

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 Kritizáló Kritikus 2015. augusztus 22. 19:23

" A dolog már csak azért sem valószínű, mert a könnyebb tárgyakra jobban hat a légellenállás, így azok inkább lassulnak zuhanás közben, mint a nehezebb tárgyak."

Már megbocsátassék nekem, de mi köze a légellenállásnak ahhoz, hogy könnyű, vagy nehéz a tárgy ?

A légellenállást a tárgy alakja (pontosabban az esés irányába néző alakja) és a felületének a struktúrája határozza meg.

7 arafuraferi 2014. november 17. 19:00

Aztán lehet, hogy a cikkíró a lassulás alatt a gyorsulás csökkenését érti, csak ezt nehogy félreértsék egyesek, és azt higgyék, hogy ha túl magasról dobjuk le megáll a levegőben.:-)) Tehát a lassulás nem az ha 40-es táblánál meglátja a zsarut és 60-ról öt másodperc alatt van százon és utána már nem megy annyira a gép és 10 másodperc kell neki 140-hez, hanem az, ha meglátja a zsarut és 60-ról lelassít 40-re.:-)

(Persze tényleg van lassulás is, de mint írtam, az a már beállt kritikus sebességnek a légsűrűség miatti csökkenése).

6 Krizsa 2014. november 17. 16:50

@arafuraferi: Na. Üdítő volt végre egy értelmes hozzászólás. Habár "csak" a fizikához. Aszzem volt már (vagy lett volna már) csörténk, amire valszeg ugyanúgy nem válaszoltam, mint általában. De még az is lehet, hogy tévedek. Mindegy - ha nem emlékszem:-).

Szal ilyen hozzáállások kellenének minden témához, AMIHEZ ÉRT a hozzászóló. Amihez meg nem ért - hát a szerkesztőségnek is kellene azért némi rálátása lenni, hamár ... lde egalább a cikkek minőségére. Persze a fizika (a klasszikus fizika) területén valóban kifogástalanul egybeesik a TUDOMÁNY a tudományos kritériumokkal. De a többi "tudományban ", még az elméleti matekban is - sajnos ritkán.

5 arafuraferi 2014. november 17. 16:30

@lcsaszar: " a fajsúlyától nem" hát a fajsúlyától nem (bár attól is, mert attól meg a felülete függ) ,csak éppen az összsúlyától, merthogy addig gyorsul, amíg a légellenállás ereje, és a súlya egyenlő lesz, persze attól még ők is hülyeséget írtak, mert nem a súlya miatt lassul, hanem a növekvő légsűrűség miatt.

4 arafuraferi 2014. november 17. 16:16

Ha meg eléri ezt a sebességet, akkor tökmindegy, hogy a majd megalakuló légitársaságunk gépéről, vagy a 10. ről küldik meg egy kétszázassal, ugyanannyira fog fájni.:-)

3 arafuraferi 2014. november 17. 16:11

"így azok inkább lassulnak zuhanás közben" bocs máá, hogy mindenbe belekötök (szeretem is, meg ilyen kedvem is van) szóval ha már tudomány. Kritikus sebesség, ennyi a max amit elér zuhanás közbe. Ezt akkor éri el, amikor a sebességnövekedés következtében növekvő légellenállás (ami függ a test alakjától, felületétől, levegő sűrűségétől is) egyenlő lesz a zuhanó test súlyával, azaz a nehézségi erővel. Könnyebb tárgyaknál nyilván hamarabb eléri a kritikus sebességet, mert a súlya is kisebb. TEhát amint ezt eléri, beáll a sebessége. Ha egyéb tényező nem változik. De változik. Lassulás a levegő sűrűségének növekedése miatt következik be, mert nő a légellenállás ereje (vagy a test helyzetváltoztatása okán). Hát kiszámolni nincs kedvem, de még ha kicsi is a tömege, a kritikus sebességet ilyen rövid szakaszon (30m?) nem biztos, hogy elérni, tehát míg leér majdnem szabadon esik. Csak azért írtam le, hogy mielőtt valaki kipróbálja a szomszéd nénin, mert beszólt a hangos zenéért, azért számolja is ki előtte, hogy mennyivel verné fejbe a lóvé.:-)

2 lcsaszar 2014. november 17. 14:58

"A dolog már csak azért sem valószínű, mert a könnyebb tárgyakra jobban hat a légellenállás, így azok inkább lassulnak zuhanás közben, mint a nehezebb tárgyak"

Ez nem így van: a légellenállás a tárgy alakjától és sebességétől (és valamennyire a felületétől) függ, a fajsúlyától nem. Vagyis az azonos méretű aprópénz és fabatka egyszerre fog földet érni.

1 Janika 2014. július 24. 16:52

Valójában elsősorban nem a sebesség számít, hanem a mozgási energia. Ez a tömeggel egyenesen, a becsapódási sebességgel meg négyzetesen arányos. Ez az energia végzi becsapódáskor a pusztítást.

Információ
X